Sivatagi rózsa∗ A 10 legjobb ápolási tipp és fajta

eredet

az Sivatagi rózsa, botanikailag adenium, valójában egyáltalán nem rózsa – a kutyaméreg családjába tartozik. Szép nevét rózsaszerű virágainak köszönheti, amelyek meleg, száraz körülmények között is gyönyörködtetnek pompájukkal. Mivel a növény alkalmazkodott az ilyen környezeti feltételekhez, élőhelye félszáraz, azaz olyan éghajlat, amelyet hosszú száraz évszakok jellemeznek. Pontosabban, a sivatagi rózsa Afrika és Arábia sztyeppéin őshonos.

Melyik hely alkalmas?

A mi szélességi fokainkon való termesztéshez ez azt jelenti, hogy a sivatagi rózsának napos, meleg fekvésűre van szüksége. Világos helyen, az ablakpárkányon fejlődik a legjobban, és kényelmesen megbirkózik az intenzív napfénnyel és meleggel. Időnként azonban érdemes kicsit megforgatni, hogy ne ferdén nőjön a fény felőli oldala felé. Nyáron ki lehet és ki is kell rakni őket, mert itt mindig nagyobb a fénykibocsátás, mint a szobában. Télen ügyelnie kell arra, hogy a környezeti hőmérséklet ne csökkenjen a 10 °C alá.

A sivatagi rózsa elhelyezésére vonatkozó szabályokat érdemes megjegyezni:

• Meleg és napos hely
• Időnként forgassa meg a kiegyensúlyozott, egyenes növekedés érdekében
• Nyáron szabadba is helyezhető/kell
• Télen nincs 10 °C alatti környezeti hőmérséklet

növekedés

A sivatagi rózsát a cserjefák közé sorolják, de szár-szukkulensként nő. Tehát caudexet, erősen fás törzset alkot, amitől habitusa meglehetősen faszerű. A caudex hatékony, hosszú távú víztárolásra szolgál, és a sivatagi rózsát igazi növényi tevévé varázsolja, mert gond nélkül kibírja a hosszú szárazságot. A víztároló kapacitás miatt a csomagtartó nagyon vastag, az alsó rész megvastagodása pedig feltűnő összképet kölcsönöz.

A vadon élő sivatagi rózsa törzse eredeti szülőhelyén akár 2 méter átmérőt is elérhet. Magasságában eléri az 5 métert is, de Közép-Európában a kisebb fény- és hőellátás miatt kisebb marad. Nagyon lassan növekszik, több száz éves matuzsálemi kort ér el.

A sivatag növekedési jellemzői egy pillantásra emelkedtek:

• Száras pozsgás növények víztároló Caudex szárral
• Ez feltűnő megjelenést kölcsönöz neki, és nagyon szárazságtűrő
• A vadonban akár 5 m magasságot és 2 m törzsátmérőt is elér
• Lassú növekedés
• Több száz éves kort is elér

kivirul

A sivatagi rózsa nevét a vonzó rózsaszíntől a vöröses, fehér vagy lila csésze alakú virágoknak köszönheti. Alakjuk is mutatja szoros kapcsolatukat az oleanderrel. Véglegesek, ötszörösek és csőszerűek, és kifelé fokozzák színüket. Akár 5 centiméter átmérőjű virágok viszonylag nagyok. Késő tavasztól nyár elején, nagyjából április és július között jelennek meg.

levelek

A sivatagi rózsa levelei is meglehetősen vonzóak ujjas szerkezetükkel és buja zölddel a groteszk caudex törzs mellett bőrszerű textúrájának köszönhetően egzotikus megjelenést kölcsönöz a növénynek Festmény. A levelek a hajtásvégeken púposak, körülbelül 5-15 cm hosszúak. Az egyes levelek alakja fordítottan tojás alakú és teljes szélű. Hazájában a sivatagi rózsa szinte örökzöld, de itthon a téli nyugalmi szakaszban hullatja le leveleit.

Öntsük a sivatagi rózsát

A sivatagi rózsa, mint szárszukkulens, megkönnyíti a hobbikertész számára az öntözést. Mivel nagyon sok vizet tud felhalmozni a caudexében, elfelejtheti, vagy elmehet nyaralni néhány hétre anélkül, hogy casting ügynökséget szervezne. Általánosságban elmondható, hogy kevés vízzel is boldogul, a vizesedés sokkal kritikusabb, mint a vízhiány. Gyökér- és szárrothadáshoz vezethet, és minden áron el kell kerülni.

Télen alig kell és nem is szabad öntözni – ez ellentmondana az adott fényhiánynak. Ezenkívül a téli szünet után fokozatosan hozzá kell szoktatni a több vízhez.

Megjegyezni:

• A sivatagi rózsának kevés vízre van szüksége
• A caudex törzsnek köszönhetően öntözés nélkül is sokáig megélhet
• Kerülje el mindenáron a vizesedést
• Télen alig kell víz

Áttelel

Közép-Európai telünk megfogyatkozó fénykészlete óhatatlanul pihenőidőszakot jelent a sivatagi rózsakultúra számára. Azonban ne helyezze őket sötétbe, hanem hagyja őket világos ablakülésben. Vegetációs szünetének megfelelően télen hűvösebb hőmérsékletre is szüksége van, de ez nem eshet 10 °C alá. Jó hely egy ablakpárkány egy nem túl melegen fűtött helyiségben. Fontos, hogy ne nagyon vagy egyáltalán ne öntözzünk – a túl sok növényzet öntözésen keresztül megakadályozhatja a virágzást a következő tavasszal és nyáron!

A sivatagi rózsa téli szabályai:

• Helyezze egy kicsit hűvösebbre, de könnyű
• Nincs 10 °C alatti hőmérséklet
• Alig vagy egyáltalán nem öntöz

olvasson tovább

Megfelelően trágyázzuk meg a sivatagi rózsát

A sivatagi rózsa egy kicsit a vegetációs fázis felett látható termékenyít, de legfeljebb 2 hét különbséggel. Ehhez használjon kiegyensúlyozott kálium-, foszfor- és nitrogéntartalmú műtrágyát.

Elveszti a leveleket

Bár a sivatagi rózsa hazájában szinte teljesen örökzöld, itt az ősz folyamán elveszti leveleit. Ez teljesen normális, ha pihenőidőre van szüksége, tekintettel az elhalványuló fényre. Tehát ne aggódjon, amikor a levelek lehullanak októberben.

Ha azonban a sivatagi rózsa a fényben gazdag vegetációs fázisban lehullatja a leveleit, az riasztó. Ebben az esetben különböző tényezők okolhatók. A legvalószínűbbek a következők:

• Kedvezőtlen elhelyezkedés
• A körülmények túl gyors változása a téli szünet után
• Vízöntés
• Túltrágyázás

Kedvezőtlen elhelyezkedés

A sivatagi rózsa termőhelyi feltételei kedvezőtlenek, ha túl sötétek vagy túl huzatosak. Mindig ügyeljen arra, hogy az afrikai növény sok-sok napot kapjon. Ráadásul egyáltalán nem szereti a huzatot.

A körülmények túl gyors változása a téli szünet után

A sivatagi rózsának lassú anyagcseréje miatt hozzá kell szoknia a téli szünet után megnövekvő fényhez és több vízhez. Ha lehetséges, kerülje el a vegetációs fázis radikális beindulását az azonnali tavaszi kezdéssel Tedd a tűző napon, és erőteljes öntözéssel kényszerítsd őket kihajtásra és virágzásra próbáld ki. Ehelyett jobb, ha valamivel világosabb helyre tesszük, és nagyon fokozatosan kezdjük el az öntözést.

Vízöntés

A túl nedves hordozó nagyon rossz a sivatagi rózsa számára. Mindig ügyeljen arra, hogy az aljzat ne legyen tartósan nedves, és ne feledje, hogy a növény elegendő vizet tárol a törzsében. A gyökér- és szárrothadás nemcsak átmeneti levélhulláshoz vezethet, hanem tartósan károsíthatja a növényt.

Túltrágyázás

A sivatagi rózsát sem szabad túlfeszíteni a műtrágyázásnál. Lassan növő sztyeppei növényként a vegetációs szakaszban 14 naponta csak kis mennyiségű műtrágyára van szüksége. Ha túl sok vagy túl agresszív műtrágyát használ, a sivatagi rózsa könnyen megéghet.
olvasson tovább

Vágja le helyesen a sivatagi rózsát

A sivatagi rózsával gyorsan kipipálják a vágásról szóló fejezetet: lassú növekedése és mérsékelt elágazódása miatt egyáltalán nem igényel metszési gondozást.

Ha mindenképpen speciális oktatásra vágysz, esetleg a bonsai kultúra irányába is, megteheted A sivatagi rózsát természetesen vágószerszámmal dolgozzuk fel – de legyen jól kihegyezett és higiénikusan tiszta lenni. Általában a metszésből is jól hajt. Semmi esetre sem szabad megsérteni a caudexet, amely víztározóként a sivatagi rózsa életelixírje.
olvasson tovább

Repot

Amikor a sivatagi rózsa először virágzik, célszerű a következő kora tavasszal átültetni. Aljzatként használjon egyszerű keveréket a kereskedelemben kapható szobanövény talajból és jó arányban homokból. A következő években csak akkor kell átültetni a növényt, ha a kád nagyon szoros.
olvasson tovább

Szorzás

Szeretnéd megszaporítani a sivatagi rózsádat? Ezt viszonylag könnyű megtenni a dugványokkal. Ez a módszer különösen ajánlott, mert a sivatagi rózsa olyan lassan nő. A dugványok termesztésekor nem kell olyan sokáig várni a teljesen kifejlett növényre és az első virágzásra. Ehhez vágjunk le egy közepes hosszúságú hajtást, és tegyük egy edénybe Virágföldamit világos, meleg helyre teszel. A gyökereztetéshez tartsa egyenletesen nedvesen, és ha szükséges, fedje le fóliával.
olvasson tovább

Termesztés

A sivatagi rózsa magból történő termesztése egy kicsit időigényesebb. A türelem azonban több szempontból is kifizetődik: A dugványokkal ellentétben magból fejlődik szignifikánsan jobban fejlett caudexű növényt - így minden jellemző tulajdonsággal rendelkező példány megengedett elvárni. Ezenkívül a sivatagi rózsa magjai jó csírázhatóságot mutatnak. A virág színe gyakran visszaáll az eredeti rózsaszín árnyalatra – elvégre ezzel a módszerrel a dugványos változattól eltérően nem kapunk klónt.

A vetőmag elültetésekor ügyelni kell arra, hogy ne kerüljön túl mélyen a föld felszíne alá. Legfeljebb egy hüvelyknél fedhető be. A csírázáshoz az óvodacserepet lehetőleg fényesebb és melegebb helyre kell helyezni, és az aljzatot egyenletesen nedvesen kell tartani. Általában csak egy-másfél hétbe telik, mire megjelenik a palánta. Amikor elérte a 10 centiméteres magasságot, tedd egy új edénybe Kaktusz talaj körül és a fajnak megfelelő gondozási szabályok szerint műveljük. Legalább két évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a magról kihúzott sivatagi rózsa először virágozzon.

A vetőmag termesztéséről röviden:

• Előnyben részesítendő a vágási módszerrel szemben, ha teljesen kifejlett caudexű mintát kívánunk
• Magas sikerarány a jó csírázóképességnek köszönhetően
• Ne helyezze 1 cm-nél mélyebbre a földbe
• Meleg, világos termőhely
• Az első virágzás ideje: legalább 2 év

olvasson tovább

Betegségek

Szerencsére a sivatagi rózsa meglehetősen ellenáll a betegségeknek és a kártevőknek. A fűtött szobában alkalmanként lehet Pók atkák vagy lisztbogarak fordulnak elő. Ezek könnyen leküzdhetők zuhanyozással, és szükség esetén olajos keverékkel vagy csalánlevessel történő permetezéssel.

Mérgező a sivatagi rózsa?

Az a tény, hogy a sivatagi rózsa a kutyaméreg családjába tartozik, mindent elmond: mérgező, sőt a növény minden részében. Kisgyerekes háztartásokban és olyan állatokban, akik szeretnek beltéri növényeket rágcsálni, lehetőleg kerülni kell. Különösen erősen mérgező a tejszerű nedv, amelyet hazájukban nyílméregként is használtak a helyiek. A mérgező kardenolidok erősen koncentrálódnak itt, és fogyasztásukkor irritálják a nyálkahártyát, Hányinger és hányás, görcsök és keringési zavarok az életveszélyes szívbénulásig előkerült.
olvasson tovább

fajták

A sivatagi rózsák közül a legismertebb fajta az Adenium obesum. Ezen kívül még 5-15 fajtát termesztenek dísznövényként ebben az országban. Íme egy kis válogatás:

Adenium obesum

Ez a leggyakoribb faj leggyakrabban a növényközpontokban található, bár még mindig vannak olyan alfajok, amelyek neve, például A. Honghel, A. Coetaneum vagy A. Somalense. Különböző virágszíneik vannak a fehértől a sötét rózsaszínig, és a megjelenésük is változó, például különösen parafa kéreg vagy eltérő elágazás. Beltéri és kültéri kultúrában akár 3 méter magasra is megnő a vödörben, és sok napsütést és meleget igényel.

Adenium arabicum

Ez a fajta nagyon közel áll az Adenium obesumhoz, de a sivatagi rózsák közül a bonsai kultúrára a legalkalmasabbnak tartják. Caudexe valamivel kifejezettebb, mint az adenium obesumé, levelei pedig különösen nagyok. Virágszínük rózsaszín, áttetsző vörös és mély lila között változik, tűzszínű központokkal. Az Adenium arabicumot gyakran vetőmag formájában árusítják, ami a bonsai szerelmeseinek ingyenes mintaválasztékot biztosít.

Adenium multiflorum

Az Adenium multiflorum már nevében is benne van a legfontosabb tulajdonságával: virágai különösen gazdagok és élénk színű, a színek a mintától függően rózsaszín, rózsa vagy mályva árnyalatok között mozognak változnak. A virágok örömét kellemesen édes illat fokozza. Levelei akár 10 cm hosszúak és fényes sötétzöldek. Sajnos ennek a fajtának az év nagy részében nincs sem levele, sem virága. Összességében az Adenium multiflorum fél méter és 3 méter közötti magasságot ér el.

Adenium oleifolium

Németül ezt a fajtát olívalevelű sivatagi rózsának hívják, és ennek megfelelő lombozatot mutat 4-13 mm hosszú, olívazöld levelekkel. Méretét tekintve a legkisebb sivatagi rózsafajta, magassága mindössze 30-45 centiméter. Virágai rózsaszín, lazac színűtől vöröses árnyalatokig jelennek meg.

Adenium swazicum

Az Adenium swazicum Szváziföldről származik, és elhelyezkedését tekintve kis kivétel a sivatagi rózsák között: Kicsit félárnyékban is szereti, és nem feltétlenül igényel annyi napfényt, mint a többi fajtának lehetséges. Az Adenium swazicum szintén a kisebb sivatagi rózsafajták közé tartozik, maximális magassága 45-60 centiméter. Virágai tavasszal kicsit korábban jelennek meg az Adenium obesumhoz képest, és intenzív rózsaszíntől a bíborig terjedő tónusokkal gyönyörködnek.