Helyi vadon termő gyógynövények egy pillantással

Könnyen kezelhetőek, szépek, ízletesek, és sokféle betegségnél nyugtató hatásúak: Természetesen őshonos vadon termő gyógynövényeinkről beszélünk.

Sok vadon termő gyógynövény minden bizonnyal már nő a kertjében, másokat is találhatunk útközben. A számos aromával és felhasználási lehetőséggel a célzott termesztés is megéri. Minden vadon élő gyógynövény értékes állatvilágunk számára is, különösen a rovarok számára.

Mit jelent a vadon élő gyógynövények?

A vadon termő gyógynövények vadon növő, lágyszárú növények, amelyek a dísznövényekkel ellentétben nem emberi termesztés eredménye. A gyom egy pozitív kifejezés a gyomokra vagy gyomokra is. Az évszázados alkalmazkodásnak köszönhetően a vadon élő gyógynövények fontos táplálékforrások rovaraink számára. A növények és rovarok ezen kölcsönös alkalmazkodását koevolúciónak nevezik. A bennszülött rovarok sok új dísznövény virágát nehezen tudják felhasználni, mert rossz alakúak, méretűek, vagy nem vonzó az illatuk. Számos vadon termő gyógynövény kiválóan használható a konyhában, és gyógynövényként is felhasználható.

Az őshonos vadon élő gyógynövények listája

A mintegy 10 000 különböző németországi növényfaj közül körülbelül 3500 virágzó növény. Ide tartoznak az őshonos vadon termő gyógynövényeink is, amelyek közül néhányat könnyű megtalálni az út során, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket.

Tipp: A felsorolt ​​vadon élő gyógynövények egy része egynyári. Ez azt jelenti, hogy nem egyszerűen újra kihajtanak, hanem magvakkal kell szaporítani őket. Ha betakarítja a virágot vagy a gyümölcsöt, jövőre újra el kell vetnie a növényeket. Ha a virágok a növényen maradnak, a vadon élő fűszernövények általában önvetés útján szaporodnak.

1. medvehagyma

Az egyik legismertebb hazai vadon termő gyógynövény a medvehagyma (Allium ursinum), amely tavasszal intenzív fokhagymaillatot áraszt. Az évelő, lágyszárú növény fiatal levelei fogyaszthatók és feldolgozhatók például pesztónak. Összetevői állítólag jótékony hatással vannak az emésztési problémákra. A medvehagymát márciustól szüretelik, még az áprilisi vagy májusi virágzás előtt. Fehéren virágzik, árnyékos, nedves helyre a kertbe is ültethető. A medvehagymát nem szabad összetéveszteni a mérgező gyöngyvirággal (Convallaria malaris), amelynek levelei nagyon hasonlóak.

2. borágó

A levelei borágó (Borago officinalis) íze olyan, mint az uborka, ezért a növényt uborkafűnek is nevezik. A borágó csillag alakú, acélkék virágai ideálissá teszik dísznövényként. A nyirkos, meszes napsütéses hely ideális a borágó számára. A friss levelek mellett a virágokat is felhasználhatja a konyhában, és hozzáadhatja például desszertekhez vagy salátákhoz. Gyógynövényként a borágót főként bőrproblémák, például neurodermatitisz vagy viszketés esetén használják, és állítólag gyulladáscsökkentő hatása is van. Mivel a borágó egynyári, lágyszárú növény, jövőre újra kell vetni.

3. csalán

A méret csalán (Urtica dioica) egyike azon vadon élő gyógynövényeknek, amelyek általában nem népszerűek. Ez valószínűleg elsősorban a csípős szőrszálaknak köszönhető, amelyek többek között hangyasavat is tartalmaznak. Ez a sav pedig felelős a bőr égő érzéséért. Ezen kívül a csalán sokrétűen felhasználható a konyhában, és az őshonos lepkék hernyóinak is fontos tápnövénye. Virágai nem feltűnőek, de serpenyőben megsütve, ropogós hozzávalóként salátákba keverhetjük. Maguk a levelek sütve is finomak, vagy nyersen is felhasználhatók turmixokhoz és salátákhoz. Természetesen a csalántea különösen jól ismert a hólyaghurut vizelethajtó gyógyszereként. A félárnyékos és nitrogénben gazdag helyek ideálisak a csalán számára. A csalán mélyen gyökerezik, rizómáján keresztül futókákat képez, ezért gyorsan és széles körben terjedhet.

4. Százszorszép

Mindenki ismeri a százszorszépet (Bellis perennis), mert szinte minden kertben vagy parkban magától növekszik, és szinte egész évben virágzik. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy az évelő, lágyszárú növény virágai is fogyaszthatók, és a százszorszépet még a gyógyászatban is használták. Más vadon élő fűszernövényekkel együtt a százszorszép salátákat és gyógynövénytúrókat fűszerez. A virágok fogyasztása étvágygerjesztő és gyulladáscsökkentő hatású. A százszorszép meglehetősen alkalmazkodóképes, és gyorsan megtelepszik, ahol elég jó növekedési feltételeket talál. Tehát ha a fehér virágok nem jelennek meg maguktól a pázsitban, akkor valószínűleg nem ültethetők mesterségesen a nem megfelelő termőhelyi viszonyok miatt. Ekkor már csak a talaj nedvességtartalma, tápanyagtartalma és fényterhelése tekintetében lehet optimalizálni – ez azonban nagy pázsitokon időigényes vállalkozás.

5. Groundman

Szintén sok kertben elterjedt a Groundman (Glechoma hederacea). Lila ajkú virágai vannak, és a talajon kúszva nő. Ezért kiválóan használható talajtakaróként is. A földi borostyán a korai virágzók közé tartozik, virágait már áprilisban mutatja. Előnyös a félárnyékos vagy árnyékos hely, tápanyagban gazdag és friss, nedves talajjal. Az őrölt borostyán illata enyhén csípős, de keserű is, és némileg a mentához hasonlít. Főleg vadfüves salátákhoz és gyógynövényvajhoz használják. Köptető és vizelethajtó hatású, köhögés és bélproblémák esetén alkalmazható. Az évelő és lágyszárú növény számos futót alkot, és olyan gyorsan terjed a kertben.

6. köszvényfű

Sok vadon termő gyógynövény, mint például a köszvényfű (Aegopodium podagraria) nem szívesen használják a kertekben, bár nagyon sokoldalúak. A betakarításkor nem tévedhetsz a régi szabály szerint: „Három, három, három – Giersch mellett vagy” Gyártmány: A Giersch háromszög alakú szárral és három részből álló levelekkel rendelkezik, amelyek mindegyike három részre oszlik vannak. Így lehet megkülönböztetni a földi bodzát az összes többi ernyőstől. A növénycsalád számos tagja nagyon hasonlít egymásra, de néhányan mérgezőek. Fehér ernyős virágai minden kertnek természetes hangulatot kölcsönöznek. Az őrölt bodza A- és C-vitamint, valamint kalciumot, magnéziumot és sok más összetevőt tartalmaz, és egyszerűen szendvicsekre, levesekre és salátákra is fogyasztható. A burjánzó rizómából más növények nőnek ki, ezért a lágyszárú, évelő talajbodza terjedését célszerű gyökérgáttal korlátozni.

Tipp: A földi bodza még dísznövényként is kapható. A 'Variegata' fajta fehér-zöld színnel érkezik tarka levelei ezért és különösen dekoratív.

7. kamilla

Leginkább fájdalomcsillapító hatásairól ismert. A kamillavirágból teát készítenek. Természetesen erről beszélünk igazi kamilla (Matricaria recutita). A százszorszéphez és a margarithoz hasonlóan a kamilla fehér százszorszép virága sárga középponttal. Kellemes illatú, napos, mérsékelten párás, tápanyagban gazdag helyeket kedvel. Egynyári lágyszárú növény, amelyet minden évben el kell vetni. A virágok íze enyhén édes, a levelek finoman fűszeresek. Használhatod például vadfüves salátákhoz.

8. fokhagymás mustár

Az őshonos vadon élő gyógynövények másik képviselője a fokhagymás mustár (Allaria petiolata), melynek fokhagyma illata van, mint a medvehagyma. Az íze azonban kevésbé kifejezett. A fokhagymás mustár félárnyékban és enyhén nedves helyen szereti, sok ritka lombos erdőben megtalálható. Ott a két- évelő, lágyszárú növény általában erősen elterjed az út mentén. A keresztes virágú növény április és augusztus között kis fehér virágokat hoz létre. Ha a fokhagymás mustárt szeretné elültetni, vegye figyelembe, hogy ez a hideg csíráztató cselekszik. A gyökerek és a magvak is ehetőek, bár ez utóbbiból ecettel és sóval mustárszerű krémet lehet készíteni.

9. búzavirág

Az éves búzavirág (Cyanus segetum) inkább a megjelenésével győz meg, mint az ízével. A virágok ehetők, de nem különösebben ízletesek. Gyakran használják az ételek díszítésére. A búzavirág korábban a gabonatábla közepén nőtt, de ma már ritkán fordul elő a mezőgazdasági tájakon. Az egynyári növény a napos, humuszban gazdag, jó vízelvezetésű helyeket részesíti előnyben, különösen tápanyagban gazdag talajra nem szabad vetni.

10. pitypang

Hasonló a százszorszéphez, létezik a közönséges is pitypang (Taraxacum officinale szekta. ruderalia) számos kertben és parkok pázsitján. Sárga virágáról és jellegzetes leveleiről azonnal felismerhető. A virágok elhervadása után kifejlődik a jól ismert pitypang. A lágyszárú növény évelő, és ismét kihajt a levélrozettából. Sokféle növény létezik, amelyeket pitypangnak neveznek, de néhányuk teljesen más nemzetségbe tartozik. Például pitypangból készülhet a pitypangméz, amelyhez nem kell méhsejt.

11. piros lóhere

A helyi gyógynövények fontos képviselője a vöröshere (Trifolium pratense). Inkább ibolyán, mint vörösen virágzik, és gömb alakú virágfejeivel minden réten gyönyörű színfolt. A lóhere az úgynevezett hüvelyesek közé tartozik, és nitrogénmegkötő baktériumok segítségével képes megkötni a nitrogént. A vöröshere nitrogénszegény talajon is megnőhet, vagy a rossz szubsztrátumok ismételt nitrogénnel való dúsítására használható. Egynyáritól kétévesig terjedő lágyszárú növény. A kertben a vöröshere napos vagy részben árnyékos, enyhén nyirkos helyeken nő. A fiatal vöröshere palánták enyhén diós ízűek és magas vitamintartalmuk miatt értékelik őket. De az érett növények levelei és virágai is ehetők, és segítenek a hasmenés és a menstruációs görcsök esetén.

12. cickafark

Ha emésztési problémákkal küzd, a vadon élő gyógynövények nagy választékából is válogathat cickafark (Achillea millefolium) megragad. Szinte minden réten megterem, finom tollazatú leveleiről ismerhető fel, ez adta az ezerlevelű nevet is. Számos, ernyőben elhelyezett, fehér egyedi virágot fejleszt. A cickafark a száraz helyeket részesíti előnyben, ahol magas a napsugárzás és sok tápanyag van a talajban. A rizóma fölött lábhegyeket alakítanak ki, így a lágyszárú, évelő növény gyorsan el tud terjedni. A virágokból szirupot készíthetünk, vagy a fiatal leveleket salátákhoz használhatjuk fel. Azonban nem különösebben aromásak, és enyhén kesernyés ízűek. A növény föld feletti részei teaként főzhetők, és elősegítik az emésztést.

13. bakkürt

Feltűnő virágzásával, ha a vadon élő gyógynövényekről van szó, a bakkürt (Plantago lanceolata) nem közvetlenül az eszébe. Gyakran növekszik az út mentén, valószínűleg innen kapta a nevét, lágyszárú, és egymás után több éven át újra kihajt. Megnyúlt, hegyes levelei köptető és gyulladáscsökkentő anyagokat tartalmaznak, ezért gyógynövényként használják. Szúnyogcsípésre is összetörhető, viszketés enyhítésére. A fiatal virágzat jól süthető, diós ízű. Könnyedén ültetheti a bakkölcsöt a kertben nedves és napos helyekre.

14. Tyúkhúr

A százszorszéphez hasonlóan a közönséges virágzik Tyúkhúr (Stellaria média) többnyire egész évben, és csillagszerű fehér virágait mutatja be. Vetéskor ügyeljen arra, hogy tápanyagban gazdag talajt használjon, mivel a csirkefű elviseli a napot és az árnyékot is. A tyúkfű egynyári növény, újra kell vetni. Az enyhén kukoricára és borsóra emlékeztető növényt frissen, szendvicsen fogyaszthatjuk a legjobban. A csicseriborsó teát friss levelekből is készítik, és például köhögés enyhítésére isszák.

15. vadrépa

Sokan nem is tudják, hogy a mai sárgarépa eredetileg a vadsárgarépából származik (Daucus carota) leereszkedik. A levelek összetörésekor azonban a sárgarépa illata azonnal megcsapja az orrát. A vadsárgarépa napos helyen érzi magát a legjobban, jó vízelvezetésű, homokos talajjal. Szintén az ernyősvirágúak közé tartozik és fehér virágokat hoz létre, melyeket, mint minden vadon élő gyógynövényt, a rovarok is kedvelnek. A növény gyökereit sárgarépához hasonlóan használhatjuk, míg a leveleket és a magvakat fűszerezésre használjuk. A vadrépa kétéves. A gyökeret az első év őszén, azaz a vetés évében kell betakarítani. A virág csak a második évben alakul ki, és akkor sajnos megakadályozható.

Bár a helyi vadon élő gyógynövényekkel sokat tehetsz a rovarok világáért, vannak olyan növények is, amelyek kifejezetten alkalmasak a pillangók számára. Feltesszük a 10-et a legtöbb lepkebarát növény előtt.