Ásványi műtrágya: előnyei, hátrányai és példák

Az ásványi műtrágyákat szintetikusan vagy fosszilis ásványokból nyerik. Közelebbről megvizsgáljuk ezeket a „műtrágyákat”.

Justus von Liebig intenzív kutatás után már 1865-ben felismerte: "A talaj termékeny egy adott növényfaj számára, ha megfelelő mennyiségben, arányban és mennyiségben rendelkezik az ehhez a növényhez szükséges ásványi tápanyagokkal megfelelő tulajdonságok felszívódását.” Ezzel olyan fejlesztést indított el, amely hamarosan az első ásványi műtrágyák előállításához vezetett. vezette. Több mint egy évszázaddal később azonban az ásványi műtrágya már túllépte népszerűsége zenitjét, és nemcsak a biotermesztésben érte kritika. Ebben a cikkben összegyűjtöttük Önnek az ásványi műtrágyák tulajdonságait, előnyeit és hátrányait, példáit és veszélyeit.

Ásványi műtrágya: tulajdonságai

Az ásványi műtrágyákat hosszú ideig hatékony csodaszerként használták. Itt olvashatod, miről is szólnak az ásványi műtrágyák.

Mi az ásványi műtrágya?

Az ásványi műtrágya olyan műtrágya, amelyben a tápanyagok – vagy inkább a tápionok – rögzített „ionos vegyületben” vannak jelen. Talán jobban ismeri a „só” kifejezést. Az asztali só például ionos vegyületet állít elő nátriumból (Na⁺) és klór (Cl^–) A pozitív és a negatív töltés vonzó ereje miatt a két töltött részecske - az ionok - szilárd kötést alkotnak. És az ásványi műtrágyák éppen ilyen kombinációban vannak jelen. Nem hiába beszélünk gyakran „műtrágyasókról”.

Ásványi műtrágyák gyártása

De hogyan készülnek ezek az ásványi műtrágyák? A fosszilis lerakódásokból számos tápanyag bányászható. A kőzetben azonban stabil, nehezen oldódó vegyületként vannak jelen. A növények azonban csak vízben oldott ionok formájában veszik fel a tápanyagokat. Emiatt például a kőzet-foszfátokat „fel kell nyitni”. Ez savakkal történik, és jobban oldódó foszfátvegyületekhez, a szuperfoszfátokhoz vezet. A káliumsókat műtrágyaként való felhasználás előtt is elkészítik, majd 40, 50 vagy 60 hamuzsírnak nevezik, ahol a szám a vízoldható kálium-oxid százalékos arányát jelzi. Vagy kénsavval reagáltatva kálium-szulfátot képeznek.

Az ásványi nitrogént a „Haber-Bosch eljárással” állítják elő. A folyamat során nagy energiafelhasználással a légköri nitrogén (N₂) az illékony ammónia (NH₃). Ez átalakítható a szokásos műtrágyává, ammónium-nitráttá, ammónium-szulfáttá (ammónium-szulfát) vagy kálium-nitráttá.

Mivel az ásványi műtrágyák előállítása során különféle összetett kémiai eljárásokat alkalmaznak, ezeket „műtrágyáknak” is nevezik. Így most a műtrágya só formájában van. Sókat tartalmaz, amelyek a növények esszenciális tápelemeiből képződnek. De milyen hatásuk van, ha szétszóródnak a földön?

Ásványi műtrágyák hatása

Ha a talaj nedves, a sók ionos komponenseikké oldódnak. Kémiai szempontból itt a víz játssza a döntő szerepet: mind a pozitív töltésű, mind a negatív töltésű részecskékhez kötődik. Valóságos vízhéjak képződnek körülöttük. A víz így választja el egymástól a műtrágyasó összetevőit. Ezt "hidratálásnak" hívják. Egyes sókat - különféle foszforvegyületeket és sok nyomelemet - csak savak tudnak feloldani. De ezek természetesen előfordulnak a talajoldatban is. E lépés után a tápanyagok rendelkezésre állnak a növény számára, hogy felszívja és felhasználja.

értesítés: A növények csak ionként veszik fel a tápanyagokat? Valójában ez nem teljesen igaz. A bór nyomelem semleges B(OH) formában található₃ (bórsavat) adunk hozzá. Ez azonban egy speciális esetet képvisel. A bór részt vesz a sejtfalak kialakításában, és elősegíti a virág- és gyümölcsképződést.

Összegzés: Mi az ásványi műtrágya?

• Az ásványi műtrágya só formájában van. A sók pozitív és negatív töltésű részecskékből állnak - az ionokból. Ezeket ionos kötés köti össze
• Az ásványi műtrágyák alapanyagait fosszilis lerakódásokból bányászják, vagy – nitrogén esetében – Haber-Bosch eljárással állítják elő. Mindezeket tovább kell kémiailag átalakítani. Összességében az ehhez szükséges energia nagyon magas
• A kémiailag módosított alapanyagok jobban oldódnak vízben vagy a talaj saját savaiban, és feloldódásuk után ionos formában vannak jelen a talajban. Így a növények felvehetik őket

Milyen gyorsan hat az ásványi műtrágya?

Általánosságban elmondható, hogy egy normál ásványi műtrágya só formájában nagyon gyorsan hat: általában néhány órán belül. Ez természetesen nem vonatkozik a lassan felszabaduló műtrágyákra, amelyek lassú kibocsátása szándékos hatás. Számos tényező befolyásolja, hogy az ásványi műtrágya hatásmódjától függően gyorsan vagy csak lassan fejti ki hatását. Ezeket a tényezőket az alábbiakban felsoroltuk Önnek. Ezek megfigyelésével érheti el a lehető leggyorsabb megtermékenyítési hatékonyságot.

Tipp: A trágyázott növényekre gyakorolt ​​​​látható trágyázóhatás értelmében vett hatás mindig eltart egy ideig. Még a gyors hatású folyékony műtrágyáknál is várni kell néhány napot a látható hatásra.

Ha a következő bekezdésben az effektív sebességet említjük, az a sebesség jelentése, amelyben a műtrágya kijuttatása után a növény számára elérhető tápanyagok a talajoldatban jelenlegi.

1. A víz elengedhetetlen a sók feloldásához. Ezért a talajnak kellően nedvesnek kell lennie. Száraz talajon ásványi (vagy akár szerves) műtrágyának nincs hatása.
2. A műtrágyasók közötti kölcsönhatások befolyásolhatják azok hatását:

• Az ammóniás műtrágyák és a mész- vagy meszes műtrágyák együttesen ammóniát képeznek, amely gáznemű formában hagyja el a talajt, és ezért a növények már nem használhatják
• A szuperfoszfát és a mész vagy meszes műtrágyák egyesülve kalcium-foszfátokat képeznek, amelyek rosszul oldódnak, és nagyon lassan (vagy egyáltalán nem) állnak a növények rendelkezésére.
• A nitrát vagy nitrát műtrágyák és a szuperfoszfát együtt nitrogén-oxidokat képeznek (NO_x), amelyek gázhalmazállapotban távoznak a talajból, ezért a növények már nem használhatják. Rendkívül károsak az egészségre és az éghajlatra is

Tipp: A kereskedelemben kapható kevert műtrágyák soha nem tartalmazzák a fenti kombinációkat, és biztonságosak a használatuk során. Ez azt jelenti, hogy nem áll fenn a gázkibocsátás vagy az elakadás veszélye. Ha azonban saját maga szeretne különböző műtrágyákat keverni, vegye figyelembe a fent említett problémákat.

1. A talaj pH-értéke is befolyásolja az ásványi műtrágyák hatássebességét. A nyomelemek különösen könnyebben hozzáférhetők enyhén savas talajban. Semleges vagy enyhén lúgos talajban a velük való trágyázás lényegesen rosszabb hatást fejt ki. A foszfor esetében még szélsőségesebb a helyzet: 6 alatti vagy 6,5 feletti pH-értéken nem könnyen hozzáférhető. A saját kerti talaj tartása ezen a területen tehát nagyon pozitív hatással lehet a trágyázó hatásra.
2. A hőmérséklet bizonyos szerepet játszik: Magasabb hőmérsékleten a műtrágyasók jobban oldódnak a talajoldatban. Ráadásul a növények magasabb hőmérsékleten több vizet szívnak fel a talajból, és így sok tápanyagot "szívnak" a gyökereikhez.

A tartós műtrágyák különleges eset: ezek a műtrágyák különösen lassan és hosszú ideig fejtik ki hatásukat - terméktől függően két hónap és egy év között. Ez a hatás azért érhető el, mert a benne lévő nitrogén egy speciális formában van, amelyet karbamidnak vagy karbamidnak neveznek. Ezenkívül a tápanyagok egy kapszulába vannak zárva, amely megvédi őket attól, hogy azonnal kikerüljenek a talajoldatba. Azonnal oldódó műtrágyasók hozzáadásával gyakran azonnali hatás érhető el.

Összegzés: Milyen gyorsan hat az ásványi műtrágya?

• Megfelelő körülmények között az ásványi műtrágyák a kijuttatás után néhány órán belül fejtik ki hatásukat. Természetesen a növénytől és a tápláltsági állapottól függően csak jóval később jelentkeznek látható hatások
• A víz elérhetősége, a kijuttatott műtrágyák kombinációja, a talaj pH-ja és hőmérséklete pozitívan vagy negatívan befolyásolhatja a hatás sebességét
• A hosszú távú vagy depó műtrágyák hosszú ideig hatnak, és kissé lassabbak lehetnek. Sok tartós műtrágya azonban azonnali hatást is fejt ki. A hatás időtartama legfeljebb 12 hónap lehet, és a csomagoláson van feltüntetve

Ásványi-szerves műtrágya

Mi az ásványi-szerves műtrágya, és miben különbözik ez a műtrágya a tisztán ásványi műtrágyáktól? Az ásványi-szerves műtrágyák szerves és ásványi összetevőket egyaránt tartalmaznak.

A két műtrágyatípus kombinációja csak logikusnak tűnik, mert előnyeik és hátrányaik gyakran kiegyenlítik egymást:

• A tisztán ásványi trágyázás figyelmen kívül hagyja a talajéletet és a jó talajszerkezet megőrzését. A szerves trágyázás segít fenntartani és elősegíteni mindkettőt
• A szerves trágya lassan, míg az ásványi trágya gyorsan elérhető
• Az ásványi műtrágya mindig csak az említett tápanyagokat tartalmazza. A szerves trágya mindig kis mennyiségű nyomelemet is tartalmaz a szerves anyagban
• Az ásványi műtrágyáknak nincs kifejezett hosszú távú hatása, hacsak nem speciális hosszú távú műtrágyákról van szó. A szerves trágyák természetes hosszú távú hatást fejtenek ki, így a két típus könnyen kombinálható gyors hatású, hosszú távú műtrágyává
• A tiszta ásványi műtrágyáknál fennáll a kimosódás veszélye, ha a műtrágyázás során nem kerül be szerves anyag. Az ásványi-szerves műtrágya szerves tartalma legalább egy bizonyos mértékig megakadályozhatja a kimosódást

Összegzés: Ásványi-szerves műtrágya

• Az ásványi-szerves műtrágya ásványi és szerves összetevőket egyaránt tartalmaz
• Ezek az összetevők kiegészíthetik egymást a talajjavító tulajdonságaik, a hatás sebessége, az összetevők, a hatás időtartama és a kimosódás kockázata tekintetében.
• Az eredmény egy kevés hátránnyal és sok jó tulajdonsággal rendelkező műtrágya lehet

Ásványi műtrágya: előnyei és hátrányai

Vannak, akik csak a jót, mások csak a rosszat látják az ásványi trágyázásban. Itt megpróbáltuk objektíven összefoglalni az előnyöket és a hátrányokat.

Az ásványi műtrágyák előnyei:

• Gyors öntési sebesség
• Gyakran alacsony ár (kivéve a hosszú távú műtrágyát)
• Magas tápanyagszint
• Nagyon biztonságosan használható hosszú távú műtrágyaként, és meglehetősen jól meghatározott ideig hatékony
• A tápanyagleadás nagymértékben független az időjárástól, így az ásványi műtrágyák célirányosabban és rövidebb ideig használhatók

Az ásványi műtrágyák hátrányai:

• Az ásványi műtrágyák megkerülik a tápanyag-újrahasznosítás természetes ciklusát. Ez a talaj kémiai egyensúlyának felbomlásához vezethet, ami a megváltozott pH-értékben tükröződik
• Az ásványi foszfát műtrágyák gyakran tartalmaznak nehézfém-kadmiumot, amely nemcsak nagyon mérgező, hanem nagyon kis mennyiségben is rákkeltő.
• A gyors és időjárástól független felszabadulás és a magas tápanyagtartalom könnyebben vezet a túltrágyázás miatti növénykárosodáshoz és a kimosódás miatti tápanyagvesztéshez.
• Már önmagában az ásványi trágyázás hatására a talaj idővel humuszmentessé válik, ami számos talajtulajdonság jelentős romlását eredményezi. Ha jobban érdekel a humusz és a humuszképzés, itt találsz cikkeket a humuszról és a humuszkezelésről
• Az ásványi műtrágyákkal történő igény szerinti műtrágyázás alapvetően növénytáplálkozási és talajkémiai ismereteket igényel a helyes kijuttatáshoz

Tipp: Tudta például, hogy szinte minden kerti talajon nem szükséges a foszfortrágyázás, mivel a foszfor elegendő mennyiségben áll rendelkezésre? Gyakran rosszul oldódik a mésszel kombinált nem megfelelő műtrágyázás következtében, vagy a túl magas vagy túl alacsony pH-érték miatt nem elérhető.

Ásványi műtrágya vs. organikus trágya

Javasoljuk a miénkhez hasonló szerves vagy szerves-ásványi műtrágyák használatát, különösen azért, mert ásványi műtrágyáknál sokkal gyakrabban fordulnak elő kijuttatási hibák. Plantura műtrágyák. Az alábbi táblázat ismét összehasonlítja a szerves és ásványi trágyázás szempontjait.

szempontokat	ásványi trágyázás	Szerves trágyázás
cselekvési sebesség	Gyors	Lassú
tápanyag felszabadulás	Sűrített	Lassan áramlik
tápanyagtartalom	közepestől magasig	Alacsonytól közepesig
A talaj életének elősegítése	nem	Igen
A talaj szerkezetének megőrzése/javítása	nem	Igen
alkalmazás biztonsága	Kis mennyiségű	Magas
kimosás	Magas	Kevés vagy semmi
A pH érték befolyásolása	A felhasznált műtrágyától függően	nem
Kiadás időjárástól függően	nem	Igen

Ásványi műtrágya: példák

Milyen ásványi műtrágyák vannak? Ebben a részben példákat és magyarázatokat talál a különböző típusú ásványi műtrágyákra.

Ásványi nitrogén műtrágya

Az ásványi nitrogénműtrágyák különböző kémiai vegyületekben állnak rendelkezésre. Nevükhöz híven csak nitrogént és egy másik elemet tartalmaznak, amellyel sót képeznek - tehát nem kiegyensúlyozott vegyület vagy NPK műtrágya. Attól függően, hogy milyen elemmel képezik a sót, eltérő tulajdonságokkal is rendelkeznek.

Kénsav ammónia: Ammónium-nitrogént és ként tartalmaz, vízben könnyen oldódik és mérsékelten gyorsan hat, mivel az ammónium megköti a talajrészecskéket. Emiatt kisebb a kimosódás veszélye. A kénsavas ammónia savas, ezért a talaj pH-értékét is csökkenti. A hatás időtartama három-négy hét.

mész-nitrát: Nitrát nitrogént és kalciumot tartalmaz, vízben könnyen oldódik és gyors hatású. A kalcium-nitrát lúgos, így növeli a talaj pH-értékét. Hatásának időtartama három-négy hét.

Kalcium-ammónium-nitrát: Ammónium-nitrogént és nitrogén-nitrogént, valamint kalciumot és néha magnéziumot is tartalmaz. Vízben is könnyen oldódik, és a benne található két nitrogénvegyületnek köszönhetően gyors és tartós hatása is van. A pH-értéket szintén nem befolyásolja a kombináció. A hatás időtartama három-négy hét.

ammónium-szulfát-nitrát: Ammónium-nitrogént és nitrát-nitrogént tartalmaz kénnel kombinálva, vízben könnyen oldódik, gyorsan és tartósan hat. Az ammónium-szulfát-nitrát savas és csökkenti a talaj pH-értékét.

karbamid: A karbamid vagy karbamid nitrogén műtrágyának nincs más másodlagos komponense. Bár mesterségesen állítják elő, a talajban mikrobiálisan növényi ammóniummá kell alakítani. A reakció kedvezőtlen körülmények között négy napon belül, kedvező körülmények között 1-2 napon belül végbemegy. A hatás időtartama három-öt hét. A karbamid nagyon jól használható lombtrágyázásra is.

Ásványi NPK műtrágya

NPK műtrágya A három fő tápanyagot, a nitrogént (N), a foszfort (P) és a káliumot (K) tartalmazó műtrágyák. Különféle ásványi NPK műtrágyák állnak rendelkezésre a különböző felhasználási területekhez. Az alkalmazástól függően a műtrágyák különböző összetételűek, és néha más tápanyagokat is tartalmaznak. Ebben az esetben általában teljes műtrágyának nevezik őket. Az ásványi NPK műtrágyák folyékony műtrágya vagy műtrágya formájában is kaphatók.

kék szemű

nál nél kék szemű valószínűleg a legismertebb NPK ásványi műtrágya. Ez különböző összetételekben kapható. Elvileg, ami minden tisztán ásványi műtrágyára vonatkozik, és már említettük az "Ásványi műtrágyák: előnyei és hátrányai" című részben, az a kékszemekre vonatkozik.

A kék gyöngyök gyakran alacsony ára miatt valószínű, hogy nehézfémekkel szennyezett olcsó foszfátot tartalmaznak. Alapvetően azonban a Blaukorn csak színben különbözik a többi ásványi NPK műtrágyától, különösen az alacsonyabb árkategóriájúaktól. A miénkhez hasonló szerves és szerves-ásványi trágyák hosszú távú jótékony hatása a talajra Plantura szerves trágyák már megérkezett és dokumentálva van a szakmai világban. A mezőgazdaságban is ez a pozitív hatás tulajdonképpen vitathatatlan. Ennek ellenére az ásványi műtrágyákat, például a kékszemcsét még mindig gyakran használják ott. Sajnos sok magánkertben még mindig ez a helyzet. Sajnos a helytelenül adagolt alkalmazás gyakran a növények, állatok, emberek és a környezet szennyezéséhez vezet. Ezért nem javasoljuk a kék szemek használatát.

Ásványi műtrágya: mérgező és veszélyes?

Helyes használat esetén az ásványi műtrágyák nem kifejezetten jót tesznek a talajszerkezetnek és a talajéletnek, de nem is mérgezőek és veszélyesek. A probléma inkább az alkalmazás típusával van. Sajnos ez gyakran negatív környezeti hatásokhoz vezet a magánkertekben. Az alábbiakban megtalálja az ásványi műtrágyákkal kapcsolatos leggyakoribb kijuttatási hibákat és azok következményeit.

Túltrágyázás – túl nagy mennyiségben történő műtrágyázás	Növénykárosodás a "növekedéstől" a megnövekedett gombás fertőzésen át a halálig
A felesleges nitrogén kilúgozása a mélyebb talajrétegekbe és a talajvízbe
A rosszul oldódó foszfát és nehézfémek felhalmozódása a talajban
Erős levélnövekedés és csökkent terméskötés
Nem megfelelő időben történő műtrágyázás	Fagykár a tél előtt túlzottan nitrogéntartalmú növényeken
A télen fel nem használt nitrogén kilúgozása
Gyenge/nem megfelelő műtrágyák használata	Nehézfémek bejutása a kertbe, felhalmozódása termesztett gyümölcsökben és zöldségekben
Trágyázás rossz időben vagy rossz kijuttatás esetén (pl. B. képzettség hiánya)	A műtrágyasók kémiai átalakulása gázokká, ezáltal a felhasználó vesztesége és a környezet szennyezése
Összeférhetetlen műtrágyák kombinációja	A műtrágyasók kémiai átalakítása gázokká vagy a műtrágyasók oldhatatlan vegyületekké történő rögzítése
Egyetlen ásványi műtrágyázás	A talaj szerkezetének romlása a talajélet csökkenése és a humusz lebontása révén, ezáltal csökken a tápanyagok és a víz hozzáférhetősége, valamint a gyökérbehatolás

Tipp: Ha a A műtrágyák nehézfém-szennyeződése Ha további részletek érdekelnek, ez a cikk részletes információkat tartalmaz.

Ha úgy dönt fenntartható műtrágya érdekel, nézd meg itt.