Hibrid magvak: átok vagy áldás?

A hibrid vetőmagokkal szembeni kritika egyre hangosabb, de vajon jogosak-e az előítéletek? Kitérünk a dolog végére.

A hibrid vetőmag ma már a mezőgazdaság szerves részét képezi. Néhány kivételtől eltekintve például Németország összes cukorrépa- és kukoricaföldje is ide tartozik Hibrid fajtákat rendelnek, és zöldség- és dísznövénytermesztésben is változatosak használt. Nemcsak az iparosodott országokban, mint Németország, hanem a kevésbé fejlett országokban is, mint India, egyre több gazdálkodó részesíti előnyben a drága hibrid vetőmagokat. Ezért sokan felteszik maguknak a kérdést: mik is valójában a hibrid fajták, és melyik vetőmag a megfelelő a hobbikertész számára?

Mi az a hibrid vetőmag?

A hibrid magvak nemesítése valójában nem túl bonyolult vagy drága, és sokféle növényen elvégezhető. Itt keresztezik két, régóta kialakult tulajdonságokkal rendelkező növénysor vagy populáció. A szülőnövények bizonyos tulajdonságokat stabilan és biztonságosan mutatnak, de már a beltenyésztés hátrányai is nehezítik őket az önmagukkal való ismételt párosítás miatt. Együtt párosítva hibrid generációt (F1) hoznak létre, amely legyőzi ezt az úgynevezett beltenyésztési depressziót. Ideális esetben nemcsak az egyik, hanem mindkét szülőből születnek a kívánt tulajdonságokkal rendelkező utódok. Itt lép életbe az úgynevezett heterózis-effektus: a beltenyésztett szülőkből most jönnek ki Utódok, amelyek megsokszorozzák szüleik hozamát, életerejét és robusztusságát felülmúlni Ez a hatás termésnövekedést hoz magával, amelyet a termelő ki akar majd használni. Persze nem csak az szeretne robosztusabb növényeket, akiknek meg kell élniük belőlük, hanem a hobbikertész is örül, ha növényeit nem nyomják el a betegségek.

Az is hasznos, hogy a hibrid magból származó növények homogének. Szóval annyira hasonlítanak, amennyire csak lehet. Bár ez más nemesítési módszerekből származó növényekkel is lehetséges, a hibridnemesítésben ez az idő töredéke alatt, mégpedig egyetlen keresztezéssel valósul meg.

Tipp: A hibridtenyésztés csak egy a számos növénytermesztési módszer közül. Korábban már kémiai vagy radioaktív kezeléssel is előállítottak fajtákat, ill A laboratóriumban mesterségesen módosított növényi sejteket a klasszikus vonal- és populációnemesítésben alkalmazzák a nemesítési célok elérése érdekében elérheti. Sajnos a "hibrid tenyésztés" kifejezés rossz hírnévnek örvend egyszerűen a használt szó miatt, bár ez a módszer számos előnnyel jár.

Hibrid vetőmag: előnyei

A hibrid törzsek akár 30%-kal is többet tudnak hozni, mint szülővonalaik. A fejlődő országokban különösen a lakosság táplálkozását lehet így biztosítani. A növények genetikailag rendkívül hasonlóak, a szántóföldi populáció azonos és egy időben érik. A betakarított gyümölcsök is hasonlóak, így az eladásra szánt feldolgozás és csomagolás is nagyon hasonló könnyebb és időt takarít meg - ennek következménye, hogy nálunk alacsonyak a zöldségárak szupermarketek. Egy másik nagy előny az a képesség, hogy mindenféle betegségrezisztenciát rövid időn belül növényekké keresztezhetünk anélkül, hogy éveket kellene töltenünk e tulajdonságok megszilárdításával. Manapság sok F1-es paradicsomfajta létezik, amelyek ellenállóak vagy nagy toleranciával rendelkeznek a tipikussal szemben paradicsom betegségek mint a bársonyfolt (Cladosporium fulvum), késői fertőzés (Phytophthora infestans) vagy a paradicsom mozaikvírus (TMV).

A klasszikus, ismételt keresztezéssel és szelekcióval végzett nemesítéshez képest a hibridnemesítés sokkal könnyebbé teszi a különböző tulajdonságok egyidejű bejuttatását a fajtába. Mert minél több tulajdonságot kell feldolgozni a nemesítésben, annál hosszabb az út a sor- vagy populációnemesítésben a kész fajtához. Nemesítőként akár tíz évet is megtakaríthat a fajta tulajdonságainak megszilárdítására. A hibridtenyésztés azt is lehetővé teszi, hogy viszonylag spontán módon reagáljunk különleges eseményekre, például egy új kártevő megjelenésére vagy egy új növénybetegségre.

Hibrid vetőmag: hátrányok

A hibrid vetőmagnak azonban vannak hátrányai is, különösen a mezőgazdaságban: Mivel egyszerűen felülmúlja a többi fajtát magasabb teljesítménnyel, tovább fokozza az árháborút a piacon. Azok a gazdálkodók, akik nem akarnak hibrid vetőmagot használni, már nem jövedelmezőek, mert a hibrid vetőmaggal rendelkezők alacsonyabb áron kínálhatnak tökéletes termést. A mezőgazdaság számára jelentős hátrány, hogy a hibrid vetőmagot a gazdálkodó maga nem tudja tovább szaporítani lehet, mert két különböző beltenyésztett vonal keresztezésével csak egy genetikai káosz öröklődik akarat. A hibridek utódai egy tarka növénycsokor, eltérő tulajdonságokkal és csökkent teljesítményt mutatnak – ezért minden évszakban új vetőmagot kell vásárolni. Sajnos a hibrid vetőmag meglehetősen drága, mert a nemesítők maguk határozhatják meg az árat a gazdálkodók függése miatt.

Ezen okok miatt az ökológiai gazdálkodás különösen elutasítja a hibrid nemesítést, azért is, mert benne van a „természetellenes” képe.
Kétségtelen, hogy nagyon fontos a hagyományosan nemesített fajták megőrzése az ökológiai gazdálkodásban, mert azok tartalmazzák azokat az értékes genetikai erőforrásokat, amelyekből új fajtákat nemesítenek, hogy megfeleljenek a jövő igényeinek válhat. A hibridtenyésztés ezzel szemben ezeknek az erőforrásoknak csak a töredékét használja fel, ami kockázatot jelent: ha minden termelő rendelkezik egy Ugyanazt a hibrid fajtát használó régióban ezek a növények egyformán érzékenyek a betegségekre, kártevőkre vagy káros hatásokra Környezeti hatások – mondhatni erősen felfokozott monokultúra, amely csak genetikailag azonos növényekből áll. áll.

A hibridnemesítésnek a terméshozamra és a betegségekkel szembeni ellenállóképességre való összpontosítása szintén hátrányos a hobbikertész számára. Az ízt, az aromát és az egyéb összetevőket, például a vitaminokat és az illóolajokat oly gyakran figyelmen kívül hagyják, a vizes szupermarket ennek kiváló példája. A régebbi és történelmi fajták kevesebb termést adnak és nagyobb termesztési tapasztalatot igényelnek, amit gyakran egyedi illatokkal, gyümölcsformákkal és színekkel díjaznak. A hibrid magvak könnyen a nyílt beporzású fajták többszörösébe kerülnek, és a választék sokkal kisebb. Ezen kívül minden hobbikertész hozzájárul a fajta megőrzéséhez és ezzel a genetikai sokféleség megőrzéséhez, ha több szabadon beporzó fajtát termesztenek. Hogy ennek a sokféleségnek a elvesztése mit jelent, azt a „cavendish” banán példáján láthatjuk. Évtizedekig ez a banán volt az egyetlen, amely a boltokba és a hasunkba került. A világ nagy banánültetvényei egyetlen növény sarjaiból keletkeztek, egészen a Fusarium-Gomba feltörték a védelmüket, és hirtelen veszélybe sodorták a világ banántermelését.

Ha rendelkezik alapismeretekkel a növénynemesítésben, akkor könnyen begyűjtheti a klasszikus fajták magját, és megőrzi a fajtatulajdonságokat. Ugyanakkor természetesen pénzt takarít meg, és megőrzi minden kulturális értékenket, amelyet az emberiség évezredek óta gondosan művelt és gondozott.

A hibrid vetőmag előnyei és hátrányai egy pillantással:

előnyeit	hátrány
Magasabb hozam	Magas árak
Több betegséggel szemben ellenállóbb	A magokat minden évben újat kell vásárolni
Az új fajták tulajdonságai gyorsan megállapíthatók	Gyakran nem túl aromás
Hozzájárulás a fajtamegőrzéshez és a genetikai sokféleséghez	Változatosság elvesztése és nem elegendő genetikai sokféleség

Szeretne kedvenc fajtái közül Szerezzen magokat jövőre, de nem tudja pontosan, mire kell figyelnie? Külön cikkünkben mindent megtalál a témával kapcsolatban.