Miért változtatják meg a levelek színét ősszel?

Az Arany Október egy színes természeti látvány. A levelek zöldről sárgára, narancssárgára vagy pirosra változnak. Emögött egy olyan folyamat húzódik meg, amely egyes növények számára nagy jelentőséggel bír.

Évente csak néhány hetet látunk színes lombozatot az egyébként többnyire zöldellő fákon. Gondolkoztál már azon, hogy miért van ez? Vagy miért nem minden növény megy át ezen a színváltozáson? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre kapjuk a választ.

Miért változtatják meg a levelek színét ősszel?

A növények ősszel forgatják leveleiket, mert készülnek a hideg évszakra. A legtöbb őszi színű növény lombhullató növény. Az örökzöld növényekkel ellentétben ők azt a stratégiát követik, hogy a barátságtalan évszakban szünetet tartanak. Mindkét stratégiának megvan a maga indoklása: az örökzöldek megtakarítják az új növekedés energiáját, míg a lombhullatóak nem törekednek különösen fagyálló levelek kialakítására.

Mielőtt a lombhullató növények lehullatják a leveleiket, igyekeznek minél több tápanyagot és tartalékot újrahasznosítani és tárolni a levelekből. Amikor az ősz alacsony hőmérséklettel és rövid nappalokkal hirdeti magát, a növények ezt egy fontos folyamat kiinduló jeleként érzékelik.

A leveleket tavasszal és nyáron zöldre színező klorofill pigment lassan lebomlik és átalakul. Ez lehetővé teszi a tápanyagok, például a vas és a nitrogén visszanyerését. Így jelennek meg a kromoplasztok, amelyeket a karotinoidok sárgára színeznek. Számos kloroplaszt alakul át úgynevezett gerontoplasztokká, amelyek sárga és narancssárga karotinoidokban is gazdagok. Végül a napvédő és a kártevők elleni védekezésként képződő antocianinok felelősek a vörös vagy lila részért. Ősszel ugyanis könnyen leéghetnek a levelek, különösen, ha a fotoszintézist gátolja az alacsony hőmérséklet. A piros színű leveleket egyébként kevésbé támadják meg a rovarok. Ez azért hasznos, mert a vörös levelek általában különösen sok növényi alapú antitestet tartalmaznak.

Tipp: Az úgynevezett "indiai nyár" különösen erőssé teszi az őszi színeket, mert az erős napsütés az alacsony hőmérséklettel egyidejűleg károsíthatja a leveleket. A "napégés" elleni védelem érdekében antocianin képződik, amely színezi a leveleket. Ha az ősz meglehetősen borús, a színezés ennek megfelelően gyengébb.

Mely növények cserélik le a leveleiket ősszel?

Különösen a lombos növényeknél, azaz a lombhullató növényeknél változtatják meg ősszel a levelek színét. Biztosítson különösen csodálatos őszi színt gingko (Ginkgo biloba) élénk sárga, vörös tölgyben (Quercus rubra), édesgumi (Liquidambar styraciflua), ecetfa (Rhus typhina) és nyírfa (Betula spec.).

Egyes lombhullató növények csak nagyon rövid vagy gyenge őszi színt mutatnak. Itt főleg a hamu (Fraxinus spec.), az éger (alnus spec.) és az idősebb (sambucus spec.) példaként. Leveleik gyorsan megsárgulnak és barnulnak.

Néhány örökzöld növény is, mint a mahónia (mahónia spec.) vagy Cotoneaster fajok (cotoneaster spec.) ősszel színezzék el leveleiket a leégés elleni védelem érdekében. Leveleik főleg vörösek és nem sárgák, mert alig bontják le a zöld klorofillt. Ehelyett vörös vagy lila antocianinokat építenek fel.

Tipp: A tűlevelű fák is lehullatják leveleiket. Ez azonban folyamatosan, tűről tűre történik, így mindig zöld lomb marad.

Miért esnek le a levelek a fákról ősszel?

A lombhullató növények elveszítik leveleiket, hogy megvédjék magukat. Számos tényező nehezíti a növények számára a lombozat megtartását és a fotoszintetizálást a téli időszakban. Ennek egyik oka a fagy: Emiatt a talajból nem tud felszívódni a víz a gyökerekbe. Ha egy fa télen megtartja a leveleit, akkor sok víz elpárologna. Új vizet azonban a növény nem tudott felvenni a fagyott talajból. A vízhiány ilyenkor úgynevezett fagyszárazságot okozna, ami például az örökzöld rododendronokról ismert.

Emellett az életfolyamatok téli szüneteltetése jó módja az energiamegtakarításnak. Ahhoz, hogy a növény meg tudja tartani a leveleit, még tél előtt fagyállóvá kellene tenni a lágy levélszövetet, ami sok energiát igényel. Ennek érdekében sókat vagy cukrot tárol a sejtekben. A talajműködés hidegben is szinte leáll, így kevesebb tápanyag jut a növények számára. Ráadásul nappal kevesebb a fény, ami azt jelenti, hogy a fotoszintézis már nem éri meg. Mindenesetre a fotoszintézis hatékonysága nagymértékben csökken hideg időben - a fa aligha tudta előállítani az energiát a fagy elleni védekezés összes komplex intézkedéséhez. További információ a A növények áttelelési stratégiái külön cikkünkben olvasható.

A csupasz fának megvan az az előnye is, hogy jobban bírja az esetleges hóterhelést. A vékony ágakon és gallyakon alig marad hó, emiatt kisebb az esélye, hogy letörnek.

Hogyan működik a lombhullás?

A levélhullás mögötti mechanizmus viszonylag egyszerű és egyben hatékony. Minden levél alján vékony parafaréteg képződik. Ez védelemként szolgál, mert lezárja az utakat. Ez a réteg véd a fagy és a kórokozók ellen is. Amikor a réteg elkészül, a levél elveszíti kapcsolatát az ággal, és a legkisebb széllökésre leesik. Ön is kipróbálhatja ezt: Ha finoman megérint egy levelet, amikor a levelek kezdenek színt váltani, semmi sem fog történni. De ha a levelek színe megváltozott néhány napig vagy hetekig, akkor nagy valószínűséggel egyszerűen leesik.

Hogyan tudják az örökzöld fák megőrizni lombozatukat?

Az örökzöld növények levelei eleve jobban védettek a fagy ellen. Egy ilyen stabil lombozat felépítése időigényes, ezért nem érdemes leszorítani. Bár a levelek kialakítása alacsonyabb fotoszintetikus kapacitást eredményez, a növény télen is tudja használni a leveleit, ha a körülmények ezt rövid ideig megengedik.

Szeretnél kertedben élvezni az ősz csodálatosan élénk színeit? Külön cikkünkben szerepel Cserjék és fák intenzív őszi színekkel összeállítva neked.