A büdös poloskák bekúsznak a házba, különösen, ha a hőmérséklet csökken. Hogy mit tehetsz és tehetsz ellene, valamint a büdösbogárról bővebben itt olvashatsz.
Különösen meleg és hosszú nyarak után a büdösbogarak (Petatomidae) igazi kellemetlenséggé válik. Amikor a hőmérséklet lassan csökken, a poloskák meleg szállást keresnek a téli hónapokra, amit gyakran találnak lakásainkban. Összegyűjtöttük Önnek, hogy pontosan melyek a büdös poloskák, veszélyesek-e, és hogyan lehet a legjobban harcolni ellenük bent.
tartalmat
- Büdös poloskák: adatlap
- A büdös poloska életciklusa
- A büdös poloskák veszélyesek vagy mérgezőek?
- Büdös poloska: növénykártevő vagy sem?
- Büdös poloska a házban és a lakásban: módszerek a küzdelemre
Büdös poloskák: adatlap
Világszerte becslések szerint 40 000 különböző típusú hiba található (Heteroptera), és ebből körülbelül 3000 él itt Európában. A büdös poloskák ezeknek a hibáknak egy alcsaládját képezik, és valójában viszonylag ügyetlennek tűnnek. A poloskák 5 mm és 35 mm közötti méretűek lehetnek, és szúró és szívó szájszervük van. Megeszik (vagy szoptatják) gazdanövényeiket, és ezáltal növekedési zavarokat és nyomorékokat okoznak. Sajnos a növények felszívásával a poloskák kórokozókat is továbbíthatnak, és így további károkat okozhatnak a növényekben. A bogarak viszonylag könnyen felismerhetők háromszög alakú formájukról és kellemetlenségükről Rossz szagú, mert a poloskák olyan folyadékot tudnak kiválasztani, ami nem más kellemes illata van. Ha valaha is összetört egy bogarat az ujjával, valószínűleg tudja, miről beszélünk.
A 2018 őszén sok várost sújtó hiba a márványos büdösbogár (Halyomorpha halys), amely Ázsiában őshonos és Európába került. Ezek a márványozott büdösbogarak körülbelül 15 mm magasak és barnásszürke színűek. Az oldalukon fekete-fehér mintás, és az antennáik is fekete-fehér csíkosak.
A büdös poloska életciklusa
A poloskák nedvvel táplálkoznak, de van néhány ragadozó faj is, amelyeket apró rovarok vagy pókfélék is táplálhatnak. Néhány poloska, amely csípős, szívó szájszervével táplálkozik a növényeken, képes erre mérgező nyálat bocsátanak ki, ami deformációhoz és nekrózishoz - azaz a sejtek pusztulásához - vezet a növényekben tud.
A kifejlett poloskák tavasszal, 10 °C feletti hőmérsékleten ismét aktívvá válnak, és keresik erejüket, hogy a tél után feltöltődjenek. A poloska kedveli a rózsanövényeket (Rosales), trombitafák (Catalpa), berkenye bogyó (Sorbus aucuparia) vagy hamu (Fraxinus), hanem Buddleia (Buddleja) szerepel az étlapjukon. Amikor néhány hétig áztatják magukat növényi levekben, a nőstények elkezdenek tojásokat rakni. Ezeket a tojásokat 20-30 darabos csoportokban találja a leveleken. Egy nőstény élete során több mint 200 tojást tojhat. Néhány nap múlva ezekből kikelnek a lárvák, és az öt lárvaállapot után kifejlett büdösbogarakká fejlődnek. Ez a fejlődés a tojástól a felnőtt állatig legfeljebb két hónapig tart. Ősszel a poloskák telelőhelyet keresnek, tavasszal pedig ez a ciklus elölről kezdődik.
A büdös poloskák veszélyesek vagy mérgezőek?
Amit már sokan észrevettek, az a poloska szaga, amihez meg kell szokni. De ne aggódjon – a hibák csak büdösek, de nem veszélyesek. Ez a szag különösen akkor érezhető, ha légycsapóval próbál megszabadulni a rovaroktól. Ez a kellemetlen szag az úgynevezett bűzmirigyekben keletkezik, amelyek a mellkas területén találhatók. Ezek a poloskák védekezésül kontaktmérgeket is kiválaszthatnak, emellett riasztó és aggregációs feromonokat is képesek képezni. Ezekkel a feromonokkal a poloskák vonzhatnak más fajtársaikat, de figyelmeztethetik és távol tartják őket, ha veszély fenyeget egy helyet. Tehát ennek a rossz szagnak végső soron előnye is van – a többi ágyi poloska elriaszt.
Büdös poloska: növénykártevő vagy sem?
A poloska káros és hasznos is lehet. Evésük és szoptatásuk növekedési zavarokhoz és nyomorékokhoz is vezethet. A poloska másik káros tulajdonsága a kórokozók – például vírusok, gombák vagy baktériumok – tenyészeteinkbe való átvitele. A növényeket felszívva ezek a kórokozók behatolhatnak a növényekbe és károkat okozhatnak, de vannak jótékony ágyi poloskák is.
A ragadozó poloskákat még hasznos rovarként is használják az üvegházban olyan kártevők ellen, mint pl Pók atkák (Tetranychidae), Levéltetvek (Aphidoidea) vagy levélbolhák (Psylloidea) használt. Ezek a poloskák nem ártanak növényeinknek, sőt hasznosak számunkra. Az ilyen hibákat ösztönözni lehet, ha a kertben természetes foltok vannak, és téli lehetőséget kínálunk nekik a sövényben vagy a fákban.
Büdös poloska a házban és a lakásban: módszerek a küzdelemre
Ha a poloskák tömegesen támadják meg életterünket, az elég bosszantó tud lenni. Főleg a már említett, összetört poloskából áradó kellemetlen szag ronthatja el igazán az étvágyat. A legegyszerűbb módszer ezeknek az állatoknak a kivédésére, ha megakadályozzuk, hogy bejussanak a lakótérbe, mert a poloskák szeretnek meleg téli szállást keresni, és így bejutnak a négy falunkba. Mindenekelőtt rovarhálót rögzíthetsz, hogy nyugodtan szellőzhessen. Ez nem csak a bosszantó hibákat tartja távol, hanem más rovarokat is távol tart az életterétől. Ezenkívül ellenőriznie kell, hogy vannak-e más bejutási útvonalak a hibák számára - például repedések és repedések az ablakok körül. Gondosan zárja le.
Ha a poloskák már a lakásodban vannak, akkor az ablakok köré ragasztócsapdákat rögzíthetsz, amelyeket egyébként legyekre használnak. Ezeken megragadnak a kártevők, és könnyedén eltávolíthatod őket a nappaliból. A porszívó egy másik módszert is kínál: Egyszerűen szívja be a rovarokat. Így megszabadulsz az ágyi poloskától, és nem kell aggódnod a bűz miatt.
Lehet, hogy ragadozó poloskákkal van dolgod, nem büdös poloskakkal. Mint Ismerje fel és szabaduljon meg a ragadozó hibáktól külön cikkünkben olvasható.