Humuszkezelés: instrukciók és szakértői tippek

click fraud protection

A humusz biztosítja a növények jó növekedését. Cikkünkből megtudhatja, hogyan biztosíthatja kertjében gazdag humuszhozamot.

Humusztermesztés saját kertben
A humusz nyersanyaga az elhalt szerves anyag [Fotó: Rainer Fuhrmann/ Shutterstock.com]

A humusz kiindulási anyaga az elhalt szerves anyag. Ez azonban vagy humusszá alakítható, vagy tápanyaggá bontható. A humuszképződést humifikációnak, a tápanyagok lebontását és felszabadulását mineralizációnak nevezzük. A két folyamatnak kiegyensúlyozott viszonyban kell lennie egymással, hogy legyen elegendő humusz keletkezik, és elegendő tápanyag szabadul fel ahhoz, hogy a talajban növekvő növények rendelkezésére álljon képes.

Ha többet szeretne megtudni a mineralizációs és humifikációs folyamatokról, akkor megteheti itt további információ Megtalálja.

tartalmat

  • Humuszgazdaság: útmutatás
      • 1. talaj pH-ja
      • 2. padló szellőzés
      • 3. A talaj és az aljzat tápanyagtartalma
      • 4. talaj hőmérséklete
      • 5. víz
  • Humuszgazdaság: következtetésünk
  • Vásároljon és kapjon hummust

A humuszgazdaság ma már azzal foglalkozik, hogy egyensúlyba hozza a humuszképződés és a tápanyagleadás közötti kapcsolatot. Ezt az arányt számos tényező befolyásolja, amelyeket az alábbiakban részletesen elmagyarázunk. A talaj élőlényei mindig jelentős mértékben érintettek, tevékenységüktől döntően függ, hogy humifikált vagy mineralizált.

Humuszgazdaság: útmutatás

Az alábbiakban felsorolt ​​és részletesen ismertetett tényezők betartásával aktívan befolyásolhatja és növelheti talajában a humuszképződést.

1. talaj pH-ja

A legtöbb talajlakó szereti a semleges pH-t, ezért a pH-t enyhén emelő mész alkalmazása növelheti a talaj élőlényeinek aktivitását. Ez azután fokozott mineralizációhoz, sőt akár a humusz lebomlásához is vezethet. Ezzel szemben az alacsony pH-érték csökkenti a mikroorganizmusok aktivitását, olykor olyan mértékben, hogy a szerves anyagot csak néhány gomba bontja le. A nagyon savanyú talajok ezért gyakran humuszban gazdagok, de tápanyagban szegények, mert a szerves anyag nem mineralizálható. Ez a körülmény figyelhető meg például a trópusokon vagy a savanyú erdőtalajokon, ahol vastag rétegekben csak kismértékben lebomlott szerves anyag és úgynevezett nyers humusz található.

Ha a pH-értéket szeretnénk befolyásolni, érdemes előre meghatározni, hogy mi a saját talajunk pH-értéke. Ehhez vagy elküldheti a talajmintákat egy laboratóriumba (pl. a Raiffeisen laboratóriumi szervizbe), vagy saját maga is tesztelheti a talajt (pl. pH indikátor pálcikákkal vagy pH-mérővel), vagy a saját kertedben is találhatsz olyan indikátornövényeket, amelyek hozzávetőlegesen mutatják a talaj savasságát. van.

A táblázat a savas és lúgos talajok indikátornövényeit mutatja be
Hasenklee savanyú talajon
A Hasenklee a savas talaj jelzője [Fotó: Ole Schoener / Shutterstock.com]

Mivel a teljes talaj pH-értéke alig befolyásolható, az információkat az alábbiak szerint kell kezelni:

A már lúgos talajt soha nem szabad meszelni. A mikroorganizmusok kialakulását már a magas pH-érték is elősegíti. Ha a kalciumot növényi tápanyagként alkalmazzák, akkor azt lassan lebomló formában, például salakmészként kell kijuttatni. Ha a talaj savanyú (pH 7 alatt van), a mész habozás nélkül felhasználható a kalcium tápanyagként való trágyázására vagy a mineralizáció serkentésére.

Ennek ellenére ebben az esetben is tartózkodni kell a szerves trágyázás közvetlen utána (pl. komposzt vagy lóürülék) meszessé, különben a talaj élővilága olyan gyorsan mineralizálódik, hogy sok humusz vész el. megy. Nagyobb mennyiségű szerves trágya használata után jobb legalább egy évet várni a meszezéssel.

Egyes műtrágyák a talaj pH-ját is befolyásolják: az ammónium formájú nitrogén savasabbá, míg a nitrogén nitrát formájában lúgosítja a talajt. Tehát az ilyen típusú nitrogénműtrágyák használatakor fontolja meg a nitrogén kijuttatási formájának váltakozását, ha nem szeretné, hogy a talaj pH-ja megváltozzon.

2. padló szellőzés

A talajban lévő szerves anyagokkal foglalkozó élőlények többsége aerob (a görög „aer” = levegő), ami azt jelenti, hogy oxigénre van szükségük a túléléshez. Minél több oxigén van a talajban, annál aktívabbak. A tömött vagy vizes talaj csak nagyon kevés oxigént tartalmaz, így nagyszámú mikroorganizmus pusztul el, és kevesebb szerves anyag alakul át. Ennek megértéséhez csak egy lápot kell elképzelni: ezért lehet olyan vastag a tőzeg A rétegek azért keletkeznek, mert a mikroorganizmusok általi lebontást gátolja az oxigénhiány van.

Eszköz a humuszos talajhoz
A sekély, kíméletes talajművelés növelheti a talaj termékenységét [Fotó: Tobias Arhelger / Shutterstock.com]

Számos tanulmány bizonyítja, hogy a talajok humusztartalma csökken a művelés során. Ez részben az intenzív feldolgozásnak köszönhető. A folyamatos forgatás, művelés, szántás, felásás következtében sokkal több oxigén kerül a talajba, így az aerob talajélet csúcsformában van, és sok humusz alakul át. Bár sok tápanyag szabadul fel így, a humusztartalom csökken. Ezért néhány gazdálkodó most kíméletesebb módszert alkalmaz a „fordító talajművelés” helyett, amelyben a talajt megforgatják Kevesebb ekével vagy kormányrúddal történő esztergálást és felületesebb lazítást igénylő feldolgozás, az ún. talajművelés”.

Így ha szeretné megőrizni a humuszát, nem kell túl sok marást vagy egyéb munkát végeznie, ahol a A talaj túlságosan levegőztetett, és jobb, ha évente egyszer ássuk ki az ágyat egy ásóvillával, hogy ellepje a talajt. lazítsa meg. A vetés előtti felületi lazítás, műtrágyázásnál vagy kapálásnál a gyomosodás és a vízveszteség megelőzése érdekében természetesen bármikor megengedett.

humuszos talaj művelése
A mély keverés és forgatás a termőtalaj elvesztését eredményezheti [Fotó: rodimov/ Shutterstock.com]

3. A talaj és az aljzat tápanyagtartalma

Az élőlények életterét és egyben táplálékát "szubsztrátumnak" nevezik. A lebomló szerves anyagok nem csak tápanyagokból állnak, a legnagyobb arányban a szén. A szén (C) és nitrogén (N) egymáshoz viszonyított arányát C/N aránynak nevezzük. A nitrogén sok talajszervezet alapvető táplálékforrása, míg a szén a „keret”, amelyből minden szerves anyag felépül, például cukor, keményítő vagy cellulóz a növényi sejtekben.
Ha a szubsztrátum C/N aránya nagyon nagy (azaz sok szén, kevés nitrogén), a A talajban élő szervezeteknek sok munkájuk van – de kevés a nitrogén, mint energiaforrás, amellyel megbirkózni kell ez a munka. Következésképpen ez az anyag nem mineralizálódik olyan gyorsan, így ebben az esetben nagyobb valószínűséggel képződik humusz.
Ha azonban a szubsztrátum C/N aránya kicsi (azaz sok nitrogén, kevés szén), a A talajban élő élőlények elegendő tápanyaggal rendelkeznek nitrogén formájában ahhoz, hogy azonnal sok anyagot mineralizáljanak – így keletkezik kevesebb humusz. Ehelyett sok tápanyag szabadul fel. Az átalakított anyag szénváza szén-dioxidként (CO2) elengedi és elhagyja a földet. Általában a fás szárú növényi anyagok C/N aránya általában magas, míg a zöld, lágy növényi anyagok C/N aránya általában alacsony.

2. táblázat szerves anyagok
A szén (C) és nitrogén (N) egymáshoz viszonyított arányát C/N aránynak nevezzük

Tipp: 25:1 feletti C/N aránytól a lebomlás gátolt, így nagyobb valószínűséggel képződik humusz. 20:1 alatti C/N aránynál a szervesen kötött nitrogén gyorsan felszabadul.

A talaj trágyázásakor ezért ügyeljen a C/N arányra: ha sok nitrogént ad ki, növeli a talaj élőlényeinek aktivitását. Annak elkerülése érdekében, hogy ennek következtében lebontsák a termőtalajt, nagyon fontos, hogy új szenet kínáljunk nekik tartós szerves anyag formájában. Lehetőség lenne például aprított kerti hulladék, faforgács, kéregtakaró vagy szalma egyidejű bedolgozására. Ezt a kerti hulladékot rothadásnak is alávetheti: a rothadási folyamat (pl. komposzthalmon) A C/N arány egy kicsit N felé tolódott, így a lágyabb szerkezet azt jelenti, hogy jobban beépülhet a talajba és gyorsabban növekszik megvalósított humusz.

A nagyon alacsony C/N arányú szerves anyagokat a magas nitrogéntartalom gyorsan mineralizálja, inkább műtrágyaként kell kezelni. Alacsony C/N arányú anyagok például a konyhából származó növényi hulladékok, hígtrágya vagy trágya és friss fűnyírás.

Lehetőség szerint érdemes szerves trágyázást végezni - a komposzt, a lótrágya szalmával és a kereskedelmi forgalomban lévő szerves trágyák C/N aránya elősegíti a humuszképződést.

4. talaj hőmérséklete

A talajlények nagyon szeretik a meleget. A talajélet aktivitása a hőmérséklettel növekszik, feltéve, hogy elegendő nedvesség is van a talajban. Valójában nagyon pozitív, ha a padló kissé felmelegszik. A növények ekkor az év elején és gyorsabban is növekednek rajta, a talaj élőlényei látják el őket tápanyaggal. Problémát jelent azonban, ha a növényzet nélküli talaj felmelegszik, és a talaj élőlényei olyan tápanyagokkal vannak elfoglalva, amelyeket egyetlen növény sem tud felvenni.

Ilyenkor előfordulhat, hogy az eső- vagy öntözővízzel kimossák a tápanyagokat ahol a növények már nem tudják használni őket és legrosszabb esetben a talajvizet befolyásolni. Ugyanakkor a talajban lévő humusz szén-dioxid formájában a levegőbe kerül. Ha ekkor nem jut el a talajba olyan növényi rész, amely pótolni tudja az eltűnt szenet, akkor a talaj humusztartalma természetesen csökken. Emiatt el kell kerülni, hogy egy talaj teljesen csupasz maradjon, kétség esetén zöldtrágyát vethetünk. A növények egyrészt felszívják a tápanyagokat, másrészt megkötik a levegőből a szenet, hogy a későbbi zöldtrágya bedolgozásakor visszakerüljön a talajba. Lombozatukkal árnyékolják a talajt is, így hűvösebben tartják. Ha nem tud vagy nem akar zöldtrágyát kiszórni, akkor érdemes a területet talajtakaróval lefedni.

Mulcs az ágyban
Erre az ágyra talajtakarót vittek fel. Ez biztosítja a talajt humuszhoz és tápanyaghoz, csökkenti a párolgásból eredő vízveszteséget, nyáron hűvös, télen melegen tartja. [Fotó: Ozgur Coskun/ Shutterstock.com]

5. víz

Mint minden élőlénynek, a talajlakóknak is szükségük van vízre, nemcsak azért, mert testük része, hanem azért is, mert nedves talajban jobban tudnak mozogni. Ráadásul sok fontos kémiai folyamat csak kellő páratartalom mellett mehet végbe. A túl száraz talajokban kevés vagy egyáltalán nem alakul át szerves anyag. A túl sok víz viszont a talajlakók oxigénhiányát okozza, ami szintén gátolt konverzióhoz vezet. Természetesen az, hogy egy talajba mennyi vizet juttatunk, elsősorban a rajta termő növényektől függ. Ennek a tényezőnek a talaj élőlényekre való orientálása nem lenne ideális. Ezért mindig igény szerint önthető.

Humuszgazdaság: következtetésünk

Ha humuszt szeretne felhalmozni, takarékosan meszezzen, nehogy túlságosan megemelje a talaj pH-értékét. A túlzott levegőztetés elkerülése érdekében a talajt a lehető legkevesebb forgatással, keveréssel, de csak lazítással kell megdolgozni. Nagyon fontos minden műtrágyázásnál ügyelni a rosszul lebomló szerves anyag egyenletes utánpótlására. A talaj soha nem heverhet parlagon és nem lehet árnyékos.

tipp: Ha fel akarjuk serkenteni a talajéletet, használhatunk úgynevezett talajaktivátort is. A mi Planturánk Szerves talajaktivátor élő mikorrhiza gombákat tartalmaz, amelyek serkentik a talaj aktivitását és így biztosítják az egészséges és termékeny altalajt hosszú távon.

Vásároljon és kapjon hummust

Túl időigényes, fárasztó és bonyolult a fent leírt módon előmozdítani a kertjében a humuszképződést? Akkor természetesen egyszerűen vásárolhat hummuszt. Megvan, amit figyelembe kell venni külön cikkben összefoglalva neked.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Pellentesque dui, non felis. Maecenas férfi