A rétifű ültetése, gondozása és betakarítása

A rétifű ősi gyógynövény, kedvelt virágos növény a házikertben. Nálunk többet megtudhat a filigrán gyógynövényről és kerti igényeiről.

Nyáron a réti édes illata minden érzékszervet elvarázsol, a filigrán levelek és virágok pedig minden lágyszárú ágyást inspirálnak. Bemutatjuk az évelő növényt és tippeket adunk a fajtaválasztáshoz, ültetéshez és gondozáshoz.

Meadowsweet: eredete és jellemzői

A zsenge, többnyire fehér virágú rétifű (Filipendula) vadon élő növény, amely Európából Kis-Ázsiáig és Észak-Amerikáig őshonos. A házikertbe ültetéshez nagyobb virágú vagy jobb termesztési tulajdonságú fajtákat választottunk. A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó gyógynövényt számos néven ismerik. Többek között réti kecskeszakállnak, réti királynőnek, Geißrippnek vagy Johanniswedelnek hívják.

A réti füvet már a kelták is gyógynövénynek tekintették gyógyító tulajdonságai miatt. A réti rózsa édes és mandula illatú és ehető virágait korábban az esküvőkön szórták a menyasszony elé. 19-ben A 19. században sikerült először szalicilsavat, az aszpirin hatóanyagát kivonni a rétifűből. Igaz, a régi gyógynövény soha nem adományozta a szer hatóanyagát, korábbi nevét Spiraea ulmanaria hanem az aszpirin névadója volt.

A réti fű akár két méter magas évelő, így lágyszárú és évelő is. A meadowsweet szárnyas leveleit hosszú, vörös színű száron alkotja. Őshonos fajunknál az igazi vagy a nagy réti füves (Filipendula ulmaria), az egyes levelek alakja a bodza levelére emlékeztet (Ulmus). Innen származik a faj neve. A hosszú kocsány csúcsán tavasszal számos virágbimbó képződik nagy méretű virágokban. Amikor júniustól augusztusig virágzik a réti rózsa, ezek krémfehéren virágoznak. Édes illatuk és gazdag pollenkészletük számos beporzót vonz, mint például a méhek, a lebegő legyek és a kis bogarak, amelyek az apró virágokon hemperegnek. Más típusú rétifű is hoz rózsaszín virágokat – erről a következő bekezdésben olvashat bővebben. Virágzás után sok apró, csavarszerű, félhold alakú mag képződik, amelyek a magvak érésével sötétbarnára színeződnek.

Megjegyzés az összetévesztés veszélyével kapcsolatban: Az igazi réti rózsa könnyű a kis rétifűvel (Filipendula vulgaris) összezavartnak lenni. Az erdei kecskeszakállban is van némi hasonlóság, különösen a réti rózsa leveleivel (Aruncus dioicus). Mindkét növény nyers állapotában mérgező hidrogén-cianid-glikozidokat tartalmaz, ezért nem szabad enni vagy más módon elkészíteni. A kis réti rózsa jóval nagyobb virágokkal rendelkezik, mint az igazi rétifű. A magvak a kettő megkülönböztetésére is használhatók: Az igazi réti rózsa sodrott, csavart, ívelt magjait könnyű megkülönböztetni a kis réti rózsa egyenes dióitól.

A legjelentősebb rétifű faj

Kertjeinkben a réti rózsa többféle fajban fordul elő, így a virágok alakjában és színében, valamint a levelek alakjában és növekedési magasságában különösen szembetűnő az eltérés. Mindkét faj nálunk őshonos Filipendula ulmaria és Filipendula vulgaris. Bemutatjuk a rétifű legfontosabb fajtáit:

• Igazi rétifű (Filipendula ulmaria): Akár 120 cm magasra is megnőhet, és júniustól augusztusig virágzik. Gyógynövényként csak az igazi réti füvet használják.
• Little Meadowsweet (Filipendula vulgaris): Mindössze 40 cm magasra nő, és júniustól júliusig virágzik. A virágok sokkal nagyobbak, mint a többi fajé.
• Rózsaszín rétifű (Filipendula rubra) eléri a 150 cm-es magasságot, és különösen feltűnő rózsaszín és piros színű virágpárnái miatt. A virágzási időszak júliustól augusztusig tart.
• Óriás Spierstaude (Filipendula camtschatica): 200 cm feletti magasságot érhet el, és nagy, disznófűszerű leveleket hoz létre. Japánból és Kelet-Szibériából származik.

Ültessünk réti füvet

A réti palánták ideális helye a részben árnyékos vagy napos hely. A talaj legyen tápanyagban gazdag, nedves vagy nedves, és ha lehetséges, soha ne száradjon ki teljesen. Meadowsweet gyorsan otthon érzi magát a patakok és tavak közelében.

A legtöbb évelőhöz hasonlóan a késő ősz októbertől novemberig vagy a márciusi kora tavaszi időszak ideális időszak a rétifű ültetésére.

Ehhez először lazítsa meg a talajt szélesen. Ezután valamilyen komposztot vagy főként szerves, lassú hatóanyag-leadású műtrágyát használnak, mint amilyen a miénk Plantura szerves univerzális műtrágya, bejegyzett. Ezután a rétifű növényeket a földbe helyezzük, körös-körül jól lenyomkodjuk, és erőteljesen leöntjük.
Általában két-három rétifű növényt ültetnek együtt kis csoportokban – ez különösen vonzónak tűnik, és megfelel a növény természetes társasági képességének. Az ültetési távolság a szomszédos növényektől legalább 45 cm legyen.

Az éves műtrágyázás a normál talajokon megbízhatóan ellátja réti füvet minden fontos tápanyaggal. A gyengébb és homokos talajokon az ültetéskor bőségesen használjunk jó virágföldet javasoljuk, hogy a réti rózsa kellően nedves legyen, a felszín alatt pedig elegendő tápanyagot raktározzon tud. Tőzegmentes és tápanyagban gazdag föld, mint a miénk Plantura szerves univerzális talaj ideálisan alkalmas erre. A rétifű -40 °C-ig szívós, így védelem nélkül nyugodtan átengedhető hibernált állapotba.

A rétifű ültetése egy pillantással:

• Részben árnyékos vagy napos fekvés, tápanyagban gazdag és nedves vagy nedves talajjal.
• Ültetési idő késő ősszel vagy kora tavasszal.
• Lazítsa meg alaposan a talajt, és javítsa komposzttal vagy tartós műtrágyával.
• Ültessünk réti füvet, jól nyomkodjuk le és öntözzük meg.
• Két-három növényből álló kis csoportokba ültessük.
• 45 cm távolság a szomszédos növényektől.
• Éves műtrágyázás a tápanyagellátás érdekében.

A rétfű gondozása

A rétifű egy könnyen kezelhető virágos növény, amelyet többnyire csak száraz nyáron érdemes öntözni. Ősszel a növényt vissza lehet vágni, miután a növény föld feletti részei elpusztultak. Az elhalt levelek a növény téli védelmét is szolgálják kemény télen, és téli szállást is biztosíthatnak a rovarok számára. Ha azonban vizuális okokból visszavágják, a levelek vágásként az ágyon maradhatnak.

A réti füvet időnként felváltja egy rozsdagomba (Triphragmium ulmariae), amely a levél alsó oldalán vörös-narancssárga spóraágyakat képez. A további fertőzés csökkentése érdekében a beteg leveleket el kell távolítani. Egészséges és jól táplált növényekben azonban a rozsdagomba aligha jelent veszélyt a réti füvekre.

Szaporítsd a réti füvet

A kertben a réti rózsa általában elveti magát, és így elterjedhet az ágyásban. Ha ez túl irányítatlannak, vagy akár bosszantónak tűnik, levághatjuk az ősszel megbarnuló rétifű magvakat a teljes virágfüzérrel együtt. Szerencsére a magvak sokáig tapadnak a hajtáshoz, és nem esnek könnyen a földre. Ha saját kezűleg szeretné elvetni a réti füvet, a magokat közvetlenül a kívánt helyre ültetheti, vagy otthon száríthatja, majd hűvös és száraz helyen tárolhatja. Novemberben vagy februárban a hidegen csírázó magvakat közvetlenül az ágyás felszínére vethetjük. Ügyeljen a mindössze 0,5 cm-es vetésmélységre és a 35-40 cm körüli ültetési távolságra. A magoknak hetekig hűvös hőmérsékletre van szükségük a csírázáshoz, és ezalatt soha nem szabad kiszáradniuk.

A rétifű vetésének jó alternatívája egy meglévő alany kora tavasszal vagy ősszel történő felosztása. Egy ásó segítségével kiszúrja a gyökérgolyó egy részét, és átülteti máshová. Ha az átültetésre tavasszal kerül sor, az első hetekben alaposan meg kell öntözni, hogy a rétifű gyorsan friss gyökereket hozzon létre.

A rétifű betakarítása, gyógyászati ​​tulajdonságai és felhasználása

A gyógyvirágokat elsősorban a gyógyászatban használják. Az igazi rétifű leveleit sokkal ritkábban dolgozzák fel. A rétifű virágainak betakarítási ideje júniustól júliusig tart, mielőtt a magvak kifejlődnek. Ehhez vágja le az egész virágszálakat, és óvatosan szárítsa meg száraz, jól szellőző helyen, közvetlen napfény nélkül. A legjobb kora reggel és a virágok teljes kinyílása előtt szüretelni, mert ekkor a legmagasabb a rétifű hatékony összetevői. A teljesen kiszáradt virágokat legjobb szárazon és légmentesen, valamint hűvösen és sötéten tartani. Ez a legjobb módja az összetevők megőrzésének. A száraz rétifű virágai körülbelül egy évig eltarthatók.

A réti füvet a megfázás enyhítésére, de hólyag- és vesebántalmakra is használják. A benne található flavonoidok, tanninok és szalicilsav komponensek gyomorfájdalmak csillapító hatását is elősegítik, elősegítik a sebgyógyulást. A virágokat ezért különféle keverékekben kínálják rétifű teaként. Az alkohollal készült rétifű tinktúra külsőleg fejfájás és enyhe feszültség ellen hat. A szalicilsavra érzékeny embereknek azonban teljes mértékben kerülniük kell a rétifű. Az illatos virágokat különféle rétifűreceptekben is felhasználják, ahol lekvárok, zselék, rétifűszörpök ízesítésére szolgálnak.

Jegyzet: Az igazi rétifű nem mérgező, de mint minden gyógynövénynél, itt is van egy maximális napi adag, amit nem szabad túllépni. Az ajánlott napi 2,5-3,5 grammnál több rétifűvirág gyomorpanaszokhoz és hányingerhez vezethet.

Egy másik őshonos vadon élő növény, amelyet évezredek óta használnak a gyógyászatban, és amely poszméhek tucatjait is vonzza a kertjébe, ez Comfrey. Tippeket adunk az évelő cserje ültetéséhez, gondozásához és betakarításához.