Kürtőriszt: mikor, hogyan és mire?

A szarvliszt a szarvasmarha szarvából és patáiból készült szerves trágya. Tisztázzuk, mikor és hogyan használhatja a kürtőrisztet arra, hogy valami jót tegyen növényeivel.

A kürtőrliszt gyakran használt és viszonylag olcsó szerves trágya. De mik az előnyei és mik a korlátai? Gyorsan rá fog jönni, hogy a kürtőrliszt különleges összetételű, amely felhasználható a Műtrágya pázsitokhoz, mint Rózsa műtrágya és a paradicsom műtrágyát ezért óvatosan kell végezni. Azt is elmondjuk, hogy a szarvliszt tehet-e valamit a lóhere ellen a gyepen.

Kürtőriszt: eredete, tulajdonságai, összetétele

A kürtőrliszt magas nitrogéntartalmú szerves trágya. A fontos tulajdonságokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

A kürtliszt tulajdonságai

Nitrogén tartalom	10 – 14 %
Foszfortartalom	1 – 5 %
Káliumtartalom	0 – 1 %
Kalcium tartalom	≈ 6 %
Magnézium tartalom	0 %
Kéntartalom	0,008 %
Szerves anyag tartalom	85 %
A cselekvés időtartama	6-8 hét
PH érték	semleges

Világossá válik, hogy a tiszta szarvliszt szinte kizárólag nitrogénműtrágyaként használható. A szervesanyag-tartalom meglehetősen magas, de sajnos a talajtulajdonságokat érintő hosszan tartó hatások aligha várhatók. Mert a fenntartható talajtrágyázó hatást a magas nitrogéntartalom és a kis szemcseméret együttesen akadályozza meg. A viszonylag közeli C/N arány (azaz a széntartalom és a nitrogéntartalom aránya) és a jó megközelíthetőség A mikroorganizmusok azt jelentik, hogy a benne lévő nitrogén körülbelül 55%-a rövid időn belül mineralizálódik, így a növények számára elérhető. tenni. A nitrogén felszívódik és a tápanyagok „csomagolása” – a szénvegyületek – szén-dioxiddá (CO) alakul₂) kilélegzett. Összességében elmondható, hogy a kürtiriszt egy lassan folyó, azaz nem azonnal elérhető nitrogénműtrágya a növények táplálására.

Tipp: Az emberi szarv – haj, kéz- és lábkörmök – szintén szinte pontosan a fenti táblázatban felsorolt ​​tulajdonságokkal rendelkezik. Tehát elméletileg nitrogénműtrágyaként is használhatók.

Honnan származik a kürtliszt?

Amikor az állatokat emberi fogyasztás céljából levágják, természetesen sok maradvány marad, amelyet nem használnak fel az élelmiszeriparban. A szarvasmarhák és sertések szarvait és patáit például szarvműtrágyává dolgozzák fel, hogy a bennük lévő tápanyagok újra hasznosíthatóak legyenek. A megújuló alapanyagú kürtöt – akárcsak a nagy mennyiségű húst – külföldről is importálják. A szarv műtrágyákat szemcseméretük szerint különböztetjük meg: Tehát ott vannak a durva szarvforgács (szemcseméret> 5 mm), közepesen durva szarvliszt (szemnagyság 5-1 mm) és a finomra őrölt szarvliszt (szemnagyság <1) mm).

Tipp: Akinek "büdös" a kerti földi állatmaradványok szétosztása - akár szó szerint, akár átvitt értelemben - állatmentes szerves trágyával még fenntarthatóbban tudja ellátni a kertjét tápanyaggal. Lehetséges termékek például az általunk kifejlesztett termékek, amelyek elsősorban bio- és állatmentesek Plantura szerves trágyaamelyet ebben a cikkben bemutatunk Önnek.

A kürtliszt előnyei

Milyen előnyei vannak a kürtőrlisztnek az ásványi nitrogén műtrágyához vagy a durvább változathoz - a szarvforgáccsal és a búzadarával - szemben?

Az ásványi nitrogén műtrágyákhoz képest van néhány egyértelmű előnye, mert a kürtőr ...

1. ... megújuló nyersanyag
2. ... sokkal kevesebb energiával nyerik, mint a "műtrágya"
3. ... általában olcsóbb, mint a "műtrágya"
4. ... csak a talajban mineralizálódik, ezért a túltrágyázás, a sókárosítás és a talajvízbe való kilúgozás szinte lehetetlen
5. ... fokozatosan mineralizálódik, hosszú távú hatást keltve

A hosszú távú ásványi műtrágyákhoz képest azonban a kürtőrlisztnek vannak hátrányai is:

• Mivel megvalósítása a hőmérséklettől és a páratartalomtól függ, a meleg tavaszi és őszi napokon történő kibocsátás sajnos kimosódáshoz vezethet. Ilyen helyzetekben a talaj felmelegszik és aktív, de a növények még nem, vagy már képtelenek felvenni a tápanyagokat – így nagy a kimosódás veszélye.
• A tartós ásványi műtrágyák hatássebessége lényegesen nagyobb: Amint kijutottak, már jelen van a mineralizált nitrogén.

A durvább szarvműtrágyákkal szemben a kürtőrlisztnek egyetlen előnye van: finom szemcsemérete miatt gyorsabban alakul át, így a benne lévő nitrogén gyorsabban elérhető. Az ásványi ammónium-nitrogén felszabadulása már néhány nap múlva megkezdődik. Cserébe csak hat-nyolc hétig tart megtermékenyítő hatása. A szarv búzadara és a forgács lassabban, de hosszabb ideig készül. A szarv búzadara hatása két-négy hónapig, a szarvreszeléké négy-hat hónapig tart. Ez a hatásmód természetesen előnynek is tekinthető.

Mellesleg: Még akkor is, ha a műtrágyát kiengedték, rendszerint több nap vagy hét is eltelhet, mire a műtrágyázott növényekre gyakorolt ​​hatást észlelni lehet. Ez nemcsak az adott műtrágya típusától függ, hanem az időjárástól, az évszaktól, a növénytől és egyéb tápanyagellátásától is.

Összefoglalva a kürtőrliszt előnyei és hátrányai:

1. A kürtliszt sokkal környezetbarátabb és felhasználóbarátabb, mint az ásványi nitrogén műtrágyák
2. Helytelen használat esetén a szarvlisztből nitrogén is kimosódhat, ami szennyezi a talajvizet
3. A hosszú távú ásványi műtrágya sokkal gyorsabban hat, mint a szarvliszt
4. A kürtliszt gyorsabban mineralizálódik, mint a kürtliszt vagy a szarvforgács. A gyors hatás azonban rövidebb hatástartam ára van

Kürtös étkezés a kertben

Annyi biztos, hogy az őrölt szarv szerves, viszonylag gyors hatású nitrogénműtrágyaként használható a kertben. A hatás azonban kerti talajonként eltérő lehet: A megjelenése óta a Tartalmazott nitrogén csak aktív talajélet segítségével lehetséges, egészséges kerti talajokon megtalálható sokval humusz gyorsabban, mint a humuszszegény, túl száraz vagy túl nedves, vagy túl alacsony pH-értékű helyeken.

Mikor és mire használható a kürtőriszt?

Mivel a kürtőrliszt csak nagy mennyiségben tartalmaz nitrogént, csak akkor van értelme önmagában használni a kürtlisztet, ha az összes többi tápanyag megfelelő mennyiségben jelen van. Ha nem, akkor menj el valamelyikhez Komplett műtrágya vagy egy NPK műtrágya amelyekről az ide linkelt speciális cikkeinkben részletesen szólunk. Mások is szerves trágyák minden szükséges tápanyagot tartalmazzon környezetbarát formában, amint azt itt megtudhatja.

Mivel a szarvliszt átlagosan körülbelül egy hétig tart a kibocsátás megkezdéséhez, előrelátóan kell megtermékenyíteni. Az első trágyázás a vegetációs időszak elején történik, vagyis amint a növényzet felébred a téli álmából. A magasságtól és a régiótól függően a vegetációs időszak kezdete és időtartama eltérő. A Német Meteorológiai Szolgálat a kezdődő növekedési időszak jellemzőjeként a virágzást nevezi meg Forsythia (Forsythia x intermedia) március és május között. Az első műtrágyázás után hathetente lehet újra műtrágyázni. Szeptember vége után azonban már nem szabad trágyázni. A Német Meteorológiai Szolgálat szerint a tenyészidőszak vége a kocsányos tölgy leveleinek lehullásának köszönhető (Quercus robur) és ezen a ponton nem szabad több nitrogént kibocsátani.

Trágyázzuk meg a gyepet kürtiriszttel

A pázsit szarvliszttel történő nitrogéntrágyázásához időben el kell kezdeni a műtrágyázást. A jelentősen késleltetett hatás azt is megköveteli, hogy az első műtrágyázást korán (márciustól áprilisig), majd hathetente rendszeres időközönként végezzék el. Körülbelül 50 gramm műtrágya kerül kijuttatásra négyzetméterenként - tehát 5 kilogramm szarvliszt elegendő 100 négyzetméterre. Alternatív megoldásként kezdheti a szarvliszttel, és folytathatja a trágyázást szarvdarával vagy szarvreszelékkel a megtermékenyítési intervallum meghosszabbítása érdekében. Mivel a télre való felkészülés során a kellő káliumellátást garantálni kell, júliustól elkezdheti használni a magas káliumkoncentrációjú őszi gyepműtrágyát, például a mi Planturánkat. Bio őszi gyeptrágya lerúg. Mindent azért A pázsit felkészítése a télre itt olvasható.

A paradicsomot szarvliszttel trágyázzuk meg

A paradicsomot önmagában szarvliszttel megtermékenyíteni lehetetlen. Csak úgy sikerülhet, ha a hiányzó tápanyagokat más műtrágyákkal pótoljuk. Mivel azonban a paradicsom magas tápanyagigényű, és a tápanyaghiányra is érzékeny, mindig ügyeljen a növények ellátására. Javasoljuk a műtrágyázást tápanyagban gazdag kész komposzttal kombinálva az ültetéskor. A második műtrágya kijuttatást július közepéig kell elvégezni. A paradicsomtermesztés nálunk kényelmesebb, mint több egyszerű műtrágyával Plantura bio paradicsom műtrágyaamely tökéletesen igazodik a paradicsom igényeihez.

Tipp: A zöldségfélék szarvliszttel történő trágyázása néha több, néha kevésbé hasznos: A hosszú távú növények, mint paradicsom, paprika, Padlizsán, Uborka vagy Sütőtök nitrogénnel ellátható a lassan folyó műtrágyával. Gyorsan növekvő növények, például saláta vagy saláta, amelyet hamarosan újra ki kell takarítani retek Azonban csak akkor takarítják be őket, amikor a kürtliszt teljes mértékben hatásos. Itt is elengedhetetlen a prediktív megtermékenyítés.

Trágyázzuk meg a rózsákat szarvliszttel

az Rózsák megtermékenyítése szarvliszttel alkalmas e kecses fa nitrogénigényének kielégítésére. De más tápanyagok is szükségesek a lenyűgöző virágok és az erős, ellenálló hajtások kialakulásához. A kürtiriszt kombinációja és komposzt Alkalmas: Márciusban készül az első adag 3 liter komposzt és 25 gramm kürtiriszt négyzetméterenként, majd július elején egy második adag 25 gramm kürtiriszt négyzetméterenként.

Hogyan használd helyesen a kürtőrliszt?

A szövegben korábban összeállított információk itt ismét felsoroláspontokban összefoglalva találhatók.

1. A kürtőrliszt hosszú távú hatású szerves nitrogén műtrágya, amely növények trágyázására alkalmas. Talajjavításra nem, vagy csak alig használható
2. Mivel a nitrogén felszabadulása a kürtőrlisztből csak néhány hét múlva kezdődik és nyolc hét múlva fejeződik be, előrelátóan szükséges a műtrágyázás és újratrágyázás
3. A szarvliszt kizárólagos műtrágyázásának csak akkor van értelme, ha a kezelt talaj minden más tápanyaggal megfelelően el van látva
4. A nagyon rövid kiállási idejű zöldségkultúráknak nem sok haszna származik a szarvliszt trágyázásból, ha ezt nem sokkal az ültetés vagy vetés előtt végzik el.
5. Általánosságban elmondható, hogy az év első szarvlisztes trágyázása március eleje és május eleje között történik. Az utolsó szarvlisztes trágyázást júliusban kell elvégezni. A jó fagyállóság biztosítása érdekében (minden évelő növénynél) legkésőbb ettől az időponttól kezdve gyorsan beszerezhető káliummal kell műtrágyázni - pl.

Kürtöliszt kontra lóhere?

Klee az egyik Méhlegelő és szép ránézésre – a pázsiton viszont sok kerttulajdonost idegesít. A lóhere (Trifolium) hüvelyes, ezért sokkal jobban megbirkózik a nitrogénszegény területeken, mint más növények. Ennek oka az a szimbiózis, amelybe a hüvelyesek az úgynevezett csomóbaktériumokkal lépnek fel. Ezek a baktériumok (Rhizobia) képesek megkötni a légköri nitrogént és ammóniává alakítani (NH₃) átalakít. Ez viszont használható ammóniummá (NH₄⁺) át. Így a lóhere alkalmazkodott a nitrogénszegény altalajhoz, és egyértelmű előnye van a gyengén növekvő pázsittal szemben.

A lóhere másik jellemzője, hogy szereti a káliumot és a foszfort is. Ezekből a megfontolásokból a következő következtetések vonhatók le:

1. Sürgősen szükség van nitrogén-műtrágyázásra
2. Kezdetben kerülje a foszforral vagy káliummal történő műtrágyázást

Mivel a kürtőrliszt sok nitrogént és alig tartalmaz káliumot vagy foszfort, ennek a két követelménynek tökéletesen megfelel. A szarvliszttel történő trágyázás segíthet a lóherével teli gyep hiányában. Egyszeri szarvlisztes trágyázás után érdemes elkezdeni a gyep rendszeres trágyázását gyepműtrágyával. Használhatja a állatmentes, főleg szerves gyeptrágya úgy használjuk, ahogy kifejlesztettük. A lóherének csak a gátolt gyepnövények ellen van esélye. Ezért az optimális gondozás a legjobb óvintézkedés a lóhere elkerülésére.

A nitrogén kimerülése mellett a túl magas pH serkentheti a lóhere növekedését. A pázsitoknál a talaj optimális pH-értéke 6,0-6,5. Ezt a területet gyorsan túl lehet lépni a túl gyakori meszezés vagy a kedvezőtlen felszín alatti állapot miatt. Így érdemes lehet tesztelni a talaj pH-értékét a gyep alatt, és elkerülni a meszezést a következő néhány évben. Az ammónium használata a nitrogénműtrágyázásban segíthet a pH aktív csökkentésében, mivel ez a talaj elsavasodásához vezet.

Tipp: Ha a lóhere már egész területet benőtt, és teljesen kiszorította a gyepet, akkor vágjon ki egy nagy területet, és távolítsa el. De ügyeljünk a gyökérdarabkák és hajtások összegyűjtésére is, mert ezekből a lóhere képes regenerálódni. Új gyep vetésekor ügyeljen arra is, hogy ugyanazt a magkeveréket használja, mint a gyep ültetésekor.

A kürtliszt és a lóhere összefoglalása:

1. A lóhere növekedésének kedvez, ha a talaj nitrogénszegény
2. A foszfor és a kálium szintén elősegíti a lóherét
3. A szarvliszttel történő trágyázás biztosítja a pázsitot a túléléshez és a lóhere visszaszorításához szükséges nitrogénnel
4. A kürtőrlisztes műtrágyázás után rendes műtrágyát kell végezni teljes értékű gyepműtrágya áthalad
5. A túl magas pH is serkentheti a lóhere növekedését
6. A meszezés mellőzése és a nitrogénszükséglet ammónium-műtrágyával való fedezése csökkentheti a pH-értéket, feltéve, hogy a 6,5 ​​feletti érték bizonyított.
7. Ha a lóhere már nagy területeket kiszorított a gyepből, csak az újravetés segít

Vásároljon kürtőriszt: honnan szerzi be a kürtőriszt?

A kürtiriszt egyszerű műtrágya, ezért általában olcsóbb, mint egy összetett kombináció szerves trágyák. Ennek ellenére az ára meghaladja a még olcsóbbakat ásványi nitrogén műtrágyák - Például ammónium-szulfát-nitrát vagy karbamid műtrágya. Alig van minőségi különbség a különböző szolgáltatók között, így nem árt a legolcsóbb terméket választani.