Szerves trágya: meghatározás és előnyei

A szerves trágyák virágzó kertet ígérnek tiszta lelkiismerettel. Közelebbről megvizsgáljuk a szerves trágyázás előnyeit és hátrányait.

A szerves trágyák gyakran kellemetlen szagot terjesztenek, de mégis mindenki ajkán vannak. Az ominózus barna keverékek a kert termékenységének és a természet egészségének áldását szolgálják. Ebben a cikkben szeretnénk megadni a szerves trágya definícióját, és a részletekkel szolgálni ezeknek a műtrágyáknak a működéséről és előnyeiről és hátrányairól birtokolni. Ezután bemutatunk néhány szerves trágyafajtát, és elmagyarázzuk, hogyan készítsünk szerves trágyát saját magunk.

Definíció: mi az a szerves trágya?

A szerves trágyák azok, amelyek szervesen kötött formában tartalmazzák a tápanyagokat. A felhasznált alapanyagok lehetnek állati vagy növényi eredetűek. Különbözik ásványi műtrágyák a növényi tápanyagok tehát nem só formájában vannak, amelyek gyorsan feloldódnak a talajvízben, hanem megnőtt szerkezetekbe csomagolódnak. Ahhoz, hogy a növények felhasználhassák ezeket, először ezeket a szerkezeteket le kell bontani. A talaj élőlényei átveszik ezt a feladatot, és mineralizálják a műtrágya összetevőit. Ez azt jelenti, hogy lebontják őket egyedi molekuláris és atomi részekre. A benne lévő, korábban „beépült” növényi tápanyagok így ismét felszabadulnak. Az ásványi műtrágyában lévő sóhoz hasonlóan bejutnak a talajoldatba, és a növények újra felvehetik őket új szerves struktúrák kialakítására.

Tipp: A talaj viszonyaitól függően a mineralizáció mellett egy másik folyamat is végbemegy: a humifikáció. Így humusz keletkezik. Mivel ez is újra mineralizálódhat, ha a talajélet nagyon aktív, a mineralizációs és humifikációs folyamatok folyamatosan egymás ellen dolgoznak. Ha a feltételek változatlanok maradnak, akkor létrejön egy egyensúly, amely meghatározza a talaj humusztartalmát.

Összegzés: Mi az a szerves trágya?

• A szerves trágyákban lévő tápanyagok szerves szerkezetekbe kötődnek
• Ahhoz, hogy a tápanyagok hasznosíthatóak legyenek, ezeket a struktúrákat először mikroorganizmusokkal kell lebontani
• A benne lévő tápanyagokat lebomlás után a növények akár ásványi műtrágyákból is felvehetik

Szerves trágya: kitermelés és gyártás

A szerves trágyák alapanyagai különféle növényi vagy állati anyagok lehetnek. A kiválasztásnál általában meghatározó a tápanyagok köre és koncentrációjuk. Alapvetően minden növénynek ugyanarra a 14 alapvető tápanyagra van szüksége. Ezzel szemben minden növényi műtrágyának tartalmaznia kell ezeket a tápanyagokat. Az állatoknak is szükségük van ezekre az elemekre - és még néhányra -, vagy legalábbis a táplálékukból kapják őket. Ezért ezek alkatrészei és hagyatékai trágyázásra is alkalmasak. Végső soron az, hogy milyen alapanyagokat használnak fel, gyakran koncentráció kérdése: Ha egy alapanyag csak a kívánt tápanyagot tartalmazza kis mennyiségben természetesen kevésbé alkalmas műtrágyázásra - ha a műtrágyázást csak tápanyagellátásként definiáljuk -, mint ha nagy mennyiségben. tartalmaz.

Tipp: Az alacsony tápanyagtartalmú alapanyagokból készült műtrágya is lehet "jó műtrágya". Mégpedig annyiban, amennyiben az ilyen műtrágya hozzájárul a humuszképződéshez és ezáltal a talaj tulajdonságainak javításához. Ezek ugyanolyan fontosak a növények növekedéséhez, és jelentős hatással vannak arra, hogy a tápanyagokat és a vizet mennyire tudják hatékonyan tárolni és felhasználni a növények. Mivel a szerves trágyák tápanyag-utánpótlással trágyázzák meg a növényeket, szervesanyag-bevitellel pedig a talajt, ezért növényi és talajműtrágyákról beszélünk.

A szerves trágyák nyersanyagai nagyobb mértékben biztosítják:

• Állati termelés ürülék, csont, vér és szarvtermékek révén
• Az élelmiszeripar a fel nem használt melléktermékeken keresztül, mint például a héjak, az alkoholos fermentációból származó maradványok és sok más területen
• Hulladékgazdálkodás szerves háztartási hulladék és zöldhulladék újrahasznosításán keresztül
• A mezőgazdaság esetében esetenként szennyvíziszap útján történő szennyvízkezelés

A műtrágyagyártás magában foglalja a különböző eredetű alapanyagok aprítását és szárítását, valamint eredettől függően keverését. A cél mindig az egységes összetétel és tápanyagtartalom elérése. A pelletizált műtrágyákat ezután természetes eredetű kötőanyaggal préselik formára. A folyékony műtrágyák előállításához nagyon gondos aprítás, majd vízben való feloldás történik. Ezt leszűrjük utoljára, hogy megkapjuk a folyékony műtrágyát.

Összefoglalás: szerves trágyák kitermelése és előállítása

• A szerves trágyák állati vagy növényi alapanyagokból készülhetnek
• A növényi műtrágyákhoz választott alapanyagok nagy koncentrációban tartalmaznak szerves kötésű tápanyagokat

Szerves trágya hatása és tápanyagtartalma

Általánosságban elmondható, hogy a szerves trágya egyszerre működik növényi trágyaként - azaz tápanyagok hozzáadásával - és talajműtrágyaként - a talaj tulajdonságainak javításával. Minél magasabb a nitrogéntartalom és minél alacsonyabb a perzisztens anyagok tartalma, annál nagyobb a növénytrágyázó hatás. Például a növények minden fás szárú része, valamint azok, amelyek zsírokat vagy tanninokat tartalmaznak, nehezen bonthatók le.

humusz szaporodás magas	Humusz szaporító közeg	A humuszszaporodás alacsony
Alacsony nitrogéntartalmú műtrágya ("talajtrágya")	Magas nitrogéntartalmú műtrágyák ("növényi műtrágya")
Fás anyagok, rizshéj, kókuszhéj	Lombhullató fák levelei, kéregkomposzt	hígtrágya és trágya
Kéregforgács, tűlevelű, fűrészpor, szalma	zöldtrágya	Csirkeürülék, biogáz trágya
Tápanyagszegény anyagból készült komposzt a fent említettek szerint	Vegyes anyagú komposzt, nitrogénszegény és nitrogénben gazdag anyag keverékei	Komposzt tápanyagban gazdag anyagokból, például kerti zöldségmaradványokból, fűnyírásból és konyhai hulladékból
A tápanyagbevitel alacsony	Tápanyagbeviteli közeg	Magas a tápanyagbevitel

A szerves trágya hatása ezért annak összetételétől függ. Más tényezők is jelentősen befolyásolják a műtrágya hatását, mint például a talaj hőmérséklete és nedvességtartalma, valamint a pH-érték. A két folyamat részlépéseit itt csak jegyzet formájában szeretnénk elmagyarázni Önnek. Bővebb információ a humuszgazdaság külön cikkünkben olvasható.

humifikáció

1. Mechanikus zúzás és keverés a talajjal nagyobb talajszervezetek, például giliszták által
2. A szerves anyagok késleltetett lebomlása
3. Több és kevésbé erősen lebomló anyagrészek dúsítása
4. Az összetevők kismértékű felszabadulása a leromlott szerkezetekből
5. A kémiai reakciók (oxidáció) és a talaj élőlényeinek enzimek általi hasítása a nyersanyagokat oly módon alakítja át, hogy azok új struktúrákká egyesülhessenek
6. Így keletkeznek a sötétbarnától a feketéig terjedő szerves vegyületek, úgynevezett humuszanyagok
7. A humuszanyagok összessége alkotja a talaj humuszát

mineralizáció

1. Mechanikus zúzás és keverés az ásványi talajjal nagyobb talajszervezetek, például giliszták által
2. Lebomlás mikroorganizmusok, például baktériumok és gombák által
3. A szerves vegyületeket a mikroorganizmusok enzimjei alapvető molekuláris építőelemekké bontják. Nitrogén, foszfát, kén, kálium, kalcium, magnézium és egyéb növényi tápanyagok felszabadítása és további átalakítása, amelyeket a növények később fel tudnak venni
4. A mikroorganizmusok az így felszabaduló építőelemeket saját testszerkezeteik felépítésére használják fel, a nitrogént energiaforrásként használják fel. Élettartamuk végén ők is áldozatul esnek a degradációs és átalakulási folyamatoknak

Összegzés: Hogyan működik a szerves trágya?

• A szerves trágyák mindig növényi és talajműtrágyák
• A növényi műtrágyák fokozott tápanyagbevitelt biztosítanak, a talajműtrágyák pedig javítják a talaj tulajdonságait
• Minél több tápanyagot és minél kevesebb nehezen lebontható anyagot tartalmaz egy szerves trágya, annál valószínűbb, hogy növényi műtrágyáról van szó, és mineralizáció révén biztosítja a növényi tápanyagokat.
• Minél kevesebb tápanyagot és minél több nehezen lebomló anyagot tartalmaz egy szerves trágya, annál valószínűbb, hogy talajműtrágyává válik, és a humifikáció révén növeli a talaj humusztartalmát.
• Az, hogy nedvesített vagy mineralizált, számos tényezőtől függ. Mindkét esetben a talaj élőlényei jelentős mértékben érintettek

Szerves műtrágya: előnyei és hátrányai

Az ásványi műtrágyákhoz hasonlóan a szerves trágyáknak is megvannak a jó és rossz oldalai. Ezeket az előnyöket és hátrányokat pontokban foglaltuk össze Önnek.

A szerves trágyák előnyei

• Az összes fontos növényi tápanyag utólagos szállítása
• A talaj tulajdonságainak (tápanyag-megtartó képesség, vízkapacitás, gyökérpenetráció, talajszerkezet, talaj élőlények elősegítése) javítása a humuszképződés elősegítésével
• A lassú megvalósítás miatt nincs, vagy csak nagyon kicsi a túltrágyázás, kilúgozás veszélye; ezért nagyon biztonságos és egyszerű alkalmazás

• Természetes hosszú távú hatás, a hőmérséklettől és páratartalomtól függő átalakulás nagymértékben megakadályozza a kibocsátást, amikor a növények nem növekszenek
• A termelés kevesebb energiát igényel, ezért ökológiailag indokoltabb, mivel a fosszilis lerakódások helyett megújuló nyersanyagokat használnak.
• Folyékony műtrágyaként is használható
• Vegán, azaz állatmentesen is kapható

A szerves trágyák hátrányai

• A tápanyag-koncentráció alacsonyabb, mint az ásványi műtrágyákban
• Túl kevés kálium bizonyos termékekben; ilyenkor ásványi anyagokkal kell kiegészíteni
• A lassú megvalósítás csak kis mértékben és kevés termékkel (pl. B. állati liszt és szerves folyékony műtrágyák gyorsabb átalakulással)
• Az időjárástól függő kibocsátás eltérően történik: a tavaszi hideg talajok tápanyaghiányt okozhatnak tapasztalt, ősszel különösen a nitrogén kimosódása lehetséges a még meleg és csapadékos talaj miatt lehetséges
• Az árak gyakran valamivel magasabbak, mint az ásványi műtrágyáké

Tipp: Mennyire fontos Önnek, mint felhasználónak a talajtulajdonságok javítása, a humuszképződés? A humuszban gazdag talaj optimális növekedési feltételeket biztosít a legtöbb kerti növény számára. Öntözni ritkábban kell, mert sok vizet tud tárolni. A humuszmorzsa rugalmassága miatt mindig laza marad, és lehetővé teszi a gyökerek mélyre hatolását. A talaj sok tápanyagot is képes tárolni, és az utánpótlás mindig egyenletes. És ez csak néhány a humuszban gazdag kerti talaj előnyei közül. Itt találja speciális cikkünket a témában humusz további információkkal.

Szerves trágya vs. ásványi műtrágya

A szerves és ásványi műtrágyák közvetlen összehasonlítása még nyilvánvalóbbá teszi a különbségeket.

műtrágya tulajdonság	Organikus trágya	ásványi műtrágya
cselekvési sebesség	Lassútól közepesig	Gyors
tápanyag felszabadulás	Lassan áramlik	Sűrített
tápanyagtartalom	Alacsonytól magasig	közepestől magasig
A talaj életének elősegítése	Igen	nem
A humuszképződés elősegítése	Erős	Kevés vagy semmi
A talaj szerkezetének megőrzése/javítása	Igen	nem
alkalmazás biztonsága	Magas	Kis mennyiségű
kimosás	Kis mennyiségű	Magas
A pH érték befolyásolása	nem	A felhasznált műtrágyától függően
Kiadás időjárástól függően	Igen	nem
ár	Magasabb	Alsó

Tipp: Az ásványi műtrágyák befolyásolhatják a talaj pH-ját. Például az ammónium-nitrogén csökkenti a pH-t, míg a nitrát-nitrogén növeli a pH-értéket. A teljes értékű műtrágyákat és egyéb keverékeket úgy állítják össze, hogy a pH-értékben jelentős változás ne legyen. Ez a veszély csak az egyes tápanyagok trágyázásakor áll fenn.

Összegzés: Organic vs. ásványi műtrágya

• A szerves trágyák lassabb hatás- és felszabadulásúak, mint az ásványi műtrágyák
• A szerves trágyák elősegítik a talajéletet és a humuszképződést, ami javítja a talaj szerkezetét

Szerves ásványi műtrágya

A szerves-ásványi műtrágyák olyan műtrágyák, amelyek mindkét műtrágyatípus összetevőit tartalmazzák. Olyan kompromisszumot képviselnek, amely tulajdonságaikban is megmutatkozik: cselekvési sebességükben és a bennük lévő tápanyag-koncentrációk meglehetősen magasak lehetnek, a kibocsátás rövid és rövid távú hosszútávú. Elősegítik a talajéletet, de lényegesen kisebb mértékben járulnak hozzá a humuszképződéshez, mint a tisztán szerves trágyák. Mivel ásványi összetevőket tartalmaznak, kilúgozás és túltrágyázás fordulhat elő. Az ásványi tápanyagok szintje azonban alacsonyabb, így a kártétel korlátozott. A szerves ásványi műtrágyák ára a közepestől a nagyon magas tartományig terjedhet, és gyakran a gyártótól és az alkalmazási területtől függ.

Összegzés: Szerves-ásványi műtrágya

• A szerves-ásványi műtrágyák szerves és ásványi összetevőket egyaránt tartalmaznak
• Az ellentétes tulajdonságok kombinációja számos előnnyel rendelkező műtrágyát hoz létre és néhány hátrány, mint például a humuszképződés, a hatás sebessége és időtartama vagy a kimosódás veszélye aggodalmak

Szerves műtrágya vásárlása: példák

A szerves trágyák minden területen megtalálták az utat, és egyre népszerűbbek. Az alábbiakban bemutatunk néhány példát a szerves trágyákra a legfontosabb alkalmazási területeken.

Szerves gyeptrágya

A szerves pázsittrágyák, mint a mi elsősorban a szerves műtrágyák Plantura szerves gyeptrágya előnyük, hogy lassú felszabadulásuk egyenletes növekedést tesz lehetővé. Elvileg azonban a pázsit káliumszükséglete nyáron alacsonyabb, mint ősszel és télen. Az őszi műtrágyázás ezért megnövelt káliumtartalommal történik, ami megtalálható például a speciális Planturánkban. Bio őszi gyepműtrágya található. Ez tisztán növényi eredetű, ezért olyan felhasználók számára is megfelelő, akik kellemetlennek érzik az állati liszt és az állati ürülék szagát. Bővebben a miénkről Plantura szerves trágyák itt találod.

Szerves hosszú távú műtrágya

A szerves trágyák természetes, hosszú távú hatást fejtenek ki. Különösen felhasználóbarátak, ha a kijuttatás után gyorsan tápanyagot is biztosítanak a növények számára. Sok helyen szarvforgács használt: Főleg nitrogént tartalmaznak, és gyakran meglehetősen olcsón kínálják a különböző gyártók. Mivel azonban ezek a termékek alig tartalmaznak más tápanyagot, műtrágyázni is kell őket, hogy elkerüljük a növények alultápláltságát.

Szerves komplett műtrágya

Ahhoz, hogy ezt a jelölést viselhesse, a teljes műtrágyának tartalmaznia kell legalább a három fő tápanyagot, a nitrogént, a foszfort és a káliumot. A szerves trágyák általában sok más tápanyagot is tartalmaznak, de csak kisebb vagy nagyon kis mennyiségben. A miénkkel is Plantura univerzális műtrágya elsősorban szerves komplett műtrágya, amely még állatmentes is, ezért nagyon környezetbarát. Ugyanez vonatkozik a miénkre is Plantura szerves virágműtrágya, amely az erkélyes és nyári virágokat, valamint a gazdagon virágzó évelő ágyásokat látja el hosszú távú és környezetbarát tápanyagokkal.

Szerves folyékony műtrágya

A folyékony műtrágyák előnye, hogy különösen gyorsan hatnak. Ez vonatkozik a szerves folyékony műtrágyákra is, de ezek sajnos nem mindig használhatók lombtrágyaként. Ezért gondosan kövesse a csomagoláson található használati utasítást. A szerves szilárd műtrágyához képest a folyékony műtrágyák szervesanyag-aránya természetesen marginális.

Szerves foszfor műtrágya

Ha szerves foszforműtrágyáról beszélünk, az általában az ún guanó jelentett. A 19. században fedezték fel Dél-Amerika mészkőzeteinek magas foszfor- és nitrogéntartalmát, amelyet a tengeri madarak kiválása megváltoztatott. században fedezték fel. Ennek eredményeként ezt a bélsár és mész keveréket egyre gyakrabban használták nitrogén- és foszforműtrágyaként a mezőgazdaságban. A tiszta guanó műtrágya nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaz körülbelül 3:5:1 arányban. Mivel azonban ez az arány nem optimális a növények számára, általában más szerves trágyákkal keverve kínálják.

A denevér guanó a tengeri madarak guanójához hasonló módon jön létre. Ezt Spanyolországban, Olaszországban és Amerikában denevérek által lakott barlangokban bányászják. Ez a denevérguanó műtrágya nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaz 4:8:1 arányban, ezért önmagában aligha alkalmas növények ellátására. Ezenkívül a denevér guanó betakarítása nagyon ellentmondásos a denevérek élőhelyükön való megzavarása miatt.

Szerves műtrágya a mezőgazdaságban

A mezőgazdaságban használt szerves trágyák általában a „trágya” kategóriába tartoznak. Ez alatt azt kell érteni, hogy az állattenyésztés termékei, és a hízóistállók működésében fordulnak elő. A szennyvíziparból származó szennyvíziszap is felhasználható egyes növényekben. Különösen értékes műtrágya az istállótrágya, amely folyékony és szilárd ürülékből és almozóanyagból, például szalmából áll. A haszonállatok által kiválasztott vizeletet, amely szinte csak nitrogént és káliumot tartalmaz, hígtrágyának nevezzük. A trágya ezzel szemben a széklet és a vizelet keveréke, és így egyfajta "középutat" képez az istállótrágya és a hígtrágya között. A tápanyagtartalom az állatfajtól függően nagyon eltérő lehet.

mellesleg: A felszín alatti vizek nitrátszennyezésének fő problémái a túl intenzív állattenyésztés következményei, különösen Alsó-Szászországban. Mert míg a hideg évszakban a szántóföldek nem igényelnek trágyázást, a szarvasmarhák természetesen továbbra is ürüléket és vizeletet termelnek. Ha ezt anélkül alkalmazzák, hogy a benne lévő nitrogént a növények fel tudják venni, akkor a nitrát kimosódik a talajvízbe. A 2018-ban életbe lépett új műtrágyarendeletnek köszönhetően immár tilalmi időszakok vonatkoznak a talajvíz védelmére télen.

Készítse el saját szerves trágyáját

Ha tápanyagban gazdag anyagokat, például zöldségmaradványokat, fűnyírást vagy háziállatok almát tartalmazó komposztkupacot vezet, legalább két év elteltével hatékony műtrágya lesz. Az előállítás azonban nagyon időigényes, és a végtermék nagy mennyisége néha megnehezíti a felhasználást. Ezért az alábbiakban két egyszerű receptet talál, amellyel saját maga készíthet szerves trágyát.

Szerves műtrágya szalmából

A szalma komposztálása a nehezen lebomló anyagot nagyon tápanyagban gazdag műtrágyával kombinálva értékes, humuszképző és tápanyagot adó keverékké alakítja.

A szalma sikeres komposztálása:

1. Terítsen 20 cm-es szalmaréteget egy komposztkupacra vagy árnyékos helyre (pl. B. pajta, fészer vagy garázs) dobozban
2. Nedvesítse meg a szalmát, amíg teljesen át nem ázik
3. Szórjuk meg vagy öntözzük meg a szalmát nitrogénben gazdag műtrágyával. Ez is csak nitrogént tartalmazhat
4. Halmozzon egymásra több 20 cm vastag réteg szalmát, amelyet minden alkalommal megnedvesít és trágyázik
5. Ezentúl havonta egyszer keverjük össze a rétegeket
6. Néhány hónap múlva a szalma elkorhadt, és fehéres bevonat képződhet. Most már használhatja a talaj és a növények trágyázására

Istállótrágyából készült műtrágya

Nagy káddal vagy kőműves vödörrel, finomhálós krumplihálóval, némi trágyával, hamuval és esővízből hatékony folyékony műtrágya állítható elő, amely mindhárom fő tápanyagot tartalmazza tartalmaz.

1. Használjon jól rothadt trágyát. Száraznak és omlósnak kell lennie, és már nem lesz rossz szaga
2. A későbbi folyékony műtrágya káliumtartalmának növelésére fahamut keverjünk a trágyába
3. Töltsük a keveréket a burgonyahálóba. Ezt szilárdan megcsomózzák és az esővizes tartályba akasztják. Egy egész burgonyaháló elegendő egy tonnához, 200 literes kapacitással
4. Várjon néhány hetet, időnként megkeverve. Ha a hordóban lévő folyadék kitisztul, a termelés sikeres
5. Csak hígított folyékony műtrágyát használjon. A kész műtrágya keveréknek körülbelül gyenge fekete tea színűnek kell lennie

További információ rólunk Plantura műtrágyák itt gyűjtöttük össze Önnek.