Tartalomjegyzék
- Mérgező növény vagy ehető?
- A vadon élő rebarbara (Petasites hybridus) felismerése
- Az összetévesztés valószínűsége
- Gyakran Ismételt Kérdések
A vadonban rebarbara a napraforgófélék családjába tartozó közönséges boglárka (Petasites hybridus). Sürgős figyelmeztetés van a növény egyes részeinek bármilyen formában történő fogyasztására.
Dióhéjban
- A boglárka (Petasites hybridus) az átázott, időnként elöntött, tápanyagban gazdag talajokon található.
- a középkorban sikertelenül használták pestis ellen, innen ered a boglárka elnevezés
- a mai napig fontos gyógynövény
- Összetevők mérgező és rákkeltő, fogyasztásra nem alkalmas
- Az összetéveszthetőség veszélye a növényi rebarbarával (Rheum rhabarbarum) és a csikós lábbal (Tussilago farfara)
Mérgező növény vagy ehető?
A közönséges vagy vörös boglárka az összetevői miatt mérgező növénynek minősül. A mérgező hatás a benne lévő szeszkviterpéneken és pirrolizidin alkaloidokon alapul. A növények gyökereiben a koncentráció a helytől függően változhat. Ha például boglártea-készítmények formájában alkalmazzuk, a benne lévő pirrolizidin-alkaloidok májtoxikusak, rákkeltőek és mutagének lehetnek.
Következésképpen ez erősen ellenjavallt. Egyéb felhasználásra is z. B. A vadrebarbara nem alkalmas gyógynövényi felhasználásra, csak kész gyógyászati termékként. A növény által okozott akut mérgezést még nem dokumentálták. Ismételt lenyelés után azonban mérgezési tünetek jelentkezhetnek. A terhes nők és a kisgyermekek különösen veszélyeztetettek.
Tipp: Csak néhány tünet nélküli eset ismert állati mérgezésről e növény által.
Elővigyázatosságból gyermekeknél és háziállatoknál is meg kell akadályozni a boglárka intenzív érintkezését.
A vadon élő rebarbara (Petasites hybridus) felismerése
- Patakok, folyók és tavak nagy készletei
- Virágzás kora tavasszal, március környékén
- A virágok a levelek előtt jelennek meg
- Erős zöld, hosszú nyelű levelek
- Nagy, bazális, vese alakú, szélén durván fogazott
- 100 cm feletti hosszúság és 60 cm szélesség lehetséges
- Levélfelülete fénytelen, részben szőrös, gyapjas szőrrel
- Alul szürke, bolyhos szőrös, később kopaszodó
- Szára kopasz, meglehetősen lekerekített, pelyhekkel borított
- Vékonyabb, mint a zöldséges rebarbara
- Vágáskor nagyon kellemetlen szag
- Mérgező anyagok a növény minden részében
Az összetévesztés valószínűsége
Sok vadon termő és kultúrnövény nagyon hasonlít a mérgező növényekhez. Ha összekeverik, gyorsan életveszélyessé válhat az emberek számára, feltéve, hogy a szóban forgó növények a várttól eltérően mérgező növények. A vadon termő rebarbara fajtákat különösen nagy valószínűséggel összetévesztik a közönséges vagy növényi rebarbarával (Rheum rhabarbarum) és a csikóslábbal (Tussilago farfara). Különbségek, de hasonlóságok is elsősorban a levelekben és a szárban találhatók.
A közönséges rebarbara jellemzői:
- A növényi rebarbara sokkal gyorsabban nő, mint a boglárka
- Virágzik valamivel később, április és május között
- Levelei meglehetősen lekerekítettek, szív alakúak vagy majdnem háromszög alakúak
- Felső oldala sima és fényes, hullámos és hullámos
- A levél széle sima, karéjos vagy fogazott
- Szára jelentősen simább és vastagabb, akár 5 cm vastag
- Vágás után kellemes friss illat
A fehér virágzat eléri a 150 cm-es növekedési magasságot. Míg a boglárka esetében először a virágok, majd később a levelek jelennek meg, addig a növényi rebarbaránál pontosan fordítva, itt a levelek állnak az első helyen.
Tipp: A közönséges vagy közönséges rebarbarát június 24-ig érdemes megvásárolni. betakarítottuk, akkor az oxálsav tartalma jelentősen megnő. Emiatt ezután már fogyasztásra sem alkalmas.
csikóláb (Tussilago farfara)
Főleg fiatal növényeknél összetévesztik a csikós lábbal. Ebben a szakaszban különösen a boglár levelei alig különböztethetők meg egymástól. A teljesen kifejlett csikósláb levelei egyébként sokkal kisebbek, mint az egész növény. Míg a boglárka átmérője elérheti a 60 cm-t, addig a csikósláb egészen kicsi, 10-20 cm-es marad. A vadrebarbarával ellentétben a csikósláb kisebb megszorításokkal ehető.
Gyakran Ismételt Kérdések
A vadrebarbara nem fogyasztható sem nyersen, sem főzve. A teakészítmények és más gyógynövény-alkalmazások szintén általában nem javasoltak.
Kora tavasszal, márciustól áprilisig fedezhetjük fel a folyókon, patakokon. Eleinte a szép virágzat látható. Később megjelennek a hatalmas levelek, akkor már semmi sem látszik a virágból.
Nincs kellőképpen dokumentálva, hogy a boglárka mérgező-e az állatokra. A biztonság kedvéért tartsa távol a háziállatokat ezektől a növényektől, amennyire csak lehetséges.