A kerti és konyhai hulladék trágyaként használható a növények számára, és jót tesz a talajnak is. Itt mindent megtudhat a komposzttal való trágyázásról.
A "komposzt" kifejezés a latinból származik összetett ab, ami olyasmit jelent, mint "összetett". komposzt sokféle szerves hulladékból készíthető. És amilyen színesek a kiindulási anyagok, ugyanolyan változatosak lehetnek a tulajdonságai.
tartalmat
- Komposzt: tulajdonságai és összetétele
- Komposzt műtrágya a növények számára?
- A komposzt hatása a növényekre és a talajra
-
Használjon komposztot műtrágyaként
- Mikor kell komposztot kiszórni?
- Komposzt az ágyban: mennyi komposzt négyzetméterenként?
- Honnan szerzel komposztot?
A hasznos mikroorganizmusok átalakulásával előállított anyagokat felhasználhatja a növények trágyázására és a talaj javítására.
Komposzt: tulajdonságai és összetétele
A komposzt szerves hulladékból keletkezik humusz. Mint már említettük, a komposzt tulajdonságai a felhasznált nyersanyagoktól függenek:
szerves komposzt: A szerves hulladékból és néhány lágyszárú zöldhulladékból készült komposztot szerves komposztnak nevezzük. Ennek nagyon magas a tápanyagtartalma, mivel sok tápanyagban gazdag anyagot használtak fel. Ez azt jelenti, hogy növényi műtrágyaként használható.
Zöld hulladék komposzt: A csak zöldhulladékból és nehezen lebomló anyagokból készült komposztot zöldkomposztnak nevezzük. Kevésbé tápanyagban gazdag, ezért inkább a humuszképződést segíti elő, mint a növények trágyázását.
Természetesen a bio- és zöldkomposzt csak két sarokköve a sokféle lehetőségnek. Ezek közötti keverékek is lehetségesek, amelyek tulajdonságai aztán valahol a szélsőségek középső részén helyezkednek el. Végül, de nem utolsósorban a komposztálás időtartama és körülményei is befolyásolják a végterméket:
friss komposzt: Négy-nyolc hetes komposzt, amely még nem rothadt el teljesen. A kiindulási anyagok szerkezete még jól felismerhető.
kész komposzt: Legalább hat hónapig rothadt komposzt. Itt szinte csak omlós, kellemes illatú anyag maradt.
érési komposzt: Két-három év rothadás után érett komposztot kapunk. Ebben a szakaszban még a legstabilabb fás anyag is humuszsá alakult.
Tipp: A komposzt C/N aránya 15:1 és 25:1 között van – a kiindulási anyagoktól és a rothadási időtől függően. A C/N arány azt jelzi, hogy egy anyag mennyi szenet (C) és mennyi nitrogént (N) tartalmaz. A 20:1 alatti C/N aránytól az anyagot a mikroorganizmusok egyre inkább lebontják, és nem humusz képződik, hanem tápanyagok szabadulnak fel. A 25:1 C/N aránytól a lebomlás gátolt, és nagyobb valószínűséggel képződik humusz, mert gátolja a mikrobiális mineralizációt. A komposzt tehát határesetet jelent, és a komposzt típusától függően a trágyázó vagy talajjavító hatás dominálhat. A friss és tápanyagban gazdag komposztok általában alacsony C/N arányúak, Ezzel szemben az érlelő komposztok és a tápanyagszegény anyagokból készült komposztok C/N aránya magasabb tovább.
A komposzt tulajdonságainak és összetételének összefoglalása:
- A szerves komposzt tápanyagban gazdag hulladékból készül, és a növényi műtrágyához hasonló hatású
- A zöld komposzt tápanyagban szegény hulladékból készül, talajjavító hatású
- A friss komposzt körülbelül hat hét után keletkezik, és nem bomlik le teljesen, és nem komposztálódik
- A kész komposzt körülbelül hat hónap elteltével keletkezik, amikorra az anyag nagy része lebomlik és újra összeállt humuszba.
- Az érett komposzt két-három év után következik be, ekkorra minden anyag lebomlik és humuszsá alakul
- A felhasznált anyag C/N arányától és a rothadási időtől függően a komposzt ásványosodással képes tápanyagokat felszabadítani, vagy humuszként javítani a talajt.
Komposzt műtrágya a növények számára?
Növénytrágyázásra és talajjavításra elvileg bármilyen típusú komposzt alkalmas. A hatás mértéke azonban nagymértékben függ a felhasznált komposzt típusától. A legjobb esetben a nitrogén, a kálium és a foszfor kiegyensúlyozott arányban van egymással. Gyakrabban fordul elő azonban, hogy a foszfor- és káliumtartalom lényegesen magasabb, mint a nitrogéntartalom. Sajnos ez a tápanyagarány nem optimális a növények táplálkozásához, nitrogénigényük általában jóval magasabb. Ezért javasoljuk, hogy a komposztot más műtrágyával együtt használja. A miénk ideális Plantura szerves trágya újra Szerves univerzális műtrágyaamelyek pontosan a növények igényeihez vannak szabva és megfelelő tápanyagaránnyal rendelkeznek.
Különösen figyelemre méltó a komposztban rejlő nyomelemek gazdagsága, amelyekre a növényeknek éppoly sürgősen szükségük van, mint a fő tápanyagokra. Az alábbi táblázatban megtalálja a különböző típusú komposztok műtrágyaként való alkalmasságát. A növényi műtrágyák elsősorban tápanyagot szolgáltatnak, míg a talajműtrágyák elsősorban a talajt javítják.
komposzt típus | Elsőbbségi tulajdonság | leírás |
---|---|---|
friss komposzt | növényi műtrágya | Kevés olyan stabil huminsavat tartalmaz, amely a teljesen komposztált anyagokra jellemző. Felhordáskor inkább talajtakaró rétegként viselkedik, és gyorsan lebomlik, mint tápanyag-humusz forrása. |
kész komposzt | Növényi műtrágya és talajműtrágya | Mind a tápanyagok, mind az állandó humusz értékes szállítója, amely hosszú távon elősegíti a talajéletet és a termékenységet. |
érési komposzt | talajműtrágya | Sok állandó humuszt biztosít, de kevesebb tápanyagot. Sok nagyon stabil huminsavat tartalmaz, amelyek értékesen hozzájárulnak a talaj tulajdonságainak javításához. |
szerves komposzt | Inkább növényi műtrágyát - a megvalósítási szakasztól függően | Általában táplálóbb, mint a zöld komposzt, ami gyorsabb átalakulást és magasabb tápanyagtartalmat eredményez minden átalakulási szakaszban. Növényi műtrágyának jobban megfelel. |
zöldhulladék komposzt | Inkább talajműtrágya - a megvalósítás mértékétől függően | Általában kevésbé tápanyagszegény, szórva tartósabb humuszt ad, mert az átalakulást a magasabb C/N arány gátolja. |
Tipp: A táphumusz olyan humusz, amely magas tápanyagtartalma miatt instabil és könnyen lebomlik. Növényi tápanyagot biztosíthat, de nem javítja tartósan a talajt.
A komposzt mint műtrágya összefoglalása:
- A komposzt alapvetően növény- és talajtrágyaként használható
- A friss komposzt és a szerves komposzt inkább növényi trágyaként működik
- Az érett komposzt és a zöld komposzt inkább talajtrágyaként működik
- A kész komposzt körülbelül azonos mértékben rendelkezik növénytrágyázó és talajtrágyázó tulajdonságokkal
A komposzt hatása a növényekre és a talajra
A növényi műtrágya hatása hasonló a szerves trágyák. A növényi tápanyagok az időjárás függvényében szabadulnak fel, így nem hirtelen, hanem csak fokozatosan állnak rendelkezésre. Ez a körülmény megakadályozza az akut vagy tartós túltrágyázás okozta növénykárosodást, és a talaj humusztartalmának megőrzése szempontjából is előnyös. Ezenkívül a lassú és mikrobiális átalakulás természetes hosszú távú hatást hoz létre.
A komposzt használatakor általában a talajtrágyázó hatás a legfontosabb: a duzzadó és könnyű humuszpelyhek javítják a könnyű talajok vízmegtartó képességét. Ennek eredményeként a víz jobban megmarad a talajban. Másrészt nehéz talajra kijutva a komposzt fellazulást okoz, ami elősegíti a gyökerek levegőzését és a víz elvezetését. Ezzel elkerülhető a vizesedés, ami a legtöbb növény növekedését akadályozza.
Tipp: Joggal fog meglepődni, hogy a komposztnak ilyen ellentétes hatásai vannak a különböző talajtípusokon. A látszólagos paradoxon azonban a pórusmérettel magyarázható: A homokos talajban sok nagy pórus van, amelyekben a víz nem tartható. Ennek megértéséhez egyszerűen képzeljünk el egy durva kavicsréteget: a víz csak átfolyik rajta, és a réteg hamarosan újra kiszárad. Az agyagos talajok a pórusméretet tekintve pont ellenkező módon viselkednek. Nagyon sok apró talajpórusuk van. Ezekben annyira jól tartják a vizet, hogy ha nagy eső esik, az egész padló telítődhet vízzel, mert nem tud lefolyni. Ekkor a növények gyökér oxigénhiányától szenvednek. Ráadásul az apró réseken sem érik el a vizet: túlságosan erősen tartják a talaj pórusaiban. A humusz most közvetítőként működik. Nem túl nagy vagy nagyon kicsi, hanem közepes méretű pórusai vannak. Ezek jobban tartják a vizet, mint a homok, és jobban elvezetik, mint az agyag. És ezekből a közepes méretű helyekről a gyökerek optimálisan tudják felvenni.
A humuszmolekulák önmagukban sok tápanyagot képesek megtartani a felületükön, így azok később újra elérhetőek lesznek. Az agyagásványokhoz kapcsolódóan kialakulnak az úgynevezett agyag-humusz komplexek is, amelyek tápanyag- és víztárolás szempontjából kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkeznek. Csak rajtuk keresztül lehet nagyobb, szabad szemmel is látható "morzsákat" képezni. A lazán kapcsolódó molekulák nagy száma miatt az agyag-humusz komplexek felülete nagyon nagy. Ez megmagyarázza, hogy képesek sok tápanyagot és vizet raktározni. A morzsák rugalmasak is, így csökkentik a tömörödést – így a padlója megbocsát, ha átmegy rajta, és tompítja a terhet.
A stabil állandó humuszt alkotó huminsavak sötétbarnától feketéig színeződnek. Ez a tulajdonság tavasszal nagy hasznot hoz a talajnak: mivel a sötét talaj több napfényt nyel el, gyorsabban tud felmelegedni. A felmelegedést egyébként a jó talajszellőztetés is elősegíti, hiszen a talajban lévő levegő gyorsabban felmelegszik, mint a víz. A jó talajszellőztetést pedig humusszal is el lehet érni.
Végül, de nem utolsósorban itt mindenképpen meg kell említeni a talaj kis hőseit: a mikroorganizmusokat. Mert ezek a talajban szinte minden folyamatban részt vesznek. Mivel a szerves anyag a megélhetésük, a komposzt szórása ünnep számukra. Biztosítja számukra a tápanyagok elérhetővé tételéhez szükséges energiát és anyagokat, Bányászni és átalakítani nyersanyagokat, és számos egyéb tevékenységet végezni, amelyet a növényei végeznek haszon.
Tipp: Sajnos a komposztnak negatív hatásai is lehetnek a talajra vagy a növényekre: ha ősszel túl nehéz lesz A csapadék, amíg a talaj még meleg, és ennek megfelelően aktív a talajélet, nitrogénkimosódást okozhat lenni. A vadon élő gyógynövényekből gombás kórokozók és nemkívánatos magvak terjesztése is lehetséges, ha a komposzthalom hőmérséklete nem volt elég magas a rothadás során. A lenti "Komoszt létrehozása" részben részletesebb információkat talál a hideg-meleg rothadásról.
Összegzés A komposzt hatása a növényekre és a talajra:
- A komposztban lévő tápanyagok az időjárástól függően lassan és hosszú időn keresztül szabadulnak fel, ami védi a talajt és a növényeket
- A humuszmolekulák - különösen agyagásványokkal kombinálva - stabil morzsát képezhetnek, amely fellazítja a talajt, Megköti a tápanyagokat és a vizet, valamint a nehéz talajt vízáteresztőbbé teszi, ami a növények növekedésének feltételei javított
- A sötétebb szín és a jobb talajszellőztetés elősegíti a talaj gyorsabb felmelegedését, lehetővé téve a növények számára, hogy tavasszal korábban elkezdjenek növekedést elérni
- A komposzt optimális táptalajt kínál a talajban lévő fontos mikroorganizmusok számára
- A komposzt tartalmazhat kórokozókat vagy gyommagvakat, és kedvezőtlen körülmények között a nitrogén kimosódhat belőle
Használjon komposztot műtrágyaként
A szükséges mennyiségeket és a komposzt felhasználást az alábbi táblázatban találja. Használatakor viszont mindenképpen figyelni kell arra, hogy a komposztot nem szabad mélyre temetni. Mivel sok levegőt lélegző mikroorganizmust tartalmaz, amelyek tovább élnek a komposzt további feldolgozása érdekében elengedhetetlen a levegő rendelkezésre állása, ugyanakkor védve a közvetlen időjárástól. Optimális esetben a komposztot teljesen, de sekélyen bedolgozzuk. Speciális eset a mulcsozás, amikor vastag réteget hordunk fel, és nem dolgozunk be.
használat | összeg | komposzt |
---|---|---|
Mulcsozás (ültetési területek lefedése) 3-5 évente végezhető | 50-70 l/m², ami körülbelül 5-7 cm vastag rétegnek felel meg | Zöld hulladék/friss komposzt |
talajjavítás | 20-30 l/m², ami körülbelül 2-3 cm vastag rétegnek felel meg | Zöldhulladék/kész komposzt vagy zöldhulladék/érési komposzt |
Pázsit és ágyások éves karbantartása | 2-4 (max. 15) l/m², ami körülbelül 0,2-0,4 cm vastag rétegnek felel meg | Zöld hulladék/kész komposzt vagy szerves/kész komposzt |
Fák, pázsitok vagy ágyások trágyázása | 5-10 l/m², ami körülbelül 0,5-1 cm vastag rétegnek felel meg | Bio/friss komposzt vagy bio/kész komposzt |
Virágföld előállítása | 50 térfogatszázalékig | A termesztett növény tápanyagigényétől függően: Magas: szerves/kész komposzt Közepes: zöldhulladék/kész komposzt Alacsony: zöldhulladék/érési komposzt |
Mikor kell komposztot kiszórni?
A komposztot legjobban télen vagy kora tavasszal alkalmazzuk. Kerülje az esetlegesen esős és meleg évszakokat, például a nyár végén vagy a kora ősszel. A tápanyagokban gazdag komposztok különösen meleg talajhőmérsékleten bocsátanak ki sok tápanyagot, amelyek heves esőzés esetén kimoshatók. Ez nem csak a növényi tápanyagokért kár, hanem a környezet is szennyeződik, amikor a talajvízen keresztül nitrogén kerül a természetes víztestekbe. A tápanyagban szegényebb komposztok – érett komposztok és zöldhulladék-komposztok – kevesebb tápanyagot bocsátanak ki, ezért felhasználásuk biztonságosabb. A felhordást ezután lehetőség szerint borús, nem túl száraz időben kell elvégezni.
Összegzés: mikor kell komposztot alkalmazni?
- Télen vagy kora tavasszal alkalmazza a komposztot, soha ne nyár végén vagy kora ősszel
- Lehetőleg nyirkos, borús időben vigyünk ki komposztot
Komposzt az ágyban: mennyi komposzt négyzetméterenként?
Attól függően, hogy végül mit szeretne elérni, 0,2-7 cm vastag komposztréteget hordhat fel. A humusztartalom fenntartására és az alapvető tápanyagkészlet biztosítására szolgáló éves gondozás csak vékony réteget igényel. A célzott talajjavítás kész vagy érett komposzttal a talaj humusztartalmának növelésére már valamivel nagyobb mennyiséget igényel. A komposztot azonban mindkét esetben laposan dolgozzák be. A zöldhulladékból friss komposzttal történő mulcsozás nagyon vastag rétegben történik, amely azonban nincs bedolgozva. Három-öt évente lehet talajtakarni. A komposzt egyéb területeken történő felhasználásáról a következő részben adunk részletesebb tájékoztatást.
Honnan szerzel komposztot?
Ha saját komposztot szeretne készíteni, hogy kihasználhassa annak széleskörű előnyeit, akkor olvassa el speciális cikkünket a Komposztláda építése pontosabban tájékoztatni. Egy gyors útmutató a megfelelő komposztálás megtalálható ebben a cikkben. A saját komposzt elkészítése számos előnnyel jár, de egy kis tervezést és odafigyelést is igényel. Ezért előfordulhat, hogy egy kis agyat kell használnia a hulladék rétegezéséhez, vagy rendszeresen mozgatnia kell a levegőztetéshez, hogy a komposztálás megfelelően folyhasson. Különféle, többé-kevésbé szükséges adalékok is szerepet játszhatnak itt. Különleges cikkünk segítségével megteheti Keverje össze saját komposztját.
Lehet, hogy a saját komposztálás túl sok munka az Ön számára, vagy gyorsan szüksége van jó minőségű komposztra egy ültetőgödör kitöltéséhez vagy új ágyás kialakításához? Könnyedén vásárolhatunk komposztot – vagy inkább humuszt – különféle formában. A legolcsóbb megoldás minden bizonnyal egy helyi újrahasznosító központ, amely vagy szerves komposztot és zöld komposztot kínál külön, vagy mindkettő keverékét. De vannak megfizethető lehetőségek a kevésbé vidéki területeken is. A különféle méretű zsákokban kapható virágföld többek között különböző rothadó fokú komposzt formákat tartalmaz. A kiindulási anyagok itt is változhatnak, így a felkínált talajok nagyban különbözhetnek. Ebben a haladó cikkben mindent megtudhat, amire szüksége van Humusz vásárlása tudni kell.