Zsálya termesztése - a vetéstől a betakarításig

Mediterrán gyógy- és konyhai fűszernövényeket termeszt saját kertjében? Megmutatjuk, mire kell figyelni a zsálya termesztése során.

Még akkor is, ha az otthona a Földközi-tenger – a mi hűvösebb szélességeinken megteheti zsálya (Salvia officinalis) ugyanolyan sikeresen termeszthető. Ez nem csak a konyhának, hanem az egészségének is megéri, mert kifejezett gyógyító ereje ősidők óta ismert. Innen ered az általános neve Salvia itt. A latin „salvare” szóból származik, ami azt jelenti, hogy „gyógyítani”. A gyógynövény termesztése érdekében azonban néhány apróságot be kell tartani.

Zsálya termesztése - lépésről lépésre

1. Elhelyezkedés:

A talajjal kapcsolatban a zsályának még mindig mediterrán igényei vannak: köves és vízáteresztő legyen. A zsályával ügyeljen a talaj pH-értékére. Ha ez túl savas, mész hozzáadása szükséges, hogy a növény optimális környezetet biztosítson. A zsálya egyben napimádó is: örül a teljes napsütéses helynek, és dúsabb növekedést köszön meg neki. A közeli falak hulladékhőjét is szereti.

2. Vetés:

Tavasszal a zsálya magja márciustól áprilisig szórható. A finom palántákat mindig melegítő hideg keretben, vagy még jobb esetben az ablakpárkányon neveljük. Amikor május közepén az összes fagy elmúlt, a fiatal növényeket a szabadba ültetheti. Tipp: Vetéskor ügyeljünk arra, hogy a magokat borító aljzatréteg mindig nedves maradjon.

3. Szaporítás dugványokkal és osztással:

A zsálya szaporításában a legjobb sikert egy idősebb növény felosztásával érjük el. Az utód előállításához szükséges anyagi ráfordítás azonban itt nagyon magas. A zsályarudat legjobb márciusban vagy virágzás után augusztusban hasítani. A gyógynövény is jól használható Dugványok szaporodnak. A legalább három pár levéllel rendelkező dugványokat májusban és júniusban lehet levágni. Csak olyan hajtásvégeket szabad használni, amelyek nem kezdenek el barnulni, és amelyek még nem rendelkeznek virágbimbóval. A dugványszaporítás korai szakaszában fontos a fokozott páratartalmú környezet kialakítása. Egy egyszerű trükk: vágd le egy PET-palack alját, és tedd rá a kivágott edényre.

4. Öntözés és műtrágyázás:

A zsálya heti trágyázása teljes tápanyagú műtrágyával javasolt. Azonban csak a rügyek kihajtása után kezdjük el, és csak a virágzás kezdetéig trágyázzuk. A túl gyakori műtrágyázás és az őszi tápanyag-utánpótlás általában az aromák csökkenéséhez és a télállóság hiányához vezet.

5. Telelés:

A zsálya viszonylag szívós. Ennek ellenére megelőző védekezést kell tenni a hideg ellen. Mindenekelőtt a sárga és lila levelű fajták díszítése gyakran a fagyállóság rovására megy.

6. Aratás:

Tavasztól folyamatosan lehet eltávolítani a leveleket a zsálya növényéről. Egész hajtások is betakaríthatók. Túl sok levélanyagot azonban nem szabad egyszerre eltávolítani. A zsályát nem szabad virágzás után betakarítani, mivel a levelek és hajtások virágzás után leállnak.

7. Vágott:

A tavaszi vagy őszi radikális metszés nem javasolt fiatalabb növényeknél. Itt a növényt a tartós hajtások betakarításával kapcsolatban formában kell tartani. Idős, erősen fás szárú növényeknél viszont a Műkertészet Ajánlott ősszel virágzás után vagy tavasszal. A hajtáshossz felét le kell rövidíteni.

8. tárolás:

A friss felhasználás természetesen mindig a legjobb ízélményt nyújtja. Az aromák a tárolás során mindig elvesznek. De a zsálya nagyon jól tárolható más gyógynövényekhez képest és megőrizni. Hűtőben, nedves konyharuhába csomagolva akár két hétig is használható. A zsályát felakasztva szárítani működik, de nagyon veszteséges az íze. A zsálya esetében még nem általános gyakorlat, de ennek a gyógynövénynek az első számú tartósítási módja: a fagyasztás.