Eltarthatóság: meddig tartható el a csalántrágya?

click fraud protection
Csalántrágya - cím

Tartalomjegyzék

  • A csalántrágya eltarthatósága
  • Nem minden edény alkalmas tárolásra
  • Gyakran Ismételt Kérdések

A legtöbben nem szeretik a csalánt (Urtica). De csalántrágya formájában, különösen a kertben, igazi mindenes növényegészségügyi szempontból.

Dióhéjban

  • A csalántrágya könnyen előállítható, hatékony és környezetbarát
  • Az egyik legjobb szerves trágya és csodaszer a házikertben
  • A hígtrágya sok nitrogént, káliumot és szilícium-dioxidot tartalmaz
  • A tápanyagok azonnal a növények rendelkezésére állnak
  • Néhány kivételtől eltekintve a legtöbb növény nagyon jól tolerálja

A csalántrágya eltarthatósága

Még ha a csalánt gyakran bosszantó gyomnak tekintik is, sok növény számára áldás. Csalánból készült hígtrágya teljesen természetes módon erősíti őket. Ez kb. két-három hét. Ezután szitálják, és a szilárd részeket a komposztra helyezik, ahol továbbra is jól szolgálnak. Ennek a növényi trágyának az eltarthatóságáról különböző vélemények vannak.

Készítsünk csalántrágyát
  • Jól lefedve és megfelelő tartályokban, a legjobb négy-hat hétig
  • Válasszon hűvös, sötét helyet a szabadban a jó tartósság érdekében
  • Lehetőleg ne sűrűn frekventált helyeken az intenzív szag miatt
  • Ne tegye ki a hígtrágyát közvetlen napfénynek
  • A napsugárzás tönkreteheti a fontos összetevőket
  • A massza elkezdhet penészesedni
  • A hígtrágya két-négy hét után elveszíti trágyázó erejét és rovarölő hatását

Tipp: Ősztől, amikor már nincs műtrágyázás, a hígtrágyát kiteríthetjük a betakarított zöldségágyásokra, és vastag talajtakaró réteggel ráteríthetjük. Így az ágyások jól felkészültek a télre.

Nem minden edény alkalmas tárolásra

A csalántrágya elkészítésének, tárolásának és végül eltarthatóságának fontos szempontja a megfelelő tartály. A fémből készült tartályok teljesen alkalmatlanok, mivel kémiai reakciót válthatnak ki a hígtrágyával. Szóba jönnek a műanyag, kerámia és üveg edények, valamint a fa kádak. A tartály típusától függetlenül légáteresztő burkolattal kell rendelkeznie. Ez lehet deszka, ruha vagy jutaszövet. A burkolatot úgy alakították ki, hogy megakadályozza, hogy a trágyát eső vagy idegen tárgyak vizezzenek fel, illetve kis állatok ne eshessenek bele. A légmentesen záródó burkolat nem tanácsos, mert a csalántrágya összetevői oxigént igényelnek.

Csalán alaplé lisztharmat ellen

Tipp: A növényi trágya tárolásánál szem előtt kell tartani, hogy nagyon kellemetlen szaga van. Ezért gyakran jobb, ha csak kisebb mennyiséget állítunk elő, és szükség esetén új hígtrágyát készítünk.

Gyakran Ismételt Kérdések

Mi a különbség a csalántrágya és a csalánleves között?

Míg a hígtrágyát főként trágyázásra használják, addig a főzet ill a húslevesnek alig van megtermékenyítő hatása. Ennek eredményeként a csalánlevest néha kártevőirtásra, de mindenekelőtt a növények megerősítésére használják. A hígtrágya általában hosszabb eltarthatósági idővel rendelkezik, mint a főzeté, amelyet egy héten belül frissen kell felhasználni.

Hogyan történik a növényi trágya helyes adagolása?

A talajjavítás érdekében (alaptrágyázás vagy törzstrágyázás) a hígítatlan hígtrágyát tavasszal a talajra szórjuk és bedolgozzuk. A trágyázáshoz elvileg hígítani kell. Fiatal növényeknél és palántáknál 1 rész hígtrágya és 20 rész víz keverési aránya szükséges. idősebb és nagyobb növényekhez 1 rész hígtrágya és 10 rész víz ajánlott, egyenként egyszer heti. A pázsitot hetente egyszer trágyázza meg egy rész hígtrágyával és 50 rész vízzel.

Vannak olyan növények, amelyek nem tolerálják a csalántrágyát?

A csalánt főként zöldségtermesztésben használják, és különösen alkalmas műtrágyaként olyan erősen lecsapoló növényekhez, mint a paradicsom, paprika, burgonya vagy káposzta. Más a helyzet az úgynevezett csomóbaktériumokkal szimbiózisban élő növényekkel. Nitrogént kötnek meg a levegőből, és nem függenek semmilyen további nitrogénellátástól, jelen esetben a csalántól. Ezek tartalmazzák a. Bab és borsó, de hagyma és fokhagyma is.