Rebarbara kikényszerítése és fehérítése: Útmutató

A rebarbara termesztése során a szakemberek ismernek egy trükköt: a sajtolást és a fehérítést. Megmutatjuk, miről is van szó, és megosztjuk a 6 lépésből álló útmutatónkat.

A mi szélességi köreinken oly népszerű rebarbara (Rheum rhabarbarum) csak korlátozott ideig áll rendelkezésre a saját kertjéből történő betakarításhoz. Ez tulajdonképpen kár, hiszen a rebarbara hálás növény, kevés gondozást igényel, és évről évre bőven termő. Az utóbbi években a szenvedélyes kertészek egyre többet hallanak a rebarbara forszírozásáról vagy fehérítéséről. Elmagyarázzuk, mi van e kifejezések mögött.

A felmelegített fólia alatt termesztett korai spárgához hasonlóan a rebarbara szerelmeseinek is van mód a korábbi szüretre. Erre a célra általában február végén egy edényt (angol. Forcer) a még a földben lévő rebarbara fölé helyezve. Az úgynevezett propulziós edény vagy fehérítőedény általában vékony terrakotta edény, levehető fedéllel. Mivel a hajtógázas edény megfogja az év első sugarait, és napnyugta után néhány órával tárolja benne a hőt, a rebarbara már az év elején elkezd csírázni. A sötétség tovább gyorsítja a növekedési folyamatot, ahogy a növény felfelé indul fényt keresve. A kertész az eltávolítható burkolaton keresztül ellenőrizheti a növekedés előrehaladását.

Előre tolja a betakarítás idejét akár három héttel

Március vége felé általában eljött az idő, és már be is lehet szedni az első rebarbara szárakat. Az így előrehajtott rudak általában világos rózsaszínűek. Levelei a sötétség miatt sárgásak, nem tartalmaznak klorofillt. A szakember fehérített rebarbaráról beszél, angol specialitás. A rudak különösen enyhe ízűek, alacsony savtartalmúak és csekély keserűségűek, és sok cukor nélkül is feldolgozhatók. A britek sokat fizetnek ezért az ízélményért, és akár tizenkét fontot is fizetnek kilogrammonként. Nem kell azonban egy vagyont költenie a kényszerített rebarbara élvezetéhez – csak próbálja ki saját rebarbaranövényén.

Útmutató a rebarbara kényszerítéséhez és fehérítéséhez

Az alábbiakban 6 egyszerű lépésben megosztjuk Önnel szakértői tippjeinket:

1. Februárban takarja be a rebarbara növényt egy réteg száraz szalmával vagy száraz lombozattal.
2. Tegyünk a növény fölé egy úgynevezett forcing cserepet vagy forcing cserepet. Az általában meglehetősen költséges edények alternatívájaként dolgozhatunk kisebb esővízhordókkal vagy fényzáró hulladékpapír kosarakkal is. Ez egy sokkal olcsóbb módszer, de jobb eredményeket érhet el a klasszikus terrakotta serpenyőkkel, mivel jobban tárolják és megtartják a hőt.
3. Ügyeljen arra, hogy a növénynek mindig elegendő nedvesség álljon rendelkezésre. A nagyon nagy átmérőjű cserepekben a növények túl kevés vizet kaphatnak.
4. A fedő óvatos levételével három-négy naponta ellenőrizheti, hogy a rebarbara készen áll-e a betakarításra.
5. Betakarításkor emelje fel függőlegesen az edényt, és tegye ki a lédús rebarbara szárát. A sötétség miatt a rebarbara szára sápadt. A botanikus itt fonnyadt hajtásokról beszél. Néhány szár betakarítása után a cserepet vissza kell helyezni a növény fölé.
6. Tavasszal eltávolítható a feszítőedény. Ügyelni kell arra, hogy az érzékeny hajtások ne szenvedjenek napégést vagy késői fagykárt. Az erőltetés megnövekedett stresszszintet jelent a növény számára.

Ahogy általában a Rebarbara kacsa folytatni kell – foglaltuk össze Önnek speciális cikkünkben.