Nitrogén műtrágya: N-műtrágya gyártása és felhasználása

A nitrogén műtrágyák mindenütt jelen vannak, különösen, ha pázsitról van szó. De mire van szükség a nitrogén műtrágyára? És talán még magad is meg tudod csinálni?

Ahogy a neve is sugallja: A nitrogén műtrágyák központi komponense a fő tápanyag nitrogén (N). Ezek a műtrágyák előállíthatók szintetikusan, vagy származhatnak természetes forrásból. Azonban a forrástól függetlenül a nitrogén központi szerepet játszik a növények növekedésében és a terméshozamban.

A nitrogén elengedhetetlen a növények erőteljes növekedéséhez. Minél jobb a nitrogénellátottság a talajban és így a növények számára, annál erősebb a levelek zöld színe. Ha azonban nincs elég nitrogén a talajban, akkor érdemes segíteni a nitrogéntrágyázásban.

A nitrogén műtrágyák hatása

A nitrogénnel történő műtrágyázás elengedhetetlen ahhoz, hogy a szeretett növényeiben fontos funkciók lejátszódjanak. A növényeknek nitrogénre van szükségük a következőkhöz:

• Aminosavak és fehérjék előállítása
• Elősegíti a hajtások és a levelek növekedését
• A levélzöld (klorofill) szerkezete - a fotoszintézis fontos része

Ha azonban egy növénynek nincs nitrogénje, az a növekedés visszamaradásához vezethet. Ezenkívül a levelek elveszíthetik színüket és sárgulhatnak, és akár korai virágzást is okozhatnak.

De nem csak a túl kevés nitrogén okozhat károsodást, hanem a túl sok tápanyag is túlzott tüneteket válthat ki. Ezek a tünetek közé tartozik a csomós növekedés vagy a késleltetett virágzás. A levelek továbbra is sötétzöld színűvé válhatnak, a növények érzékenyebbé válnak a betegségekre és a fagyra, a növények szövetei puhává és szivacsossá válnak. A vegetatív növekedés elősegíti, de a növények kevésbé stabilak.

A tiszta nitrogén műtrágyák látják el növényeinket nitrogénnel, de sajnos ezek hiányoznak fennmaradó tápanyagok, amelyekre a növényeknek szükségük van a túléléshez - például kálium, foszfor és Nyomelemek. Ha tiszta nitrogén műtrágyát használ, akkor a műtrágyázása nagyon egyoldalú. Növényei ekkor hiányosak lesznek más tápanyagokban.

Ezzel szemben a komplex műtrágyák, amelyek nemcsak nitrogént, hanem foszfort (P) és káliumot (K) is tartalmaznak - innen ered a név "NPK műtrágya“. Az ilyen univerzális műtrágyákkal a tápanyagellátás kiegyensúlyozottabb, mint a tiszta nitrogén műtrágyáknál.

Nitrogén műtrágyák gyártása

A talajban található természetes nitrogén nagy része a levegőből származik, mivel a növények, például a lóhere meg tudják kötni a levegőből származó nitrogént, és bejuttatják a talajba. A lóhere egy úgynevezett hüvelyes, amely szimbiózisban él a csomóbaktériumokkal. Ezek a gócbaktériumok a gyökereken képesek megkötni a nitrogént a levegőből. Amit azonban csak nagyon kevesen tudnak, az az a tény, hogy villámcsapásokkal is kerülhet nitrogén a talajba. Az állati ürülék nitrogénműtrágyaként is használható, például trágya, hígtrágya vagy hígtrágya. Konyhai hulladékainkat is tárolhatjuk a komposzt alakítsa át nitrogéntartalmú műtrágyává, vagy készítsen könnyen gyógytrágyát.

Például van egy lebomló nitrogénműtrágya guanó amely tengeri madarak ürülékéből áll. Ezt a partokon bányászják, és nitrogénműtrágyaként is használható. A guanót gyakran találják különféle műtrágyákkal keverve a nitrogéntartalom növelése érdekében. Korábban a guanó nagy részét Dél-Amerikából importálták, de mivel a nitrogénműtrágyákat szintetikusan is elő lehet állítani, ezért jelentősen visszaesett az igény erre.

A szintetikusan előállított nitrogénműtrágyákat a Haber-Bosch eljárással állítják elő, melynek során a légkörből származó nitrogént ammóniává alakítják (NH).₃) konvertálódik.

A nitrogén műtrágyák előnyei és hátrányai

A nitrogén nélkülözhetetlen növényeink számára, de ásványi formában nincs jelen a talajban. Ez azt jelenti, hogy a földalatti kőzet mállásából nem szabadulhat fel nitrogén. A növényeknek azonban nitrogénre van szükségük a fejlődésükhöz - ha nincs több nitrogén a talajban, akkor már nem lehetséges a kielégítő növekedés.

Sajnos a helytelen és nem megfelelő használat negatív következményekkel is járhat. Sajnos a nitrogén vagy a nitrát nagyon könnyen kimosódhat, és a talajvízbe kerül. Így víztestekbe és ivóvízbe is kerül. A víz túlzott nitrátszintje számos élőlényre, például halakra is káros lehet. Az élelmiszerek túl magas nitráttartalma azonban különösen veszélyes a kisgyermekekre és a csecsemőkre, mivel ez methemoglobinémiához, azaz elégtelen oxigénellátáshoz vezethet. Ez végső soron akár életveszélyes is lehet kisgyermekek és csecsemők számára.

A nitrogén műtrágya tulajdonságai és előnyei:

• Biztosítja a megfelelő nitrogénellátást
• Lehetővé teszi a növények erőteljes növekedését
• Elősegíti a növekedést
• Támogatja a stabilitást és a virágzást
• Segít megelőzni a nitrogénhiány tüneteit, például a klorózist

Különféle nitrogén műtrágyák: melyek vannak?

A természetestől a szintetikusan előállított nitrogén műtrágyákig gyakorlatilag minden megtalálható a piacon. Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a különböző termékekről.

Ammónium-nitrát

Ezt a műtrágyát ammónium-nitrátnak vagy salétromsav-ammóniumnak is nevezik, mivel ez az ammóniából és salétromsavból (NH) előállított só.₄NEM₃). Amellett, hogy műtrágyaként használják, az ammónium-nitrátot robbanóanyagként is használják. Szilárd és vízben jól oldódik.

karbamid

A karbamid különlegessége (CH₄N₂O) nitrogén műtrágyaként az a tény, hogy a karbamid részben felszívódik a leveleken keresztül. A karbamid karbamid vagy szénsavamid néven is ismert.

Mivel a karbamid nagyon gyorsan ammóniummá alakul, a gyökereken keresztül annak csak kis része kerül fel.

A szerves karbamid emlősök vizeletéből származik, de ammóniából és szén-dioxidból szintetikusan is előállítható. A karbamid magas nitrogéntartalmú – ennek körülbelül 45%-ával optimális nitrogénműtrágya. A karbamid emellett a legszélesebb körben használt nitrogénműtrágya a világon.

Kalcium-ciánamid műtrágya

A kalcium-cianamid a kalcium-cianamidot (CaN) tartalmazó műtrágyák kereskedelmi neve.₂) tartalmazzák. A kalcium-ciánamid műtrágya körülbelül 20% nitrogént és körülbelül 55% kalciumot tartalmaz, és elpusztíthatja a növényeket és a kártevőket, például a csigákat vagy a drótférgeket. E gyomirtó hatás miatt a kalcium-cianamidot gyakran használják a pázsiton lévő moha leküzdésére is. Vetés előtt az ágyásokat is kezelheti vele, hogy eltávolítsa a nem kívánt palántákat. Ügyeljen arra, hogy soha ne használjon 30 grammnál többet négyzetméterenként – ez túladagoláshoz és égési sérülésekhez vezethet. A kalcium-cianamidot gyakran használják a komposzton is, hogy felgyorsítsák a rothadási folyamatot.

A kalcium-cianamid meglehetősen lassú hatású alapműtrágya, amely azonban lebomlása során a mérgező hidrogén-cianidot is felszabadítja. Ezért tudnia kell, hogy a kalcium-cianamid használata hatással van a pH-értékre – csökkenti azt.

Természetes nitrogén műtrágyák

A leghagyományosabb nitrogénműtrágyák egyértelműen a különböző állatokból származó trágya, hígtrágya és hígtrágya. De a hüvelyesek is szeretik borsó (Pisum sativum) vagy Pajzsbab (Phaseolus vulgaris) nitrogént visz be a talajba. Ezek a növények gócbaktériumaikkal képesek megkötni a nitrogént a talaj levegőjéből.

Ha a trágyára gondol, valószínűleg a tehéntrágyára gondol, de más haszonállatok trágyája is használható műtrágyaként. De mindig figyelni kell a különböző tápanyagarányokra.

A trágya különösen alkalmas hideg vázra, mert lebomlása során hő keletkezik, ami a hűvös tavasszal pont megfelelő. A lótrágya különösen nagy hőt bocsát ki rothadáskor, és ideális a hideg keretek feltöltésére.

Folyékony nitrogén műtrágyák

A természetes folyékony műtrágyák közé elsősorban a hígtrágya és a trágya tartozik, de sok ásványi nitrogén műtrágya vízben oldható és folyékony formában is felhasználható. A legtöbb folyékony műtrágya nitrogént tartalmaz, bizonyos növények speciális műtrágyáiban is mindig talál nitrogént, amely ideálisan igazodik az adott növénycsoportokhoz és azok igényeihez. Az ilyen műtrágyákat univerzális műtrágyáknak tekintik, mivel mindig több tápanyagot tartalmaznak, és nem teljes egészében nitrogénből állnak.

Emiatt azonban ezek a műtrágyák nem nevezhetők klasszikus nitrogén műtrágyának. A tiszta nitrogén műtrágyák nitrogénnel látják el a növényeket, de csak ezzel, más tápanyaggal nem.

Sok kertész a folyékony műtrágyákat részesíti előnyben, mert az öntözővízzel együtt bevihető, és nem igényel fáradságos talajmunkát. A lombtrágyázáshoz folyékony műtrágyát is lehet használni, illetve a leveleken keresztül a nitrogén (karbamid) is felszívódik. Ez azonban csak a rövid távú tápanyagcsúcsok kompenzálására szolgál - elvileg a nitrogénfelvételnek a növényi gyökereken keresztül kell történnie.

Kék gabona

A kékszemű ásványi összetett műtrágya, más néven NPK műtrágya. Az „NPK” rövidítés ennek a műtrágyának a három fő összetevőjét jelenti: nitrogént, foszfort és káliumot. A kék szemű szilárd kék granulátum formájában kapható. Vízben is feloldható és folyékony műtrágyázásra használható.

A kékszeműről megoszlanak a vélemények, sokan erre az ásványi műtrágyára esküsznek, mások hallani sem akarnak róla. Többet Kék gabona tájékozódj itt.

Nitrogén műtrágya a gyephez

Zöld pázsitjainknak is szükségük van időnként egy további tápanyagra, hogy megfelelően növekedhessenek. A nitrogén különösen fontos a növekedéshez és a pázsit gazdag zöld színének megőrzéséhez.

Gyep nitrogén műtrágya: melyik a legjobb?

Jelenleg számos pázsittrágya van a piacon, amelyek tápanyag-összetételében különböznek egymástól. Ezek azonban nem tiszta nitrogén műtrágyák, hanem összetett műtrágyák. Az őszi gyepműtrágyánál mindig ügyeljünk a magasabb káliumtartalomra, mert ez rendkívül fontos a fagyállóság szempontjából. A műtrágyáknak megfelelő NPK-arányúnak kell lenniük. Ha hosszú távú szerves trágyát keres a pázsitjához, megtalálja a miénket Plantura szerves gyeptrágya betét.

Pázsit nitrogén műtrágyák: mikor kell használni?

Ha ásványi nitrogén műtrágyákat használ, akkor gyors hatást ér el, de azért A fő növekedési időszakban a csírázás újra és újra megtörténik, de nem egy egyenletes növekedés. Ezért tavasszal vagy ősszel, amikor a fő vegetációs időszak véget ért, nitrogént kell kijuttatni a gyepbe. Az őszi gyeptrágyázásnál azonban a fagyállóság érdekében magas káliumtartalmú komplex műtrágyára kell hagyatkozni, nem pedig a magas nitrogénellátásra.

Ha a pázsit jól átvészelte a telet, akkor május elején elegendő egy lassú kibocsátású műtrágya. Ha azonban a gyep a tél után a károsodás jeleit mutatja, gyorsan regenerálni kell Használjon oldható nitrogén műtrágyát áprilisban, és egy másik lassú hatóanyag-leadású műtrágyát június körül használat.

Ezenkívül az őszi trágyázás támogatja a pázsitot, hogy túlélje a telet. Inkább kálium-hangsúlyos őszi gyepműtrágyára hagyatkozzon, mert a túl sok nitrogén télen nem kívánt növekedéshez vezet. Az őszi trágyázást legjobb októberben, borús napon végezni. Bővebben az optimálisról Gyeptrágyázás külön cikkünkből is megtudhatja.

Gyep nitrogén műtrágya: Mennyit kell kijuttatni?

De most mennyit érdemes trágyázásra használni? Például, ha a mi Planturánk van Szerves pázsittrágya, amely nem egy klasszikus nitrogén műtrágya, 8 - 1 - 6 NPK aránnyal, a következő kijuttatási mennyiségek javasoltak:

• 40-60 g/m² ápoló- és ápolótrágyaként tavasszal és nyár elején
• 70 g/m² regenerációs műtrágyázásként a tavaszi vertikálás után

A miénk Plantura bio őszi gyepműtrágya NPK-aránya 5-1-9. Az optimális őszi trágyázás érdekében ősszel négyzetméterenként 50-80 grammot kell kijuttatni a pázsitba.

Készítsen nitrogén műtrágyát saját maga

A legegyszerűbb saját készítésű nitrogénműtrágyák közé minden bizonnyal a komposzt valamint a trágyát. Minden kertésznek az a legjobb, ha beszerez egy komposztot, és abból kiváló minőségű műtrágyát állít elő saját kertje számára. Alapvetően nagyon könnyű komposztálni a kerti és konyhai hulladékokat, mint a zöldségmaradványok, kávézacc, gyümölcsmaradványok és hasonlók. De legyen óvatos a kerti hulladékkal: csak olyan növényi részeket tegyünk a komposztba, amelyek mentesek a komposzttól A kórokozók nem gyomok, amelyek sok magot fejlesztenek vagy erős gyökereken keresztül szaporodnak. terjedés. A szálfű (Convolvulus arvensis) például nincs helye a komposzton.

A trágyázáshoz növényi trágyát is használhatunk, mint pl Csalántrágya. Az ilyen növényi trágya rendkívül könnyen előállítható, és biztosítja a talajt és a növényeket a szükséges nitrogénnel. A trágya gyakorlati jellemzője különösen a széleskörű felhasználási köre, mert például a csalántrágya nem csak egy Nitrogén műtrágya, erősíti a növényeket és kártevőirtásra is használható - igazi sokoldalú tehetség.