Jelängerjelieber: A kerti lonc metszése, szaporítása és elhelyezése

A Jelängerjelieber egy rovarbarát, illatos kúszónövény. Nálunk megtudhatja, hogyan kell helyesen ültetni és gondozni a szokatlan nevű kúszónövényt.

A kúszó Jelongerjelieber erős növekedéssel és illatos virágokkal inspirál. A következőkben mindent megmutatunk a lonc helyigényéről, telepítéséről, gondozásáról, szaporításáról.

Jelängerjelieber: eredet és jellemzők

A Jelongerjelieber (Lonicera caprifolium) más néven kerti lonc, igazi lonc vagy illatos lonc. Az évelő, szívós kúszónövény a loncfélék (Caprifoliaceae) családjába tartozik. Európa nagy részén és a Közel-Keleten őshonos, és vadon növekszik sövényekben vagy ritka erdőkben.

A 3-6 m közötti, kivételes esetben 10 m magas fás szárú növény lombhullató, télen leveleit elveszíti. Az életkor előrehaladtával a kúszónövény 1-3 m szélességet ér el. A Jelängerjelieber erős növekedést mutat, és évente 30-50 cm-rel növeli a hajtáshosszát. A lonc sötétzöld levelei ellentétesek, tojásdad-ellipszis alakúak, elvékonyodó alakúak. Mindegyik hajtás felső levelei a virágzat alatt összenőttek, és egy szárat körülvevő korongot alkottak.

Legfeljebb tizenkét trombita alakú egyedi virág együtt alkot egy végű, örvénylő virágfejet. A Jelongerjelieber virágai május és július között jelennek meg. A fajtától függően fehértől sárgáig, vöröstől rózsaszínig terjedő színűek. A kerti lonc virágai különösen az esti órákban erős illatot árasztanak, és számos lepkét és sólyomlepkét vonzanak magukhoz, például a kolibriszerű galambot (Macroglossum stellatarum) nál nél. Napközben a méhek, poszméhek és egyéb rövid orrú rovarok is felhasználják a nektárban különösen gazdag virágokat, úgy, hogy a hosszú virág oldalába lyukat szúrnak. Ősszel a magvak borsó nagyságú, narancsvörös bogyókká érnek. A madarak megeszik az emlősök számára enyhén mérgező lonc termését, és tovább szórják a magokat.

A legszebb Jelängerjelieber fajták

fajta Lonicera caprifolium általában prototípusként adják el a fajta megadása nélkül. Van azonban néhány nemesített fajta, amelyet szeretnénk bemutatni nektek.

• "Anna Fletcher": Legkorábbi kerti lonc fajta krémsárga, rózsaszín-narancssárga rügyekkel áprilistól májusig. 6 m magasra is megnőhet.
• 'inga': Júniustól szeptemberig késői virágzású Jelongerjelieber fajta. A sárga-krémfehér virágok zárt rügyként vörösesek. Az 'Inga' eléri a 3-5 méteres növekedési magasságot.
• 'Jelentősebb': Közepesen későn virágzó fajta világos sárga és piros színű, erős illatú virágokkal. A 'Major' júniusban kezd virágozni.

Tipp: Hasonlóan rovar- és madárbarát örökzöld alternatíva a rokon faj Lonicera Henryi sárga-piros virágokkal.

Kerti lonc ültetése

A lonc ideális pergolák, rácsok, kerítések és homlokzatok zöldítésére. A Jelängerjelieber optimális helye napos és enyhén árnyékos fekvés, vízáteresztő, friss-nedves, tápanyagban gazdag és humuszban gazdag talaj. A pH érték a semleges és a lúgos tartomány között legyen, mert a kúszónövény szereti a meszet. Mivel a legtöbb kerti talaj és virágföld enyhén savas kémhatású, célszerű kerti meszet kijuttatni. Erre a célra nem szabad finomszemcsés kerti meszet használni, mert az egyéb mészfajták korrodálhatják a növények gyökereit és a talaj élőlényeit, vagy túl lassan dolgozhatnak. Jó választás például a miénk Plantura biokert és gyepmész, melynek kémiai formája nem működik túl gyorsan, de ennek ellenére a finom őrlésnek köszönhetően megbízhatóan növeli a pH-értéket.

Tipp: A kevés fényű árnyékban a kerti forró levél alig vagy egyáltalán nem virágzik.

A Jelängerjelieber ideális ültetési ideje ősszel vagy kora tavasszal, amikor a talaj fagymentes. Két lonc ültetési távolsága sűrű növényzet esetén 50 cm, a többi növénytől 100 cm távolságot kell tartani. A jövőbeni helyen alaposan lazítsa meg a talajt, és ha szükséges, dolgozzon bele egy kis komposztot. Az erősen homokos talajokat jó minőségű virágfölddel javíthatjuk, hogy több nedvességet tartsunk fenn. Ássunk egy kellően nagy ültetőgödröt, és tegyük bele a kúszónövény gyökérlabdáját. Töltse fel talajjal, és nyomja le az aljzatot körös-körül. Ezután erősen öntözzük. A Jelängerjelieber hajtásait vezesse a rácshoz, és kissé csavarja körbe, hogy felkapaszkodjanak.

A Jelängerjelieber kiválóan alkalmas cserepekbe és balkonládákba ültetésre. Az ültetőgép talajának legalább 40 literesnek kell lennie ahhoz, hogy a kúszónövényt több évig nevelhessük benne. Javasoljuk, hogy jó minőségű virágföldet használjon, például tőzegmentes Plantura szerves univerzális talaj. A magas komposzttartalom tárolja a nedvességet, és szükség esetén a növény gyökereihez juttatja. A víztároló kapacitás további növelése érdekében bentonitot is adhatunk hozzá.

Jelongerjelieber növények áttekintése:

• Jó vízelvezetésű, tápanyagban és humuszban gazdag talaj, semlegestől lúgosig terjedő pH-val
• Napos vagy félárnyékos hely
• Ültetési idő: Ősszel vagy kora tavasszal, amikor a talaj fagymentes
• Ültetési távolság: két lonc között 50 cm, a többi növénytől 100 cm
• Lazítsa fel a talajt és dolgozzon komposztban, ha szükséges; a nagyon homokos talajokat virágfölddel javítsa
• Ássunk egy kellően nagy ültetőgödröt, és helyezzük bele a gyökérgolyót
• Töltse fel a lyukat földdel, és enyhén nyomja le
• Erőteljesen öntözze és támassza meg a hajtásokat hegymászó segédeszközzel
• Legalább 40 literes cserépbe vagy balkonládába ültessük, jó minőségű virágfölddel

A hosszabb zselé gondozása: vágjuk, trágyázzuk és társítsuk.

A lonc könnyen gondozható, napos helyeken boldogan virágzik. Ha a Jelängerjelieber nem virágzik, ennek oka lehet a tavaszi szárazság vagy a tápanyaghiány - a fényellátáson kívül. Hosszan tartó szárazság esetén a loncot rendszeresen kell öntözni. A talajtakaró réteg szintén csökkenti a párolgást, és hűvösen és nedvesen tartja a kúszónövény gyökérterületét. Az életerős kúszónövény tápanyagszükségletének fedezése érdekében tavasszal érdemes megtrágyázni a medúzát. Túlnyomórészt szerves tartós műtrágya, mint a miénk Plantura szerves univerzális műtrágya, ideális erre. A granulátumot a növény körüli felületre vagy egyszerűen a mulcsréteg alá dolgozzák be eloszlik, és a benne lévő tápanyagokat a talaj élőlényei hetek és hónapok alatt lassan felszívják kiadták.

A Jelongerjelieber levágása nem feltétlenül szükséges. Virágzás után a hajtásokat lerövidíthetjük, hogy ösztönözzük a második őszi virágzást. Az életkor előrehaladtával az ágak alulról csupaszodni kezdenek. Amikor három-négy évente fiatalító metszést végez, távolítsa el teljesen a legrégebbi hajtások körülbelül egyharmadát, hogy ösztönözze az új növekedést. Ha vödörben tartjuk Jelängerjelieberünket, érdemes késő ősszel a gyapjúból, jutából vagy tűlevelű ágakból készült téli védelem szigetelésére gondolni. A gyökerek sokkal jobban ki vannak téve a hidegnek és a fagynak a cserépben, mint az ágyásban, és könnyebben károsodhatnak.

Minél tovább, annál jobb szaporodni

A kerti lonc szaporítható magvakkal, rétegezve vagy dugványokkal. A magvak a mérgező bogyókban vannak, ezért vetéskor viseljen kesztyűt. A magokat megszabadítjuk a péptől, és körülbelül 0,5 cm mélyre vetjük tápanyagszegény virágföldbe, és 18-20 °C-on kicsírázzuk. Körülbelül négy hét múlva megjelennek az első zsenge növények. Amint négy valódi levél keletkezik, a lonc kiültethető. A rétegezéssel és dugványozással történő szaporítás egyszerűbb, gyorsabb és fajtahű.

lefolyó: Ősszel hajlíts le egy hajtást, amely még nem fásult meg, és pontozd le a jövőt Késsel enyhén jelölje meg a gyökerezési pontot, és fedje le talajjal, csak a tetejét hagyja meg kinéz. Egy szikla vagy fadarab súlyként működik, hogy a hajtást a talajban tartsa. A gyökerek kialakulása után a süllyesztő levágható és mozgatható.

dugványok: A dugványokat a hajtások puha, zöld csúcsairól vágják le. Legalább három bimbójuk legyen, és körülbelül 10-15 cm hosszúak. Távolítsa el a levelek tetejét és a virágbimbókat, kivéve a tetejét. Ezután tegyük a hajtásdarabot nedves virágföldbe, melynek felét homokkal és kevés mésszel dúsítottuk, és hagyjuk világos, kb. Meleg helyen, 20 °C-on gyökereztesse meg.

Mérgező a Jelongerjelieber?

A lonc narancsvörös bogyói enyhén mérgezőek az emberre és más emlősökre. Túlzott fogyasztása hányáshoz, görcsökhöz, szédüléshez és egyéb mérgezési tünetekhez vezethet. A Jelängerjeliebernek azonban mindig is volt jelentősége az orvostudományban, mert a népi gyógyászatban a szárított virágokat vízhajtó szerként alkalmazták. Elvileg azonban nem tanácsoljuk a lonc bármely növényi részének fogyasztását.

Zöldítés sok éven át szívós kúszónövények házfalak vagy pergolák. Tíz hegymászó, évelő fajt mutatunk be kertjébe.