A paszternák már régen feledésbe merült. Szeretnénk ismét népszerűvé tenni a gyökeret, és felfedni, hogy mire kell odafigyelni a kerti termesztés során.
Paszternák (Pastinaca sativa) manapság egyre népszerűbbek. Nem csoda, hiszen értékes összetevőket tartalmaznak, mint például vitaminok és ásványi anyagok, és sokféleképpen felhasználhatók a konyhában. Miért ne termeszthetnéd meg magad a rég elfeledett zöldségeket a kertben? Elmondunk mindent, amit az aromás gyökér termesztéséről tudni kell: Eredetétől és A paszternák különféle fajtái, termesztése, gondozása és hasznosítása megtalálható ebben Tételek.
Mindenekelőtt a divatos zöldség nevéről szeretnénk tájékoztatni: „a paszternák” vagy „a paszternák”? Duden szerint mindkettőnek igaza van. A többség azonban mindkét esetben „paszternák”. Régebben a gyökeret birkasarépának vagy mocsári gyökérnek is nevezték. Ebből kiderül, hogy ki volt az első, aki élvezte ezeket a zöldségeket: nevezetesen a vadon élő állatok és a haszonállatok. A paszternák kultúrformája mellett (
Pastinaca sativa subsp. sativa var. sativa) még mindig ott van a vad forma Pastinaca sativa subsp. sativa var. pratensis. Ez réteken, mezőkön vagy parlagon nő.tartalmat
- A paszternák eredete és jellemzői
- Paszternák fajták és fajták
- Paszternák vásárlása: mit kell szem előtt tartani
-
Paszternák termesztése
- Tökéletes hely a paszternák számára
- Paszternák termesztése: utasítások
- A paszternák gondozása: megfelelően öntözzük és trágyázzuk
- A paszternák betakarítása és tárolása
- A paszternák összetevői, íze és felhasználási módjai
A termesztett paszternákkal szemben, amely vastag gyökeret képez, vad elődjének gyökere sokkal vékonyabb. Mindkettő azonban a paszternák nemzetségébe tartozik (Pastinaca) és az umbelliferae családba (Apiaceae). A paszternák közeli rokonai pl sárgarépa (Daucus carota subsp. sativus), kapor (Anethum graveolens) vagy petrezselyem (Petroselinum crispum ssp. crispum). A paszternák fehéressárga gyökerét ezért gyakran összetévesztik a petrezselyemgyökérrel. De a paszternák sokkal aromásabb, édesebb és fűszeresebb, mint a petrezselyemgyökér.
A paszternák magas vitamin-, ásványianyag- és illóolaj-tartalma miatt értékes táplálék. A konyhai felhasználási lehetőségek szinte végtelenek: püréként, párolva, sütőben Párolva vagy chipsre sütve – a gyökér mindig finom alakot vág és egyedi ízű fűszeres. A természetgyógyászatban a gyökerek és a termések, valamint a szárított levelek is segítséget nyújtanak például gyomorpanaszok vagy láz esetén.
A paszternák eredete és jellemzői
A paszternák eredetileg Dél- és Közép-Európából származik, és már az ókori rómaiak is nagyra értékelték. Innen már a római korban eljutott a mai Németország és Ausztria területére. Nagy Károly előírta a tápláló gyökér termesztését, a paszternák levét pedig pestis idején használták. még a Fekete Halál gyógyítására is használták, így a "Pestinake" becenevet kapta. A középkorban a paszternáknak hasonló státusza volt, mint később a burgonyának: alapvető élelmiszer volt. 18-a közepéig A 20. században a gyökérzöldséget nagyra becsülték Németországban, egészen addig, amíg a burgonya (Solanum tuberosum) és a sárgarépát kiszorították.
Európa más részein - például Nagy-Britanniában, Skandináviában vagy Hollandiában - a paszternák soha nem veszített népszerűségéből. Ami a zöldségeket visszahozta a német tányérokra, az valójában a biogazdálkodás volt: ott a paszternák újra hasznát találta, így lassan visszakerül a konyhánkba, kertjeinkbe tartott. A paszternák mára igazi trendzöldséggé vált, és még az ínyenc konyhákban is megtalálható. 2011/12-ben „Az év zöldségének” választották.
A paszternák kétéves növények, amelyeket általában csak egynyári növényként termesztenek a kertészetben. Az első évben megnyúlt, megvastagodott tetejű fehérrépa fejlődik ki. Ez akár hat centiméter vastag is lehet, és sárgásfehér színű. Súlya is elérheti a 1,5 kilogrammot, és akár 40 centiméter hosszú is lehet. Általában csak a második évben virágzik. Ritka esetekben a paszternák az első évben ernyőt fejleszt a növény szárán, amely akár 120 centiméter magas is lehet. A lombozat kellemes, aromás-édes illatot áraszt. Levelei hasonlítanak a zeller leveleihez, egy-két szárnyúak, és legfeljebb hét pár tollazatúak.
Paszternák fajták és fajták
Világszerte 14 paszternákfaj ismert, amelyek Európában és Ázsiában gyakoriak. A paszternáknak azonban csak a Közép-Európában őshonos egyetlen fajtája érdekes a termesztés szempontjából. Az ökológiai mezőgazdaságban történő fokozott termesztés miatt új paszternákfajták nemesítése és továbbfejlesztése folyik. Bemutatunk néhány válogatott, kipróbált, régi és új, ígéretes fajtát.
Mely paszternákfajták különösen ajánlottak?
- "Fehér király": Ezt a régi fajtát meglehetősen rövid gyökerek jellemzik. Ezért nehéz talajokon is termeszthető.
- "félig fehér": Szintén kipróbált fajta, amely a nevének megfelelően középhosszú, 20-30 cm-es gyökereket fejleszt.
- "Aromák": Ez az új fajta mindenekelőtt kifejezetten édes és diós ízével nyűgöz le, de kevésbé erős.
- "Mitra": Ez a fajta is félhosszú, és különösen könnyen ápolható.
- ˈHollow Crownˈ: Angliából származó, 30 cm körüli gyökerű fajta.
- "Vastag Dern": Ennek a fajtának a gyökerei vastagabbak, mint hosszúak. Ezért jól megbirkózik a nehezebb talajokkal.
- ˈTurgaˈ: Ez a fajta rendkívül fagytűrő, ezért tavaszig az ágyásban is eltarthat.
- "Fehér drágakő": Ez a fajta rövid, fehér gyökereket fejleszt, nehéz talajokon is termeszthető.
Paszternák vásárlása: mit kell szem előtt tartani
Paszternák vásárlásakor el kell döntenie, hogy a zöldségeket saját maga akarja elvetni, vagy kész fiatal növényeket vásárol. Nem olyan egyszerű a paszternák megfelelő távolságra vetni. Ezenkívül a növényeket később a megfelelő távolságra el kell választani. Könnyebb tehát a már termesztett fiatal növények beszerzése. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy a növények drágábbak, mint a magvak.
A fajtaválasztás fontos szerepet játszik mind a vetőmagok, mind a növények vásárlásakor. Vásároljon olyan fajtát, amelyet könnyű lesz termeszteni otthonában. Fiatal növények vásárlásakor ügyeljen arra is, hogy a növények egészséges és életteli benyomást keltsenek. A lombozat nem sérülhet. Ezenkívül nem szabad látni a betegség vagy a kártevők jeleit a növényen. Szagolja meg a gyökérlabdát is, hogy lássa, nincs-e kellemetlen szaga. Fiatal növényeket találhat faiskolákban, a heti piacon vagy az interneten
Mit kell figyelembe venni paszternák vásárlásakor?
- Döntés a magvak és a fiatal növények között
- Fajtaválasztás
- Egészséges, életerős fiatal növények
- Kártevőktől és betegségektől mentes
- Nincs rothadó szag
Paszternák termesztése
Amikor már nem szeretnél paszternák nélkül lenni a tányérodon, úgy döntöttél a megfelelő fajta és Ha már vásárolt magokat vagy fiatal növényeket, akkor már nincs mit termesztenie a saját kertjében Módokon. Megmondjuk, hol érzi a legkényelmesebben a paszternákot, és útmutatást adunk a fűszeres gyökér termesztéséhez.
Tökéletes hely a paszternák számára
A paszternák különösen jól érzi magát a kertben, napos vagy részben árnyékos helyen. Különös figyelmet kell fordítani a padlóra: itt hibázhat a paszternák termesztése. Ideális a jó vízelvezetésű, laza talaj, legjobb esetben vályogos homokos talaj. A paszternák nem tud megbirkózni a kötött, tömör talajjal, legrosszabb esetben a gyökerek elágaznak. A nehéz talajokat ezért a művelés előtt alaposan meg kell lazítani és csiszolni.
Ahhoz, hogy a gyökérzöldségek fűszeres aromájukat kifejlesszék, kellően humuszos talajra van szükségük. Ha ez nem így van, akkor az ültetés előtt sok komposztot dolgozzon a talajba. Szintén fontos elkerülni a bevizesedést, mert különben a gyökerek rothadni kezdenek. Ráadásul a paszternák nem szereti a túl savanyúságot – az 5 és 7 közötti pH érték az ideális. A túl savanyú talajokat ezért a művelés előtt meszelni kell.
Milyen hely- és talajigényekkel rendelkezik a paszternák?
- Napos vagy részben árnyékos hely
- Mély, laza talajok
- Ideálisak az agyagos homokos talajok
- Magas humusztartalom
- Egyenletes talajnedvesség
- Nincs vizesedés vagy tömörödés
- pH-érték: 5,5 - 7
Paszternák termesztése: utasítások
A paszternák ősz és tél közötti betakarításra termeszthető. Ebből a célból a magokat legkorábban március közepétől a végéig lehet elvetni. A legkésőbbi vetési időpont ekkor június vége.
Tipp: A paszternák ideális előkultúrája az egyik Zöldtrágyaami mélyen fellazítja a talajt. Alkalmasak pl Lupinok (Lupinus). Azonban kerülni kell a paszternák közvetlen más ernyős növények, például sárgarépa, petrezselyem, édeskömény (Foeniculum vulgare) vagy kapor. Ellenkező esetben megnőhet a betegségek vagy kártevők fertőzése. A négy év várakozási idő mindenféle ernyősvirág termesztése között megfelelő.
Vetés vagy ültetés előtt alaposan készítse elő az ágyást, alaposan és óvatosan lazítsa meg. El kell távolítania a köveket és a gyomokat az ágyról. Sovány talajokhoz egy ajándékkal juthatsz hozzá komposzt vagy szerves hosszú távú hatású műtrágyával – mint a miénk Plantura szerves univerzális műtrágya - gazdagítja a paszternák legjobb termesztési feltételeit. Alternatívaként használhatunk jó minőségű, tápanyagban gazdag növényi talajt, mint pl Plantura bio paradicsom és növényi talaj, használja. Most körülbelül 35 centiméter távolságban hozzon létre két centiméter mélységű maghornyokat.
Ezután a magokat 10-15 centiméter távolságra helyezik el, és talajjal borítják. Ezután a magot ráöntjük és egyenletesen nedvesen tartjuk. De legyen óvatos: a paszternák nem tűr túl sok nedvességet. Az időjárástól függően a paszternák két-három hét múlva csírázik. Ha a paszternákot túl közel vetettük el, négy-öt hét múlva 10-15 centiméteres távolságra elválaszthatjuk. A megvásárolt fiatal növényeket is csak olyan mélyre ültetik, mint amilyen mélyen a cserépben voltak, 35 centiméteres sortávolsággal és 10-15 centiméteres tőtávolsággal.
Útmutató a paszternák termesztéséhez lépésről lépésre:
- Lazítsa meg jól az ágyat
- Dúsítson komposzttal vagy szerves, hosszú távú hatású műtrágyával
- Hozzon létre maghornyokat
- Magmélység: 2 cm
- Sortávolság: 35 cm
- Növénytávolság: 10 - 15 cm
- Felöntés
- Ne tartsa túl nedvesen
- Csírázási idő: 2-3 hét
- Esetleg. 4-5 hét múlva szétszóródik
Tipp: A paszternák nagyon jól termeszthető ágyásban vágott salátákkal vagy retekkel. Mielőtt a paszternák igazán nagyra nőne, beérik. A hagyma is jó szomszéd.
A paszternák gondozása: megfelelően öntözzük és trágyázzuk
A paszternák termesztési ideje viszonylag hosszú, 160-200 nap. És ilyen hosszú ágyon töltött idő mellett természetesen karbantartási munkákat kell végezni. Először is rendszeresen meg kell tisztítani az ágyat a gyomoktól, hogy a paszternák zavartalanul és verseny nélkül növekedhessen.
Tipp: A paszternák levelei fitotoxikusak. Ez azt jelenti, hogy az UV-sugárzással összefüggésben a bőrrel való érintkezés égési sérüléseket okozhat. Ezért viseljen kesztyűt a paszternák gondozása során.
A paszternákokat rendszeresen öntözzük, hogy a talaj egyenletesen nedves legyen, de ne legyen nedves. Ha a talaj túl száraz, a gyökerek kirepedhetnek. Ha viszont tartósan túl nedves, akkor a gyökerek penészesedni kezdhetnek. Tehát öntözés előtt ellenőrizze ujjával a talaj nedvességtartalmát.
Bár a paszternák az erős evők közé tartozik, nem kell túlzottan trágyázni. Ha túl sok a műtrágya, a levelek hajlamosak nem kívánt magasságba nőni, míg a gyökerek kicsik maradnak. Ha az ültetés előtt komposzttal vagy szerves tartós hatású műtrágyával dúsította a talajt, gyakran nincs szükség további műtrágyázásra. A második adag adható, ha a növények körülbelül 10-15 centiméter magasak. Ezután ideális esetben kis mennyiségben újratrágyázhat szerves tartós hatású műtrágyával. A mi Planturánk Szerves univerzális műtrágya Erre kiválóan alkalmas, mivel a tápanyagok lassan és kíméletesen jutnak ki a növénybe, és a talajéletet is támogatja a műtrágya. Ez viszont jó talajszerkezetet biztosít, ami különösen fontos a gyökérzöldségek esetében.
Hogyan kell megfelelően gondozni a paszternákot?
- Rendszeresen gyomláljon
- Tartsa a talajt nedvesen, de ne nedvesen
- Ültetés előtt műtrágyát vagy komposztot alkalmazzon
- Trágyázzuk újra, amikor a növények 10-15 cm magasak
A paszternák betakarítása és tárolása
Októbertől 180-200 nap ágyás után szüretelhető az első paszternák. Ezt legegyszerűbben ásóvillával lehet megtenni. Finoman lazítsuk fel vele a talajt, majd óvatosan kihúzhatjuk a paszternákot. Négyzetméterenként 30 növény esetén a betakarítás hozama hat-nyolc kilogramm körül mozog. A betakarított paszternákról vágja le a lombozatot körülbelül egy hüvelykre.
Tipp: A paszternák zöldje frissen is felhasználható a konyhában. Ne dobja ki, hanem próbálja ki például levesek, szószok vagy saláták fűszerezéseként.
A betakarított gyökerek 0 °C körül érzik magukat a legkényelmesebben, magas páratartalom mellett és enyhén homokkal borítva. Ez jól működik például egy homokos pincében. Így a gyökerek sokáig kitartanak a következő tavaszig. Mivel a gyökerek teljesen szívósak, egyszerűen hagyhatja a paszternákot kint az ágyásban, és amikor csak szükség van rá, frissen betakaríthatja. De akinek vannak rossz tapasztalatai pocok vagy készített egereket, a paszternákot érdemes ősszel kiszedni a földből. Igazi csemege a nem kívánt rágcsálóknak télen.
tipp: Minél tovább tároljuk a paszternákot, annál fanyarabb az íze. Ha ezt szeretné elkerülni, le is fagyaszthatja a gyökereket. Ehhez ízlés szerint csíkokra vagy kockákra vágjuk, rövid ideig blansírozzuk, majd lefagyasztjuk.
Hogyan takarítják be és tárolják a paszternákot?
- Októbertől egész télen át
- Óvatosan lazítsa meg a földet egy ásóvillával
- Húzza ki a paszternákot
- Vágja le a lombozatot
- Tárolja homokkal borított pincében
- Győződjön meg arról, hogy elegendő páratartalom van
- Vagy blansírozzuk és fagyasztjuk
Ha saját paszternákmagot szeretne beszerezni, az gyerekjáték. Válasszon ki néhány erőteljes növényt magszaporításhoz, és hagyja őket az ágyáson télre. Az első évben virágzó paszternák nem alkalmas magtermesztésre. A második évben virágzó paszternák később nagy, csírázható magokat hoz. A magvak betakarításának legjobb ideje az, amikor az ernyők sárgára vagy világosbarnára váltanak. Ezután szárítsa meg a magokat néhány napig, és tárolja száraz, hűvös és sötét helyen a következő évig.
A paszternák összetevői, íze és felhasználási módjai
Nem csoda, hogy a paszternák egyre népszerűbb, mert összetevői lenyűgözőek: négyszer annyi rostot, káliumot, fehérjét és C-vitamint tartalmaznak, mint a sárgarépában. Ráadásul 100 gramm paszternákban csak 59 kalória van.
100 gramm paszternák tartalmaz:
- 82 g víz
- 523 mg kálium
- 47 mg kalcium
- 82 mg foszfor
- 18 mg C-vitamin.
A nagy gyökér további összetevői a bergapten, a xantotoxin és az Imperatorin. Alacsony nitráttartalmuk is figyelemre méltó. Ízében a gyökér leginkább a sárgarépa és a zeller közé esik. Íze enyhe, kissé édes, nagyon fűszeres és néha keserű is. A gyökerek kiválóak levesekhez és pürékhez. A paszternákpürét ugyanúgy elkészíthetjük, mint a burgonyapürét.
A zöldségek sütőben sütve is finomak más gyökérzöldségekkel és burgonyával, fűszernövényes mártogatóssal tálalva. De a paszternák nyersen is nagyon jó ízű, és bármilyen salátát fűszerez. Manapság a paszternákot egyre inkább a burgonya chips alternatívájaként használják: a sült paszternák chips finom falat. Ezenkívül a paszternák gyökeréből sűrű szirup főzhető, amely alternatív édesítőszerként használható. A paszternák pedig a gyógynövénygyógyászatban is használatos. A gyökerek állítólag vizelethajtó hatásúak, és így serkentik az étvágyat.