Hogy a sátortető honnan kapta a nevét, az összetéveszthetetlen. De ez a tetőforma már régen bekerült a lakóépületek kreatív stilisztikai eszközei közé. Néhány alapvető előnye révén kiemelkedik a többi tetőforma közül. Elmagyarázzuk ezeket a különbségeket, és számos tényt közölünk, amelyeket érdemes tudni a sátortetőről.
Alakja és eredete
Persze már csak a név miatt is összetéveszthetetlen a kapcsolat a sátortető és az igazi sátor között. De a dizájn vizuálisan is emlékeztet a sátor legegyszerűbb formájára, amely egy központi oszlopból áll, és egy ponyva van ráfeszítve. Az első állandó lakások jurták, egyszerű kunyhók és más megjelenési formák formájában is ezt az egyszerű és hatékony tetőformát használják.
A rendszerint merőlegesen igazított alaprajzokhoz igazodó sátortető található általában négy azonos hajlású tetőfelületből áll, amelyek egy központi gerincpontban helyezkednek el érintés. Ez azt eredményezi, hogy egy ilyen tetővel fedett épület szinte elkerülhetetlen négyzet alakú. A tető körbefutó alsó éle megerősíti a szerkezeten ülő önálló tetőburkolat benyomását. A sátortetős lakóépületek népszerű beceneve például a "gombaház".
A statikus szerkezet
A középső gerincponttal ellátott forma gyorsan megmutatja, hogy a sátortetőnek vizuális közelsége ellenére teljesen más statikus megközelítést kell követnie, mint Nyomfalu tető:
1. Központi gerinctámasz
- A terhelés függőleges átvitele a gerinc pontról az alatta lévő szilárd alkatrészekre (mennyezet vagy fal)
- Az épület minden sarkától a csípőszarutól a gerinc pontig, mint a szarufák felső támasztéka vagy csatlakozási pontja
- Kerületi küszöb, mint alsó támaszpont
- Szarufák, mint az egyes tetőterületek tetőszerkezetének teherhordó elemei
2. Szelemen építés
- Kerületi küszöb, mint a szarufák alsó támaszpontja
- Felső támaszként körbefutó szelemen, általában kb. a szarufa hosszának egyharmada-negyede a gerincponttól számítva
- A felső szarufavégek szabadon konzolosak a gerincig
- A szelemenek az alapozás elemeire oszlopokon vagy falakon keresztül terhelhetők
3. Merev vázszerkezet
- Kerületi küszöb, mint a tetőszerkezet alsó támaszpontja
- Szarufák az épület sarkaitól a gerincig, kölcsönösen alátámasztva, központi támaszték nélküli merev vázszerkezetként
- Csípő szarufákra helyezett, vagy azonos szinten összekötött szarufák
Tipikus tetőszerkezetek sátortetőn
A sátortető lehetséges tetőrendszerei a konstrukció szempontjából a bevált módszeren alapulnak:
- Belül: Páradiffúziómentes réteg a lakótérből a szigetelőrétegbe való nedvesség bejutása ellen
- Szigetelő réteg
- Diffúzornyitható altető a tetőszerkezetből kilépő nedvesség szükség esetén szellőztetésére más szigetelőréteggel kombinálva
- Hátsó szellőzőszint a kiáramló vízgőz eltávolításához
- Kívül: Tetőhéj alépítménnyel
Végső soron a sátortetőnek mindkét közös lehetősége van ennek a szerkezetnek a megvalósítására a tartószerkezettel kapcsolatban:
1. Tetőn belüli szigetelés
A szigetelés szintje megfelel a szarufák szintjének. Ebből a célból a szigetelést puha szigetelőanyagként a szarufák közé helyezzük. A megfelelő határoló rétegek a szarufák alatt és felett találhatók. Az optikailag látható belsők
A tetőszerkezet végét fából vagy festett, vakolt vagy tapétázott gipszkarton burkolat alkotja.2. Tető szigetelés
A szigetelőréteg a szerkezeti szarufarétegre épül fel, és akár lágy szigetelésként a fa között, akár összefüggő, nyomásálló szigetelőrétegként alakítható ki. A szigetelőréteg alapjául a szarufákra különböző faalapú anyagokból készült síkburkolatot kell építeni. Ennél a változatnál a tartószerkezet látható marad a tetőtérben és optikailag rendezhető.
JEGYZET: Számos más tetőformával ellentétben a tetőszigetelés nagyon elterjedt a sátortetőkön. Ennek oka a szerkezeti elemek és a szarufákban lévő részletpontok magas száma is építési szinten történő beépítéskor nagyszámú hibaponthoz vezethet a szigetelőrétegben lenne.
A tető hajlásszöge
Végső soron 0 foktól minden dőlésszögben felállítható sátortető. Műszaki szempontból viszont csak 10-15 fok körül van értelme a kivitelezésnek, hiszen a megszerzett tetőteret egyébként főleg szerkezeti elemek használják ki. A 15 és körülbelül 30 fok közötti dőlés manapság gyakori. A nagyobb, 45 fokos és afeletti dőlésszögek viszont egy terjedelmes tetőteret hoznak létre, amit azonban a körbehajlás miatt nagyon nehéz kihasználni. Ezekben az esetekben általában egy alternatív, használhatóbb tetőformát választanak.
Tetőfedések
A sátortető a tető hajlásszögétől függően szinte bármilyen tetőfedéssel ellátható. A lapos burkolatokat előnyben kell részesíteni a cserepekkel vagy zsindelyekkel szemben, különösen kis tetőkön különben az egyes téglák számtalan beállítására és kivágására van szükség a minden oldalon megtalálható sorjarészletek miatt lenne. A burkolat típusai, amelyek újra és újra megtalálhatók:
- Tégla és beton tetőcserepek - többnyire 15 foktól, egyes modellek 10 foktól
- Fóliatetők - bármilyen tetőhajlásszög
- Kavics vagy zöld burkolat a membrántetőn - 10 fok felett csak korlátozottan van értelme
- Pala, zsindely és egyéb helyi borítási változatok - többnyire kb. 15-20 fok, alépítménytől függően
JEGYZET: Mivel a lakóépületek sátortetőjének nincs említésre méltó története, nincsenek jellegzetes, történelmi burkolati formák, mint a szalma, nádtető vagy nád.
Tetőszerkezetek és beépítések
Alapvetően a sátortető egyes tetőterületei alkalmasak tetőtér vagy tetőerkély építésére vagy beépítésére. A sátortető azonban bent van
Általában meglehetősen sekély lejtéssel használják. Azzal kiegészítve, hogy a tetőfelületek minden oldalról le vannak vágva, a nagyon nagy méretű tetők esetében már csak annyi tetőterület marad, hogy ezeket a szerkezeteket ésszerűen elhelyezzük. A gyakorlatban még tetőablak is ritkán található a sátortetőn.Megkülönböztetés más tetőformáktól
Tisztán geometriai szempontból valódi sátortető megvalósítása valójában csak négyzet alakú szerkezeteken lehetséges. A gyakorlatban általában olyan alaprajzokhoz is használják, amelyek nagyon közel vannak a térhez. Mivel azonban egy igazi teret különféle okok miatt csak nagyon ritkán lehet megvalósítani, a sátortető számos speciális formája borítja az épületet. Legtöbbször nagyon hasonlítanak egy rendkívül hangsúlyosra Kontyolt tető, amelyben vagy a gerincvonalat nullára minimalizálták a csípő és a fő felület eltérő dőlésével, vagy A sátortető minden oldalról azonos lejtésű pontgerince, rövid, de lineáris gerincig kiterjesztve lett. A sátortető pontos elhatárolása más tetőformáktól végső soron nehézkes, de az elnevezés a gyakorlati megvalósítás szempontjából másodlagos jelentőségű.
A sátortető költsége
A sátortető költségeinek megbízható összehasonlítása más tetőformákkal aligha lehetséges. Ennek a tetőformának az általános használata az oka. Míg a független társalgókat gyakran nyeregtetőben vagy kontyolt tetőben alakítják ki, a sátortető gyakran egy teljes, szabványos padlót fed le szobamagasságú függőleges falakkal. Ha azonban figyelembe vesszük a sátortetős épületek alaprajzi követelményeihez kapcsolódó egyéb sajátosságokat, akkor ennek a tetőformának legalább a többihez viszonyítottnak kell lennie. Tetőformák semmiképpen sem jelennek meg drágábban ugyanazon az épületen.
Előnyök és nehézségek
Természetesen számos szempont pozitív hatással van a sátortetőre, míg más feltételek meglehetősen nehézkesek:
előnyeit
- Jó tetőfedés egyébként nehéz, négyzet alaprajzok
- A körkörös dőlésnek köszönhetően a tető alacsony optikai súlyú - a tetőforma nagyon könnyűnek tűnik
- Alacsony padlástérfogat, ezért jó megoldás további hasznos hely nélkül, szükségtelenül nagy holtterek nélkül
hátrány
- Nagy építő erőfeszítés
- Számos részlet és metszéspont
- alig lehetséges tetőszerkezet vagy beépítés