Áfonya, szeder & Co: veszélyt jelent a rókagalandféreg?

click fraud protection
Fox galandféreg erdei bogyók által Veszély

Tartalomjegyzék

  • Róka galandféreg
  • A szaporodás ciklusa
  • A rókaállomány növekszik
  • A betegség lefolyása emberben
  • Betegség kockázata
  • Fokozott kockázatú régiók
  • terjedés
  • Erdei bogyók, mint a betegség vektora
  • Valószínűbb átviteli útvonalak
  • Tippek biztonságtudatosaknak

Az áfonya és a szeder nemcsak hazai kertekben terem itthon, hanem vadon is terem. Találkozhatunk velük egy nyári erdei sétán, türelmesen várva a kopasztásra. Nagy a kísértés, de a habozás is. Nem volt valami a rókagalandféreggel? Állítólag a finom gyümölcsökre leselkedik, és komoly veszélyt jelent az emberekre. Valóban le kell mondanunk egy bogyós csemegéről?

Róka galandféreg

A róka galandféreg egy parazita, amely a rókát választotta gazdájának, és ezért kapta a nevét. A róka belsejében nem jelent átviteli veszélyt, elvégre nem szerepel az emberek étlapján. De sokan félnek a vadbogyók általi fertőzéstől. A róka galandféreg a bogyókon keresztül terjed? Hogy valójában mekkora a betegség kockázata és hogyan terjed a kórokozó, arról a következő cikkben olvashat.

A rókaállomány növekszik

A szaporodás ciklusa

Az Echinococcus multilocularis tudományos néven ismert rókagalandféreg szaporodásához köztes gazdára van szüksége: az egérre. Ahhoz, hogy az egér testében a szaporodás megtörténhessen, a rókából származó kórokozónak valahogy el kell jutnia ehhez a kis erdei és réti állathoz. A róka ürülékén keresztül terjed.

  • Az Echinococcus multilocularis a rókabélbe rakja a tojásokat
  • Erdőre kerül a tojás ill Réti padló
  • ez beszennyezi az egér táplálékát
  • fűvel és magvakkal a rókagalandférget is lenyeli
  • a lárvák tovább fejlődnek benne
  • a hamar legyengült egeret megeszi a róka
  • a kórokozók ismét eljutottak hozzá
  • kezdődhet elölről a ciklus

Csak akkor válhat veszélyessé az emberre, ha a rókaszalag kórokozója kívül esik két gazdáján és csak akkor, ha közvetlenül érintkezik vele, majd a kórokozóval a szájon keresztül rekordokat.

A rókaállomány növekszik

Ebben az országban a rókaállomány folyamatosan helyreáll, ami egyet jelent a megnövekedett számú rókatenyésztéssel. Emellett egyre gyakrabban megfigyelhető, hogy a rókák a városokba merészkednek élelem után kutatva. Ez azt jelenti, hogy a róka cselekvési területe és az emberi élet területe átfedi egymást. Ez növeli az érintkezés valószínűségét, még akkor is, ha annak nem feltétlenül közvetlenül, hanem kerülő utakon kell megtörténnie. Például, ha a róka által csíkozott dolgokat egy későbbi időpontban az emberek megérintik.

A betegség lefolyása emberben

A róka galandférgek az emberi szervezetre legveszélyesebb paraziták Európában. Akár 10 évig is eltarthat, amíg a fertőzés észrevehető lesz.

  • a kezeletlen fertőzések halálhoz vezetnek
  • A gyógyszerek nem tudják megölni a férget
  • csak megfékezze a szorzást
  • A gyógyszereknek erős mellékhatásai vannak
  • és életre szóló kötelességük

Ezzel a félelmetes forgatókönyvvel nem meglepő, hogy az erdei bogyók fogyasztása mindig is ellenjavallt. Az áfonyát, szederet és hasonlókat az erdőből, a róka otthonából tartották a paraziták fő hordozóinak.

Betegség kockázata

De mi a helyzet a betegségek tényleges kockázatával az emberek számára? Az észlelt fenyegetést egyértelműen dokumentált tényekkel és számadatokkal állítják szembe. A neves Robert Koch Intézet a következő adatokat határozta meg Németországra és 2015-re vonatkozóan:

  • kb. 82 000 000 német állampolgárt megtámadtak 45 embert
  • ez körülbelül 0,00005%-os kockázati rátának felel meg
  • Az átviteli forrásokat nem sikerült azonosítani

Az országban fenyegető összes veszély mellett, beleértve a villámcsapás kockázatát is, ez az egyik legalacsonyabb és ezért a legvalószínűtlenebb kockázat. És hogy bár a megbetegedések nőttek a korábbi évekhez képest. Ennek oka azonban nem maga a kórokozó lett veszélyesebb, hanem a megnövekedett fertőzött rókaszám.

Nem minden kórokozóval való érintkezésnek van következménye

Több országból önállóan végzett vizsgálatok feltételezik, hogy egy személy rendszeresen ill nagyszámú kórokozót kellett lenyelnie ahhoz, hogy megfertőződjön. Több száz vagy akár több ezer kórokozónak kellene ott lennie. Bizonyítékok vannak arra is, hogy az európai lakosság túlnyomó többsége annak ellenére, hogy érintkezett a kórokozóval – ezt képzett emberek bizonyították. ellenanyag - nem beteg, bizonyos mértékig ellenálló. A teljes lakosság 80-90%-áról beszélünk.

Málna, Rubus idaeus

Fokozott kockázatú régiók

A statisztikusok kiértékelték a betegségek számát és rámutattak déli szövetségi államok megnövekedett betegségek kockázata. Bajorország és Baden-Württemberg áll az élen, mögöttük Hessen és Észak-Rajna-Vesztfália következik. Ez nem utolsósorban a róka elterjedésének és a tájnak köszönhető, ahol több ehető növény vadon nő.

tipp: Nem csak a bogyók hordozhatják a rókagalandférget, hanem az alacsony növekedésűek is, és hozzájárulhatnak A népszerű medvehagyma és sok más ehető gyógynövény szedése elméletileg a rókavidékeken történhet fertőzött.

A házi kert szinte biztonságban van

Bár az erdei bogyós gyümölcsökért már régóta minden tiszta, egyes kertészek attól tartanak, hogy termesztett példányaik veszélybe kerülnek. De ez az aggodalom alaptalan. Az ágakon magasan lógó termések aligha érintkeznének a rókák által a földre kiürített ürülékkel. Ráadásul az erdőlakók rendkívül ritka látogatói a művelt kertnek.
Hacsak nem kerítetlen az udvara, és rókákkal teli erdő közelében van a rókaszalag kórokozóinak kockázata a betakarított bogyókon gyakorlatilag nulla legyen hazugság.

terjedés

Erdei bogyók, mint a betegség vektora

De vajon valójában a finom erdei bogyók falatozása vezetett ehhez a néhány betegséghez? Nemzedékről nemzedékre a fertőzés kockázata, amelyből az erdei bogyók állítólagosan erednek, feltételezett tudásként adták át, és elrettentő hatásúnak kell lennie. És valójában sokan a biztonság kedvéért nem fogyasztják az erdei gyümölcsöket.

Néhány évtized és még néhány tudományos vizsgálat, ez a régi feltételezés nem igazolódott be. Éppen ellenkezőleg, a mai tudósok azt feltételezik, hogy a szederbokrok és a hozzájuk kapcsolódó cserjék alig van veszély kimehet. A vadon termő bogyók nem a földön fekszenek, hanem magasan lógnak az ágakban, ahol távol vannak minden rókaürüléktől.

Szeder

Eperföldek, annál nagyobb veszély

Ha valami, akkor az alacsony növekedésű eper jelenti a nagyobb fertőzési kockázatot minden bogyótípus között. A köztes gazda egerek szeretnek eperföldeken bújni, így a kórokozót a szamócába juttathatják.

Valószínűbb átviteli útvonalak

Kiderült, hogy a vadászok és a gazdálkodók nagyobb valószínűséggel fertőződnek meg ezzel a kórokozóval. Valószínűleg azért, mert rendszeresen érintkeznek erdő- és réti talajjal. Ez az összes fertőzéses eset több mint felét érinti.

A kutyatulajdonosok egy másik csoportot képviselnek, különösen, ha kutyáik szabadon mozoghatnak. Betöréseik során elkapják a fertőzött egereket, és megfertőzik magukat a galandféreggel. A fertőzött kutya ürülékén keresztül annyi kórokozót terjeszt, mint egy beteg róka.

  • A kórokozók a kutya szőrébe is bekerülhetnek
  • és az emberek kezének simogatásával
  • ha nem megfelelő a higiénia, fennáll a fertőzés veszélye

A beteg macskák egyébként kisebb kockázatot jelentenek, mert maguk kevesebb kórokozót terjesztenek, mint a kutya.

tipp: Azok a kutyatulajdonosok, akik gyakran vannak kedvencükkel a szabadban, gondoljanak egy rendszeres féreghajtó kezelésre négylábú barátjuk számára.

Tippek biztonságtudatosaknak

Ha tovább szeretné minimalizálni a málna, szeder stb. fogyasztásával járó fennmaradó kockázatot, a következő tippeket vegye figyelembe:

  • Mindig alaposan mosson kezet, miután erdőben és réten töltött időt
  • csak 80 cm-nél magasabban lógó erdei bogyókat szedjünk
  • legjobb csak rókamentes területeken
  • ne harapdáljon mosatlan gyümölcsöt a bokorról
  • Mossa meg többször otthon a gyümölcsöt

tipp: A róka az ürülékkel megjelöli a területét. Ehhez olyan feltűnő helyeket választ, mint a sziklák, dombtetők, fatönkök vagy kereszteződések. A rókaterületeken ezért az ilyen helyeket az erdei bogyók gyűjtőhelyeként meg kell szüntetni, hogy elkerüljük az esetleges veszélyeket Kerülje el a kórokozó átvitelét.

A hő elpusztítja a róka galandférget

Egyszerűen készítsen finom lekvárokat a bogyós gyümölcsökből. A főzés során fellépő hő már 70 Celsius foktól elpusztítja a kórokozókat. A hideg viszont nem tesz kárt a rókaszalagban. Ezért a bogyók fagyasztóban történő lefagyasztása lehetséges tartósítási módszer, de semmiképpen sem hatékony intézkedés a rókagalandféreg ellen.

Lekvár erdei bogyókból

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Pellentesque dui, non felis. Maecenas férfi