Ennek a máig ismeretlen bogyónak a varázslatos hangzása az ízlelőbimbókra gyakorolt különleges hatásához köthető. Kíváncsi vagy?
A csodabogyót csodagyümölcsnek vagy csodabogyónak hívják angolul. Tudományos neve Synsepalum dulcificum. A kicsi, piros gyümölcsöket hozó fa Nyugat-Afrikában őshonos. Ott 1725-ben először dokumentálták ezt és termését. Az európai felfedezők látták, hogy a helyiek leszedik a bogyókat, és étkezés előtt megették. De mi olyan különleges ebben a csodagyümölcsben?
Maga a kissé megnyúlt bogyó enyhén édes ízű. De persze ez nem különleges. Egyedülálló értékesítési pontjuk azonban a gyümölcscsaládban, hogy különleges hatással vannak ízlelőbimbóinkra. Egy miraculin nevű glikoproteint tartalmaz, amely szorosan kötődik a nyelv ízlelőbimbóihoz. Ha megeszi a csodabogyó héját, majd ténylegesen savanykás vagy kesernyés ízű ételt fogyaszt, akkor már nem fogja érzékelni az eredetileg várt ízt. Mert a csodabogyó miraculinja édes ízt szabadít fel a szájban, ha savas ételekkel érintkezik. Ez a hatás 30 perctől két óráig tart.
A gyümölcs most lassan megérkezik a nyugati világba. Egyes metropoliszokban, például New Yorkban, még úgynevezett ételkóstoló rendezvényeket is tartanak (azaz rendezvények, amelyeken különféle ételeket próbálnak ki), ahol a csodabogyót használják jön. Japánba, a különleges és exkluzív gyümölcsök országába természetesen már megérkezett. Európában azonban élelmiszerként való jóváhagyásuk jelenleg függőben van. Ahol már kapható, körülbelül 2 USD-t kell fizetni egyetlen bogyóért.
Ám a gyümölcs nem csak ízben érdekes: jelenleg is folynak a vizsgálatok különböző betegségekre, hogy megállapítsák, vajon az egzotikus bogyó ott is tud-e csodát tenni. Hasznos lehet például cukorbetegeknél. Egyetlen kalóriájával az édes íz ellenére természetesen a diétás ipar számára is érdekes.
Még várni kell, hogyan alakul a csodabogyó népszerűsége a közeljövőben. Biztosan velünk maradunk.