Pozsgás növények öntözése: hogyan kerüljük el az ápolási hibákat

A pozsgás növények olyan növények, amelyek nagy mennyiségű folyadékot képesek tárolni a levelekben, a törzsben vagy a gyökerekben. Egyrészt ez az alkalmazkodás lehetővé teszi számukra, hogy különleges környezeti körülmények között is túléljenek. Ezenkívül saját megjelenést kölcsönöz nekik, amelyet sok hobbikertész használ a kerttervezés speciális formáihoz. Itt elmondjuk, milyen hatással vannak a pozsgás növények különleges tulajdonságai az öntözésre, és hogyan kerülheted el a durva gondozási hibákat.

Pozsgás növények a természetben

Bár a közkedvelt, nedvben gazdag növények sokféle vidékről származhatnak, az ott uralkodó viszonyok újra és újra ugyanazokat a tulajdonságokat hordozzák:

• Jó vízelvezetésű, nagy vízelvezető képességű talajok
• Az aljzat alacsony víztároló képessége
• Nagy a durva talajkomponensek, másrészt alacsony a humusz aránya
• Intenzív napozás
• Alacsony páratartalom
• Összességében alacsony a csapadék gyakorisága és mennyisége
• Vízellátás ritka, de akkor intenzív csapadékkal, pl. B. Zivatar vagy heves esőzés

Figyelem: Főleg, ha páratartalomról van szó, a zamatos családnak vannak egyes képviselői, amelyek - a megszokott környezettel ellentétben - nagyon magas páratartalmú vidékeken is jól érzik magukat. Ha egy ilyen növényt otthon kell termeszteni, különböző lehetőségek állnak rendelkezésre a vízellátásra.

A pozsgások megfelelő öntözése

Feltéve, hogy a szukkulens növény ideális esetben hasonló körülményeket talál, mint az országban természetes környezetükből, természetes vízkészletükből is meglehetősen könnyen elérhető az optimális öntözés származik:

• A növekedési szakaszban (általában márciustól kb. szeptember) öntözni ritkán, de alaposan
• A növekedési fázison kívül csökkentse az öntözés gyakoriságát és időtartamát
• Az öntözési fázisok közötti intervallum 5-7 nap, lombhullató pozsgások esetében 1-3 nap
• Kerülje a vizesedést
• Cserepes növények esetén öntse le a felesleges vizet a csészealjról
• Az öntözések között hagyja megszáradni az aljzatot
• Ideális esetben esővizet vagy állott, nem túl kemény csapvizet használjon

Figyelem: A kiszáradás nem jelenti a teljes kiszáradást. Ellenkező esetben a gyökérben lévő finom szőrszálak, amelyek elengedhetetlenek a vízfelvételhez, elhalnak.

jegyzet: A Tillandsia (bromélia növények) és néhány más pozsgás növény főként a levélfelületeken lévő szívópikkelyeken keresztül nyeri el vizét. Érdemes lehet naponta permetezni a növényeket ahelyett, hogy csak öntöznénk, hogy megőrizzük az am természetes hely az uralkodó magas páratartalom imitálására és a vízfelvétel fokozására optimalizálni.

Gyakori gondozási hibák

Mivel a zamatos család képviselői általában meglehetősen igénytelenek, ezért könnyen tarthatók, Az ismétlődő hibák - eltekintve a helytelen termőhelyi körülményektől - főként az öntözésre korlátozódnak Növények. A jelentősen károsodott vagy akár teljesen elpusztult növények elkerülése érdekében itt röviden felsoroljuk a leggyakoribb hibákat és azok következményeit:

Vízöntés az edényben

• Oka: nem kellően áteresztő hordozó, túl sok víz, nincs vízelvezetés az edényben
• A gyökérrothadáshoz és a növény halálához vezet
• Oka: penész vagy Az érzékeny gyökérterületek rothadása

A levelek öntözési károsodása

• Készítette: lapos öntés felülről
• Vezet: kezdetben sárgulnak, idővel egyre lágyabbak a levelek, később hervadnak
• Ok: víz és napsugárzás kölcsönhatásában az érzékeny levelek károsodása a levélfelületek égéséig

Kiöntési sérülés a fogantyún ill szár

• Ebből származik: a pozsgás növények rozettájába öntve
• Vezet: pangó víz a száron vagy a száron, hosszú távon az egész növény elpusztul, mert a szár rothad
• Oka: a rothadó baktériumok vagy penészgombák gyors terjedése a növény gyors károsodásával

tipp: A zamatos növények vízigényüket tekintve nagyon eltérőek lehetnek. Alapszabályként kijelenthető, hogy a vastagabb levelek kevesebb vizet igényelnek, mint a vékonyabb levelek. Ha hasonló levélvastagságú növényeket helyez el, az öntözés sokkal könnyebbé válik, mivel nem kell minden egyes növényt külön figyelembe venni.