Csalántrágya: A trágya hatása és előkészítése

A csalántrágya természetesen erősíti a növényeket. Bemutatjuk a népszerű hígtrágya előnyeit, alkalmazását és helyes elkészítését.

Valószínűleg minden hobbikertész hallott már a trágyáról. Azt mondják, csodaszer a növényi kártevők ellen, és jó szerves trágya is. Különösen kedvelt hígtrágya a jól ismert csalántrágya. Egyes szakértők a hígtrágya hatására is esküsznek, bár ez még tudományosan nem bizonyított. Függetlenül attól, hogy bevált-e vagy sem, megmutatjuk a csalántrágya lehetőségeit és erősségeit.

A csalántrágya előnyei és hatásmechanizmusa

Mint minden növényi trágyát, a csalántrágyát is fermentációs folyamattal állítják elő. A mikroorganizmusok biztosítják a tápanyagok, például a nitrogén kivonását a csalán leveleiből és szárából (Csalánhólyag)

szabadon engedni. Az ásványi műtrágyához hasonlóan a tápanyagok azonnal a növény rendelkezésére állnak. A trágya hatása azonnal jelentkezik, és ez az oka annak, hogy biológiai műtrágyaként is olyan népszerűek. Ezenkívül az erjedés során mindenféle más növényi összetevő felszabadul, például enzimek. A csalán különösen érdekes összetevője a szilícium-dioxid. A csalán ezen összetevője erős sejtfalat biztosít, és ezáltal jobb védelmet nyújt a rovarfertőzések és gombás betegségek ellen. A trágyából felszabaduló összetevők sokfélesége miatt számos alkalmazási terület létezik.

A csalántrágyát általában csak hígítva használjuk, mert égési sérülést okozhat a növényeken. Ez valószínűleg a magas ammóniumtartalomnak köszönhető (a nitrogén egy formája). A még be nem ültetett ágyásra azonban alaptrágyázásként hígítatlan csalán hígtrágya kerülhet. Ott a trágyát könnyen be kell dolgozni, és körülbelül egy hét múlva habozás nélkül ki lehet ültetni az ágyást. A nagyfogyasztóknak azonban az ilyen trágyázás nem elegendő: Itt a komposzttal történő kiegészítő trágyázás javasolt.

Általánosságban elmondható, hogy a csalántrágya nagyon alkalmas zöldségek (uborka, káposzta, paradicsom, cukkini) trágyájaként, de nem a bab, a borsó és a hagyma, valamint a gyümölcsök és virágok trágyájaként. Ha már az ágyáson vannak a növények, csak 1:10-20 hígítással, de rendszeresen öntözzük. A trágya egyébként alkalmasabb öntési kezelésre. A fecskendők gyorsan eltömődnek hígtrágya használatakor. Kell a csalán, mint a kártevők ellen Levéltetvek és Pók atkák segít vagy gombás betegségek ellen, húsleves használatát javasoljuk. A különbséget részletesebben a gyártásról szóló következő részben tárgyaljuk. A húsleves egyrészt távol tartja a kártevőket a növényektől, másrészt erősíti a növényi sejteket. A rendszeres használat itt is kulcsfontosságú. Erősen kételkedünk azonban a hangyák, csigák és pocok elleni hatásban. A húsleveseket és a trágyát a legjobb este kikenni. A csalántrágyát semmilyen körülmények között nem szabad napfényben kijuttatni.

A következő termékek bizonyultak kertünkben:

• Csalán por: csalánleves készítéséhez
• Csalán pellet: Növényi készítmény csalánleves készítéséhez; biogazdálkodásra engedélyezett

Előállítás: Csalán folyadékot készítünk

A csalántrágya elkészítése valójában viszonylag egyszerű. Csak műanyagból vagy cserépből készült edényre van szüksége (nem fém). A hordót lehetőleg a napon helyezzük el, mivel a hő felgyorsítja az erjedési folyamatot. A friss és nem virágzó csalán a hordóba kerül. Alternatív megoldásként használhatunk szárított csalánt is, amely többek között pellet formában is kapható.

Keverési arány: 10 kg friss csalán vagy 500-1000 g szárított csalán 50 liter vízhez.

Ezután a hordót le kell fedni ráccsal vagy hasonlóval, hogy ne fulladhasson bele a hordóba. Most türelmesnek kell lenni, mert az erjedés 10-14 napig is eltarthat. Számtalan oldalon most azt a tippet adják, hogy ezután naponta kell keverni a jobb oxigénellátás érdekében. A fermentáció olyan folyamat, amelyhez nincs szükség oxigénre. Szóval felejtsd el ezt a lépést! A kőliszt segít a kellemetlen szagok ellen, mivel összetevőivel a hígtrágyát is fokozza.

Csalánleves: Itt a csalánt csak 12-24 órán keresztül szabad beadni, és még aznap el kell fogyasztani. Ehhez először egy kávészűrőn szűrjük át a levest, majd permetezzük hígítatlanul a növényekre.

A szagtalan csalánlevessel ellentétben a csalántrágya tárolható. Erre a célra például kannákba tölthető. Pontos tárolási idő sajnos jelenleg nem adható meg, hiszen ez természetesen a tárolási körülményektől is függ. Mivel a csalántrágyát rendszeresen ki kell juttatni, a készlet valószínűleg gyorsan elfogy.