Az összetéveszthetőség veszélye a lejtőkkel: így néznek ki

click fraud protection
Összetéveszthetőség a sloe címmel

Tartalomjegyzék

  • Nem áll fenn az összetévesztés veszélye
  • Egyedi tulajdonságok
  • növekedés
  • levelek
  • virágzik
  • gyümölcs
  • Nem szabad túladagolni
  • Gyakran Ismételt Kérdések

A kökény, vagy más néven kökény az egyik első virágzó őshonos cserje. De ez a gyönyörűen virágzó fa sokkal többet kínál. De fennáll-e az összetéveszthetőség veszélye a sloe-val? Nálunk Ön a biztonságos oldalon áll.

Dióhéjban

  • A szilva az eredeti szilva, az európai szilva eredeti formája
  • sötét kéreg és tövisek adták a kökény nevét
  • az évszakok függvényében változtatja megjelenését
  • fontos vadon élő cserje a rovarok és a lepkék számára

Nem áll fenn az összetévesztés veszélye

Nem áll fenn az összetéveszthetőség veszélye, különösen a mérgező növények esetében, a slével (Prunus spinosa). Hasonló növények minden más rózsanövény felett állnak, mint például a galagonya. Ám az összetéveszthetetlen különbségek, például a termésekben, a virágokban vagy a virágzási időben segíthetnek abban, hogy egyértelműen hozzárendeljük őket egy bizonyos fajhoz, azaz a slámhoz. A kökény a levelek hajtása előtt virágzik, a galagonya pedig csak ezután. A legszembetűnőbb különbség a bogyókban látható. A galagonya kicsi, pirostól narancssárgáig terjedő almatermés, míg a sloé majdnem fekete és sokkal nagyobb. Ezért szinte lehetetlen az összetéveszthetőség a lejtővel.

galagonya (Cratageus)
A galagonya vörös bogyói alapján egyértelműen megkülönböztethető a kökénytől.

Egyedi tulajdonságok

A kökény kétségtelenül felismerhető néhány megkülönböztető jegyről. Ezen ismeretek birtokában többé nem áll fenn az összetéveszthetőség veszélye a lejtővel.

növekedés

  • A kökény (Prunus spinosa) cserjeként vagy kicsi, többnyire több törzsű faként nő.
  • lombhullató, sűrűn és gyéren elágazó
  • eléri a 400 cm-es növekedési magasságot
  • akár 40 évig is élhet
  • Erre a fára jellemző a sok rövid hajtás
  • csaknem 90 fokos szögben állnak a főágakkal szemben
  • Az ágak kerekek vagy szögletesek
  • a kis rövid hajtásoknak nincs végbimbójuk
  • helyette egy hegyes kb. két centiméter hosszú tüske

A vadon termő fajtákkal ellentétben a termesztett fajtákban lényegesen kevesebb a tövis. A sloe kérge szokatlanul sötét, majdnem fekete színű, amit egyébként régebben tinta készítésére használtak.

levelek

A három-hat centiméter hosszú és két centiméter széles levelek rövid száron ülnek. Enyhén szőrösek, váltakoznak, túlnyomórészt csomókba és spirálokba rendeződnek, és lándzsa alakúak. A levél felső oldala tompa sötétzöld és szőrtelen, az alsó oldal kezdetben szőrös, később kopasz, középzöld. Rügyes állapotban a leveleket feltekerjük. A levél széle enyhén fogazott.

Kökénylevél (Prunus spinosa)

virágzik

Tavasszal, március-áprilistól májusig, még a levelek kihajtása előtt a kökény (Prunus spinosa) teljes pompájában mutatkozik meg, amikor a számtalan tiszta fehér virág borítja a cserjét. Másfél-két centiméter magasak, csillag alakúak és nagyon kellemes mandula illatot árasztanak. Az ötszörös virágok egyenként vagy párban ülnek a tüskés rövid hajtásokon. A háromszög-ovális csészelevelek szélén finoman és szabálytalanul fogazottak. Az egész szirmok nincsenek összeforrva. A porzót sárga vagy vöröses portokokkal veszik körül.

Tipp: A palánták virágai kiválóan alkalmasak teák és főzetek készítésére.

gyümölcs

  • virágzás után fejlődnek ki az úgynevezett csonthéjasok
  • rövid szárú, gömbölyű és nagyjából mogyorónyi
  • kezdetben zöldek
  • érésük során sötétebbé válnak
  • amikor teljesen érett szeptemberben/októberben a sötétkéktől a feketésig
  • A szálkák viszonylag nagy magokat tartalmaznak
  • viszonylag kevés pép
  • A gyümölcsök általában ehetőek
  • de csak az első fagy után ehető igazán
  • ezután nyersen is fogyasztható
  • vagy feldolgozzuk likőrökké és lekvárokká
Kökény, Prunus spinosa
Kökény, Prunus spinosa

Tipp: Ha a vadon élő fajtáknál nem akarunk megvárni az első fagyot, az érett gyümölcsöt rövid időre a fagyasztóba is betehetjük.

Nem szabad túladagolni

Mind a gyümölcs, mind a többi szinte mindegyike A sloe egyes részei nem mérgezőek és általában ehető. Csak a szemeket nem szabad megenni, ezek tartalmazzák a hidrogén-cianid glikozid amigdalint. Ez a szervezetben hidrogén-cianiddá alakul. Mivel a tartalom alacsonynak minősíthető, a magvak habozás nélkül felhasználhatók likőrök előállítására. Itt is, ahogy az lenni szokott, a tömeg teszi a mérget. Hidrociánsavat is tartalmaznak a virágok, de hő hatására semlegesítik. Ennek ellenére nem szabad túladagolni például a virágokból készült teát. A gyümölcsök tartalma is meglehetősen alacsony. Felnőtteknél ez általában nem jelent problémát, de a gyerekeknél óvatosság javasolt.

Tipp: A sárgabarackmag és a keserű mandula amigdalin tartalma magasabb, mint a kökény termésében.

Gyakran Ismételt Kérdések

Hol nőnek a slók?

A lejtő elsősorban teljes napsütésben nő, részben árnyékos és védett helyeken, például erdők és ösvények szélén. Ez vonatkozik a vadon élő fajokra és a termesztett fajtákra is. Kerti termesztéskor ügyeljen az enyhén meszes talajra, és kerülje a vizes aljzatot.

Miért kell a gyümölcsöknek fagy?

Mint már említettük, csak a vadon élő fajták igényelnek fagyot a bennük lévő keserűanyagok lebontásához és ehetővé tételéhez. Amíg nem fagy, ízük keserű, savanyú, és szőrös, száraz érzést hagy maga után a szájban és a nyelven.

Mitől olyan vonzóak a nagy gyümölcsű fajták?

Egyrészt a növényeknek kevesebb a tövise, másrészt nem alkotnak futót. Korábban is betakaríthatóak és feldolgozhatók anélkül, hogy meg kellene várni a fagyot. Ráadásul a gyümölcsök lényegesen nagyobbak és lédúsabbak, mint a vadon élő fajtáké. A 'Reto', 'Godenhaus' és 'Nittel' fajták különösen ajánlottak. Különösen nagy és ízletes gyümölcsöket hoz az úgynevezett zabsüllye (Prunus domestica insititia).

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Pellentesque dui, non felis. Maecenas férfi