Ujjfű: növények, hatások és felhasználás

Az ujjfűnek számos olyan tulajdonsága van, amelyek értékes növényévé teszik kerteink számára. A gyepen azonban népszerűtlen gyomként is megjelenhet.

Kicsit nem feltűnő, de a libafű (Potentilla anserina) elég gyakran találkozik velünk. Több van a növényben, mint azt első pillantásra várná. A gyógynövény könnyen gondozható, és sok helyen nőhet. Itt megmutatjuk, hogyan kell elültetni a libafüvet, és hogyan kell használni a konyhában.

Ujjfű: virágzás, eredet és jellemzők

A libafű (Potentilla anserina) az egyik őshonos vadon élő gyógynövényünk, amely az északi félteke mérsékelt övében elterjedt. A rózsafélék családját (Rosaceae) gyakran megtalálhatjuk rétjeinken, a tóparton vagy az út mellett. Az évelő, lágyszárú növény a földön mászkálva nő hosszú futószalagjaival, az úgynevezett stolonokkal. Ennek megfelelően nem különösebben magas, és csak 5 és 15 cm közötti magasságot ér el. A vöröses hajtásokon ismételten levélrozetták képződnek, és gyökeret vernek a talajban. Levelei szárnyasak, finoman szőrös, ezüstös alsó oldaluk miatt nagyon jellegzetesek. A növénynek ezért más nevei is vannak, például ezüstlevél, anserine vagy gander.

Az ujjfű virágzási időszaka májusban kezdődik. Az ötszörös, sárga virágok szeptemberig láthatók. Kiemelendő még a libaujjfű speciális lépés- és vágástűrése, valamint sótűrése, ezért is tud jól növekedni például útszélen. Ez, valamint a vízelvezetési tűrőképessége, asszertív növényré teszi olyan helyeken, ahol sok más növény számára is problémás.

Tipp: Mivel a lúdfűnek számos alfaja létezik, ma már részben ez is a nemzetség a jobb áttekintés érdekében Argentína hozzárendelve és így elválasztva más ujjfüvektől. Ezért a név alatt is szerepel Argentina anserina ismert.

Ültetés és karbantartás

Gyakran van Potentilla anserina már megtalálták a gyepen. A lúdfüvet is ültethetjük, hiszen ideális bejárható talajtakarónak az ágyásban. Ideális nedves, tömörített vagy nedves felületekre. A hely legyen félig napos vagy napos, az aljzat ideálisan gazdag tápanyagban, nedves és sűrű. A csípőfű a vizesedés jelzője, mert főleg tartósan nedves talajokon terem. Előnyösek az agyagos vályogtalajok. A nagyon vízáteresztő aljzatok viszont meglehetősen alkalmatlanok, de nagy mennyiségű agyag bedolgozásával igazíthatók. A tápanyagban szegény talajokat a legjobb, ha egy kicsit előkészítjük, ha lassú hatóanyag-leadású műtrágyát adunk a talajba. Az ujjfűhöz például a miénk is megfelelő Plantura szerves univerzális műtrágya, mert minden tápanyagot visz a növény számára és sokáig eláll. A szerves összetevők magas aránya miatt a talajélet is élénkül. Újratrágyázás csak akkor szükséges, ha a körömfű levelei elsápadnak, vagy ha a növény a cserépben nő.

Könnyű csírázóként a lúd ujjhegyének magjai vetéskor legfeljebb egy centiméter mélyen kerüljenek a talajba. Potentilla anserina ősszel a szabadba vethető, vagy január és március között az ablakpárkányon termeszthető. A talajt egyenletesen nedvesen kell tartani. 10-21 nap elteltével meg kell jelenniük a palántáknak, amelyeket május közepétől már ki lehet rakni. Alternatív megoldásként vásárolhat kész fiatal növényeket. Ezenkívül a környező gyepfű, a gyepfű, egyszerűen megtalálható a közelben.

Nyáron érdemes bőven öntözni a libát, mert a növény a nedves felületet kedveli. Még ha bevizesedik is, ez nem jelent problémát az ujjfűnek. Három-négy száraz napot is kibír Potentilla anserina szintén problémamentes.

Tipp: Az ujjfű elsősorban azért kapta a nevét, mert tolerálja a magas nitrogéntartalmat. Különösen gyakori a libalegelőkön, ahol sok nitrogén érhető el az ürülékükön keresztül.

Küzdeni a libafűvel a gyepen?

Elég gyakran, de nem mindig találhat nemkívánatos libafüvet a gyepen. De milyen talajokon nő a libaróka? A növény gyakran megtalálható tömörített felületeken, amelyek nedvesek és néha vizesek. Sok más növény, és különösen a gyep, nem tud megbirkózni ezekkel a feltételekkel. A libaujj rágása így szétterülhet. Ugyanúgy elviselhető Potentilla anserina sós talajok.
Ott Potentilla anserina sárga virágaival szép színfolt a gyepen, takarmánynövényként szolgál a méhek számára, sőt Használják az orvostudományban, valójában nincs ok arra, hogy az ujjfüvet a gyepbe helyezzék harc. Ezen kívül taposóálló, ezért a rendszeres gyepen taposás nem okoz gondot a növénynek.
Ha mégsem szeretne együtt élni a libagammal a kertben, érdemes kiásni a növényt és annak gyökereit. Ezután használhatja a mi Plantura gyep javítás javít. Ez megakadályozza, hogy a köröm ismét szétterüljön, és a pázsit ismét szép és dús megjelenésű lesz. Alternatív megoldásként a talajt nem vonzóvá teheti a növény számára. Ez megtehető például úgy Levegőztetés zajlik. A talajt fellazítják és levegőztetik, ami megfosztja a fű helyelőnyétől.

A lúdfű betakarítása, hatásai és felhasználási területei

A libafű minden részét felhasználják a konyhában, de a legízletesebb a gyökér. Lehet például apró darabokra vágni és megsütni, majd a paszternákhoz hasonlóan felhasználni, aminek íze is hasonló a libavirághoz. Levelei enyhén savanykás ízűek, de ugyanolyan jól használhatók például levesekbe, salátákba. A levelekben található összetevők, mint a flavonoidok és a tanninok segítik az emésztési problémákat, és a libafüvnek gyógyító tulajdonságait adják. A körömteát például hasmenés vagy gyomorfájdalom esetén használják. Ehhez körülbelül egy teáskanál szárított levélre van szüksége, amelyet tíz-tizenkét percig forró vízben állni hagy.
A virágzás előtti idő május és augusztus között ideális a körömlevelek betakarítására. A gyökereket valamivel később, szeptemberben szüretelik.

Ehető vagy mérgező az ujjfű?

Ahogy fentebb leírtuk, az ujjfű ehető, és pozitív hatással lehet az emésztésre. Az ujjfű nem mérgező sem emberre, sem olyan állatokra, mint a kutyák, macskák vagy lovak. Azonban, mint minden gyógynövényt, a gyomnövényt sem szabad tartósan és nagy mennyiségben fogyasztani szednie kell, különben mellékhatásokhoz, például gyomorfájdalomhoz vezethet az ujjfű fogyasztása során jön. Az ingerlékeny gyomrúaknak kerülniük kell az ujjfüvet.

A tormentillnek vagy vérgyökérnek is nevezett álló cinquefol könnyen összetéveszthető a lúdfűvel. A növények szorosan rokonok, és különösen a virágok nagyon hasonlóak. Hogy egy A Tormentil arat, ültet és gondoz, cikkünkből megtudhatja.