Komposzt létrehozása: 7 lépés a komposzthalom létrehozásához

A komposzthalom segítségével a kertészek fontos lépést tesznek az önellátóvá válás felé. A komposztálás természetes folyamatának köszönhetően a kerti tájban tápanyagként és műtrágyaként rendelkezésre áll humusz. Ha a komposztálási terület kialakításakor betartja a megfelelő munkalépéseket, gyorsan felhasználhatja a gazdag komposztföldet.

Hozzon létre komposztot

A komposzt javítja a növények növekedését és megtartja a nedvességet a kertben. Ezenkívül a talaj jól szellőzik a humuszon keresztül, és számos hasznos talajszervezetet támogat. Éppen ezért érdemes komposztot készíteni, amely megfelelő instrukciókkal pár lépésben gyorsan felállítható. Ily módon a konyhából és a kertből származó hulladékot ésszerűen újrahasznosítják.

1. Elhelyezkedés

Először is megfelelő helyet kell választani a kertben a komposzthalomnak, hogy a komposztálás sikeres legyen. Ha a kiválasztott hely túl védett a széltől, a komposzt nem tud megfelelően szellőzni, és nagyon gyorsan megjelenhet a rothadás. A rothadás kellemetlen szagokhoz vezet, és vonzza a nem kívánt állatokat. Ha a komposzthalom túl közel van a szomszédos ingatlanhoz, a szomszédok zavarva érezhetik magukat. Ezenkívül a komposztot nem szabad tartósan kitenni a tűző napnak, mert különben túlságosan felmelegszik. Ezenkívül a komposzthalmot soha nem szabad betonlapokra, csempére vagy kőre helyezni. Ha az altalaj szilárd, akkor a lebomló mikroorganizmusok nem tudnak bejutni a komposztba. Ráadásul ilyenkor folyamatosan felhalmozódna a vizesedés, ami szintén rothadáshoz vezet.

• A részlegesen árnyékolt helyek ideálisak
• A melegebb területeken több árnyékra van szükség
• A fák és bokrok alatti helyek jók
• A bodzabokrok és a mogyoróbokrok támogatják a komposztálást
• Biztosítson jó szellőzést a szél ellen
• Azonban óvja az erős széllökésektől
• Fontos, hogy gyalogosan és talicskával is könnyen megközelíthető legyen
• Helyezze a komposztot közvetlenül a talajra
• Az altalajnak vízáteresztőnek kell lennie, hogy megakadályozzuk a víz eltömődését
• Mindig ugyanarra a helyre építsen komposzthalmokat
• Ekkor a talaj élőlényei gyorsabban és hatékonyabban dolgoznak

jegyzet: Ha termikus komposztálóról van szó, akkor teljes napon kell lennie.

2. Építkezés

A komposzthalom építésekor a kertésznek különféle anyagok közül választhat. Ez főleg a fát, műanyagot és fémet foglalja magában, amelyekből a tárolóedények készülnek. Ezek az anyagok tulajdonságaik és optikai tulajdonságaik tekintetében nagymértékben különböznek egymástól. Hogy végül melyik változatot részesítjük előnyben, az a tervezett felhasználástól és a komposzt mennyiségétől függ. Aki komposztálni siet, annak van a Termikus komposztáló pontosan. Ennek a speciális komposzttartálynak megfelelő űrtartalmúnak kell lennie, különben a rothadás nem megy végbe túl hatékonyan. Nagyon fontos, hogy a tartályokat lefedjék, különösen esős területeken. Ezenkívül a komposztálóknak legalább két, de még jobb esetben három dobozból kell állniuk, hogy felgyorsítsák és egyszerűsítsék a komposztálást, a mozgatást és a rétegezést. A komposzthalmok a rendelkezésre álló helytől függően akár több méteresek is lehetnek.

• A termokomposztátorok olcsók
• A konténerek gyorsan össze- és szétszerelhetők
• A űrtartalom legalább 200 l legyen
• A nyomólappal felszerelt modellek nagyon praktikusak
• A fából készült komposztálók nagyon klasszikusak
• Lehet z. B. Építsd magad raklapokból
• A fém komposztálók könnyen gondozhatók és nem rothadnak
• Az ideális szélesség 1,20 m és magasság 80 cm
• A hosszt igazítsa a rendelkezésre álló helyhez
• A kapacitásnak meg kell felelnie a kert méretének

3. Hozzon létre rétegeket

A komposzthalom konyhai és kerti hulladékát ferde oldalakkal kell felhalmozni. Így a nedvesség jobban el tud folyni, és nem keletkezik rothadáshoz vezető vizesedés. A nagy, sokrétegű cölöpök különösen alkalmasak nagyon nagy kertekben, ahol folyamatosan sok anyag halmozódik fel. Fontos a komposzthalom helyes elrendezése és rétegezése, hogy az optimális tápanyag-összetétel létrejöjjön. Általában azonban nem állítanak elő olyan sokféle nyersanyagot egyszerre. Ezért ezeket az anyagokat össze kell gyűjteni, hogy fokozatosan felépüljön a komposzthalom. Idővel kialakul a megfelelő talajélet, amit az újonnan keletkezett komposzt átalakít. A fontos egy olyan réteg, amely már tartalmazza azokat a mikroorganizmusokat és mikroorganizmusokat, amelyek szükségesek a rothadási folyamat gyors elindításához.

• Helyezze az első réteg komposztot közvetlenül a kerti talajra
• A durva anyag ideális az alsó réteghez
• A zúzott ágak, sövénynyesedékek és gallyak jól használhatók
• Ez elegendő oxigént hoz létre a felszín alatt a bomláshoz
• A második réteg sűrűbb anyagból áll
• Jobb támadási felületeket kínál a lebontóknak
• Erre ideális a kerti és konyhai hulladék
• Helyezzen ki egy harmadik réteg érett komposztot
• Vagy adjon hozzá egy kis régi komposztot
• Vagy kérje meg a szomszédait, amikor újat hoz létre
• Alternatív megoldásként harmadik rétegként a kerti talaj is alkalmazható
• Ezután ismételje meg a következő rétegeket ugyanabban a sorrendben

4. Rájön

Áthelyezéssel még a rothadás is elérhető. Ez jelentősen javítja a végeredményt, és sokkal gyorsabban elérhető. Ez a kiegészítő lépés különösen az újonnan kialakított kertekben érdemes, ahol még nincs annyi feldolgozandó komposzt. A komposzthalmot nem szabad egy évnél tovább tárolni, különben rothadás jelei és rossz szagok jelentkezhetnek. Az első melegítési fázis után azonban a komposztnak jelentősen le kell hűlnie, mielőtt átalakul.

• Rendszeresen forgassa a komposztot
• Ez azt jelenti, hogy gyorsan beszerezhető a használható komposztföld
• Legkorábban három-hat hét után tegye meg
• Ez a munka évente legalább egyszer kötelező
• Vidd be a külső rétegeket
• A belső rétegeket tolja kifelé

tipp: A komposztot a legjobb februárban mozgatni, hogy a frissen nyert humuszt tavasszal felhasználhassuk zöldségek, gyümölcsök és egyéb növények vetésére.

5. páratartalom

A komposztkupacban lévő talaj élőlényei a nedvességtől függenek, ellenkező esetben a komposzthalom kiszárad és a rothadási folyamat stagnál. A komposztnak azonban nem szabad túl nedvesnek lennie, mert ebben az esetben nem juthat elegendő oxigén a kupac belsejébe. Ennek eredményeként rothad és büdös. Ezért a kertésznek mindig óvatosnak kell lennie ebben a tekintetben, és lehetőleg be kell avatkoznia a szabályozásba. Ha a különböző komposztrétegek belső működése összenyomott szivacsnak tűnik, akkor a komposzthalom megfelelő nedvességtartalmú.

• A komposztot mindig egyenletesen nedvesen tartsa
• Rendszeresen ellenőrizze a nedvességet a komposztban
• A halmozott anyagok nem száradhatnak ki
• Időnként öntse rá a száraz komposztot
• A túl nedves komposztot fordítsa meg
• Keverje hozzá a talajt és a száraz anyagokat
• Mindig takarja le a komposztkupacokat azokon a területeken, ahol sok a csapadék
• Az esővédelemnek légáteresztőnek kell lennie

6. oxigén

Az aerob baktériumok rendkívül fontosak a komposzthalom számára. Ezek a baktériumok azonban elpusztulnak, ha nem jutnak elegendő oxigénhez. Ilyenkor az anaerob baktériumok érvényesülnek, majd a komposzt büdös lesz, rothadni kezd. Ezért a komposzt készítésekor ügyelni kell arra, hogy a rétegeket ne alkalmazzuk túl vastagon. Ellenkező esetben nem juthat több oxigén a komposztkupac belsejébe. Túl nagy üregek azonban nem képződhetnek ott, hogy ne akadályozzák a talaj élőlényeinek munkáját. Ezért a nagyméretű kerti hulladékot mindig jól fel kell aprítani.

• Mindig ügyeljen arra, hogy elegendő levegőellátás legyen bent
• Az oxigén megakadályozza a bűzös rothadást
• Az összes réteget lazán vigye fel, soha ne tömörítse össze
• Egyetlen réteg sem lehet 8 hüvelyknél vastagabb
• A komposzthalom maximális magassága 1,30 m
• Ne alkalmazzon rendkívül nedves nyesedéket
• Az agyagot és a trágyát csak vékonyan hordja fel
• Keverjen bele laza anyagokat, beleértve a gallyakat és a szalmát

7. anyagokat

A rothadási folyamat új tápanyagciklusok kialakulásához vezet, a nyersanyagokat a talaj élőlényei dolgozzák fel tápanyagban gazdag humuszsá. A kertből és konyhából származó szerves hulladékot komposztkupacra lehet helyezni. Így történik a természetes műtrágyaamely ártalmatlan a környezetre és az emberekre. Nem szabad azonban minden típusú hulladéknak a komposztra kerülnie. Az egészséges összetételhez elengedhetetlen az anyagok kiválasztása. Ezenkívül a rétegek mozgatásának és felvitelének időbeli sorrendjének megfelelőnek kell lennie.

• Ideálisak a zöldség- és gyümölcshulladékok, valamint a tojáshéj
• A kávéfilterek és a teafilterek jól működnek
• Fűrészpor, alom és szalma is a komposzthoz tartozik
• Fák metszése, verseny és bokrok képezik az ideális alapot
• Citrusfélék alkalmatlanok, akárcsak a hamu és a macskaalom
• Az üveget, műanyagot és fémet csak a szemétbe dobja
• A növény beteg részei megzavarják az érési folyamatot
• Tilos a maradék állati táplálék is