Zsálya termesztése - a vetéstől a betakarításig

Saját kertjében termeszti a mediterrán gyógy- és konyhai fűszernövényeket? Megmutatjuk, mire kell figyelni a zsálya termesztése során.

Még akkor is, ha a Földközi-tenger az otthona – a mi hűvösebb szélességeinken megteheti zsálya (Salvia officinalis) ugyanolyan sikeresen termeszthető. Ez nem csak a konyhának, hanem az egészségének is megéri, mert kifejezett gyógyító ereje ősidők óta ismert. Innen ered az általános neve Salvia itt. A latin „salvare” szóból származik, ami olyasmit jelent, mint „gyógyítani”. A gyógynövény termesztése érdekében azonban néhány dolgot figyelembe kell venni.

Zsálya termesztése - lépésről lépésre

1. Elhelyezkedés:

Ha a talajról van szó, a zsályának még mindig mediterrán követelményei vannak: kövesnek és vízáteresztőnek kell lennie. A zsálya termesztésénél ügyelni kell a talaj pH-értékére is. Ha ez túlságosan savas, mést kell használni, hogy optimális környezetet biztosítson a növénynek. Ráadásul a zsálya napimádó: örül a teljes napsütéses helynek, és dúsabb növekedést köszön meg neki. Szereti a közeli falak vagy falak hulladékhőjét is.

2. Vetés:

Tavasszal a zsálya magját márciustól áprilisig lehet szórni. Mindenesetre a kényes palántákat meleg hideg keretben, vagy még jobb esetben az ablakpárkányon kell nevelni. Amikor május közepén minden fagy elmúlt, a fiatal növényeket kiültetheti a szabadba. Tipp: Vetéskor mindig ügyeljünk arra, hogy a magokat borító aljzatréteg mindig nedves maradjon.

3. Szaporítás dugványokkal és osztással:

A zsálya legjobb szaporítási sikere egy idősebb növény felosztásával érhető el. Az utódok létrehozásához felhasznált anyag mennyisége azonban itt nagyon magas. A zsályarudat legjobb márciusban vagy virágzás után augusztusban osztani. A gyógynövény is jól használható dugványok szaporodnak. A legalább három pár levéllel rendelkező dugványokat májusban és júniusban lehet levágni. Csak olyan hajtásvégeket szabad használni, amelyek nem kezdenek el barnulni, és nincs még virágbimbó. A korai időkben fontos, hogy a dugványok szaporításakor fokozott páratartalmú környezetet teremtsünk. Egy egyszerű trükk: Vágja le egy PET-palack alját, és helyezze a kivágott edény fölé.

4. Öntözés és műtrágyázás:

A zsálya heti trágyázása teljes tápanyagú műtrágyával javasolt. Azonban csak a bimbózás után kezdjük el, és csak a virágzás kezdetéig trágyázzuk. A túl gyakori műtrágyázás és az őszi tápanyag-utánpótlás nagyobb valószínűséggel csökkenti az aromát és a télállóság hiányát.

5. Telelés:

A zsálya viszonylag szívós. Ennek ellenére megelőző védekezést kell végezni a hideg ellen. A sárga és lila levelű fajták dekorativitása mindenekelőtt gyakran a fagyállóság rovására megy.

6. Aratás:

Tavasztól folyamatosan lehet eltávolítani a leveleket a zsálya növényéről. Egész hajtások is betakaríthatók. Túl sok levéltömeget azonban nem szabad egyszerre eltávolítani. A zsályát nem szabad virágzás után betakarítani, mert virágzás után a levelek és hajtások újranövekedése leáll.

7. Vágott:

A tavaszi vagy őszi radikális vágás nem javasolt fiatalabb növényeknél. Itt a növényt a tartós hajtások betakarításával kapcsolatban formában kell tartani. Idős, erősen fás szárú növényeknél viszont a műkertészet ősszel virágzás után vagy tavasszal ajánlott. A hajtáshossz felét le kell rövidíteni.

8. tárolás:

Természetesen a friss felhasználás mindig a legjobb ízélményt nyújtja. Az aromák a tárolás során mindig elvesznek. De más gyógynövényekhez képest a zsálya nagyon jól tárolható és megőrizni. Nedves konyharuhába csomagolva akár két hétig is eláll a hűtőben. A zsályát felakasztva szárítani működik, de az íze nagyon veszteséges. A zsálya esetében még nem általános gyakorlat, de ennek a gyógynövénynek az első számú tartósítási módja a fagyasztás.