Lazítsa meg a talajt: Ez így működik

Tömörödött talajban nem szórakoztató a kertészkedés. A növények nem nőnek megfelelően, vigyáznak rájuk, és gyorsan elpusztulhatnak. Szerencsére többféle módszer létezik a tömörödött talaj fellazítására.

A kert talajának fellazítása sok munkával jár. Ezért gyorsan felmerül a kérdés, hogy mennyire hasznos a talajlazítás, és miért történik ez. Alapvetően a növények jobban fejlődnek a laza talajban, a levegő és a víz jobban kering, és a talaj élete egészséges marad. Ebben a cikkben bemutatjuk, milyen talajokat érdemes lazítani, milyen eszközök állnak rendelkezésre a talajlazításhoz és a kemény talajok lazításának egyéb módjaihoz.

Miért kell lazítani a talajt?

A talaj alapvetően talajrészecskékből, például agyagásványokból és humuszból áll, köztük üregekkel. Ezeket például a pórusmérettől és a csapadék mennyiségétől függően vízzel vagy levegővel töltik meg. A kötött talajokban az üregek aránya nagyon kicsi, és a meglévő pórusok csak nagyon kicsik. Így nincs elég hely sem a víznek, sem a levegőnek. Mindkettő létfontosságú azonban a növényi gyökerek és a legtöbb talajszervezet számára. A növények jobban fejlődnek laza kerti talajban 4 fő okból:

1. Jobb szellőzés: A talaj élőlényei és a növényi gyökerek a több és nagyobb pórusnak köszönhetően elegendő oxigénhez jutnak. Ha nem, akkor a gyökerek rothadni kezdenek. Emellett számos fontos talajállat és mikroorganizmus elpusztulna.
2. A vizesedés elkerülése: Tömörödött talajban a víz csak lassan és rosszul tud lefolyni a mélyebb talajrétegekbe. Ha ezt eléri, akkor több lesz a víz, mint elég, de levegő nem jut el a gyökerekhez.
3. Több gyökérterület: A növényi gyökerek főleg durva pórusokban nőnek. Bizonyos mértékig érvényes a következő: minél durvább a pórus, annál jobb a gyökér behatolása. A pórusok aránya nagyon alacsony a laza, sűrű talajokban. Ez azt jelenti, hogy a növényeknek nincs lehetőségük nagy, jól elágazó gyökérrendszer kialakítására, amely tápanyaggal és vízzel látja el őket.
4. Jobb vízelérhetőség: Ami a növények számára elérhető vizet illeti, a talaj ne legyen se túl laza, se túl sűrű. A nagyon laza talajban a víz nagy része egyszerűen átfolyik, és a talaj gyorsan kiszárad. Sűrű talajban sok pórus megtelik vízzel. Mivel azonban szinte csak nagyon finom pórusok vannak, a kapilláris erők annyira szorosan tartják, hogy a növényi gyökerek nem tudják felszívni a vizet. Ekkor holt víznek is nevezik.

A jó padlók ezért a durva, közepes és finom pórusok aránya kiegyensúlyozott. Így van elég hely a gyökereknek, a víznek és a levegőnek.

Milyen talajokat érdemes lazítani?

A talajszemcséket méretük alapján 3 osztályba lehet osztani:

• Homok: A legnagyobb részecskék 2 mm-ig
• iszap
• Agyag: A legkisebb részecskék

A 3 szemcseméret viszonylag kiegyensúlyozott arányú vályogtalajok ideálisak számos növény növekedéséhez.

Ha a kerti talaj tömörödött, annak két oka lehet:

• Túl sok agyagszemcsét tartalmaz, ezért automatikusan összetapad.
• A gyakori túlcsordulás vagy forgalom annyira összenyomta, hogy túl alacsony a durva és közepes pórusok aránya. Emiatt a zöldségágyásokat például évente egyszer meg kell lazítani.

Attól függően, hogy mi okozza a tömörödést, különböző intézkedéseket alkalmaznak a talaj lazítására. Ezeket részletesebben a következő részben ismertetjük.

Tipp: A szemcseméret összetétel és talajtípus ujjteszttel nagyjából meg tudja becsülni. Ha egy enyhén nedves talajmintát a tenyerében és az ujjai között dörzsöl, a különböző szemcseméretek eltérő tulajdonságokat mutatnak:

• Agyag: Könnyen alakítható; zsíros; sima, fényes foltok
• Iszap: Nem összefüggő; lisztes; kevéssé alakítható; az ujjhornyokba való beragadás; durva csúszófelületek; Szakadás, ha összetörik
• Homok: Szemcsés; nem képlékeny; nem kötelező; nem szennyező; túl "nagy" az ujjhornyokhoz

Hogyan lazítsuk fel a talajt?

Alapvetően 3 módja van a talajlazításnak. Egyrészt használhatunk olyan eszközöket, amelyek felbontják, fellazítják a talajszerkezetet, illetve homok hozzáadásával befolyásolhatjuk a talaj granuláltságát. A természet maga is ismeri a talajlazítás módjait és eszközeit. Ezért elsősorban a talaj élőlényei és a növények gyökerei a felelősek.

Lazítsa fel a talajt berendezéssel

A berendezés használatának mindenekelőtt akkor van értelme, ha a talaj az áthajtás vagy a gyakori gyaloglás miatt összetömörödött. A talajlazításhoz szükséges kerti szerszámok választéka nagy, így szinte minden helyzethez jut valami megfelelő.

Tipp: Természetesen az a legjobb, ha eleve nem jön létre sűrűsödés. Például télen vagy eső után a lehető legkevesebbet lépjen nedves padlóra.

ásó

Régen bevett gyakorlat volt, hogy ősszel ásóval felássák a kertet. A szándék az volt, hogy a mederben fellazítsák a talajt, elássák a gyommagot, és elősegítsék a fagyos erjedést, aminek következtében a nehéz talaj laza morzsává morzsolódik. Időközben azonban felhagytak ezzel a gyakorlattal, mert a felásás szó szerint felforgatja az egész talajéletet, és felgyorsítja a humusz lebomlását. Az ásó ezért legtöbbször csak a Zöldségágyások új telepítése Használat. Segítségével fellazítják a gyeptalajt és forgatással betemetik az eredeti növényzetet, így a szabaddá vált talajba új növényeket lehet ültetni.
Érdemes az ásót talajlazító eszközként használni, még nehéz, nedves agyagos talajon is. Használható a szellőzés javítására és az eltömődött földrögök szétmorzsolódnak. Ráadásul az egyébként gyakran sokáig hidegen maradó agyagos talaj az ásásnak köszönhetően gyorsabban felmelegszik.

Tipp: köszönhetően a ásás nélküli módszer akár ásás nélkül is lehet zöldségágyást kialakítani.

Ásóvilla, vaddisznó fog, kultivátor, kapa és kerti karom

Mindezek a talajlazításra szolgáló kerti szerszámok abban különböznek az ásótól, hogy elfordítás nélkül lazítják fel a talajt. Ezért alkalmasak talajlazításra ásás nélkül. Így megmarad az altalaj eredeti rétegzettsége, amely az évek során csak lassan épül fel. A talajlények a számukra megfelelő zónában maradnak, a humusz pedig jobban védett marad.

Az, hogy melyik eszközt használja a talajlazításhoz, elsősorban az Ön preferenciáitól függ. Az ásóvillával nagy területeket lehet viszonylag gyorsan és kevés energiával fellazítani. A kocafogat is általában különösebb erőfeszítés nélkül áthúzzák a talajon, és viszonylag mélyen meglazítják. Ezt a két eszközt általában évente legfeljebb egyszer használják, például tavasszal, az ágyások ültetése előtt.

A kultivátorok, kerti karmok és kapák általában nem hatolnak be olyan mélyen, és csak a felső talajréteget lazítják fel. A jól karbantartott, humuszban gazdag talajokban ezeknek köszönhetően a mélyművelés teljesen elhagyható. De használhatod a kerti szezonban is, például ágyás újratelepítésekor.

Tipp: Gyakran van lehetőség napi rendszerességgel bérelni motoros berendezéseket, például kultivátorokat vagy talajművelőket nagyobb területekre. Ilyen eszközökkel azonban csak akkor szabad dolgozni, ha a padló száraz. Súlyuk miatt kondenzáló hatásúak is lehetnek. Ráadásul nem szabad túl gyakran használni, mert a nagyobb talajállatokat hamar elpusztítják a kapák.

Lazítsa meg a talajt homokkal

Ha elvégezte az ujjpróbát, és azt tapasztalta, hogy talaja nagyon agyagos, akkor a talajlazító berendezések és gépek nem tudnak hosszú távon javítani a talaj szerkezetén. Ehelyett az ilyen nagyon agyagos-agyagos talajokat homokkal lehet lazítani.

De melyik homok alkalmas a talaj lazítására? Az alaposan megmosott, tiszta, 0,6-2 mm szemcseméretű kvarchomok a legjobb. A játékhomok például kevésbé alkalmas talajlazításra, mert gyakran agyagot adnak hozzá, hogy a gyerekhomokkalács összeragadjon. A vályogos és magas agyagtartalmú talajok lazítására ajánljuk Plantura gyephomok. 100%-ban tiszta kvarchomokból áll, és meglehetősen finom szemcseméretű, amely alkalmas gyep alatti kötött talajlazításra és ágyás talajlazítására egyaránt.

Tipp: A gyep alatti talajlazítás eszközökkel nem lehetséges, mert ezzel az egész növényzetet elpusztítanák. Ennek ellenére számos módszer létezik a gyep talajának lazítására, valamint a vízvisszatartás és az oxigénellátás javítására. Ezek közé tartozik többek között gyepszellőztetés és a pázsit csiszolása. Homokot szórnak a pázsitra. Öntözött és esőzve a felső talajrétegekben ásás nélkül tárolódik, és hosszú távon, komoly beavatkozás nélkül fellazítja a gyep alatti talajt.

Lazítsa fel a talajt talajaktivátorral

A talajaktivátor közvetlenül nem hoz létre laza talajt, de arra ösztönzi az állatokat, hogy laza talajszerkezetet építsenek fel. Ide tartozik a giliszta is. Alagutakat ásnak, amelyek jobb talajszellőztetést és vízellátást biztosítanak, és közben humuszt termelnek. A giliszták és más talajlények ezért elengedhetetlenek az egészséges, termékeny és laza talajhoz. Ezek az állatok azonban táplálékot igényelnek, amelyet többek között szerves növényi törmelék vagy rothadó gyökerek formájában szereznek be.

A hagyományosan művelt táblákon és sok kerti ágyásban viszont folyamatosan csökken a talaj szervesanyag-tartalma. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a talaj nagy része nem benőtt, főleg ásványi anyagokkal trágyázott, és a betakarítás után a legtöbb növényi maradványt eltávolítják. A különféle munkamódszerek mellett, hogy Humusz felhalmozódása a kertben elősegíti, ellátja is a talajaktivátor fontos tápanyagok és szerves szerkezeti anyagok számos talajszervezet számára.

A talajaktivátor kiválasztásakor figyelembe kell venni néhány dolgot. Sok talajaktivátor állati iparból származó hulladékot, például vért vagy szarvlisztet tartalmaz. Ha nélkülözni szeretné, a miénk is mehet Plantura szerves talajaktivátor jól tanácsolt. 100%-ban állatmentes, és élő mikorrhiza gombákat is tartalmaz, amelyek számos növény számára fontos partnerei a talajban.

Talajlazítás növényekkel

Sok növény már rövid időn belül is jelentős gyökértömeget ér el, és gyökereivel mélyen behatol a talajrétegekbe. Növényekkel való növekedés, például a zöldtrágya nemcsak a kerti talaj fellazulását okozza, hanem a tápanyagok kimosását is megakadályozzák, és a talaj mélyebb rétegeiből felfelé tolódnak el. A talajfelszín is védett az eróziótól.

A növények kiválasztása is fontos. Először is, a növénycsaládokat kell a vetésforgó elfér a kertben. Azt is el kell döntenie, hogy szívós vagy fagyasztó fajtákat használ-e. Gyakran célszerű magkeverékeket vetni. Ennek az az oka, hogy a különböző növények a talaj bizonyos rétegeiben gyökereznek, és más-más tápanyagot mozgósítanak.

A mélyen gyökerező növények, amelyek alkalmasak a kötött talaj lazítására csillagfürt (csillagfürt), olajretek (Raphanus sativus var. oleiformis), fehér Mustár (Sinapis alba) és vöröshere (Trifolium pratense). Pázsitfűfélék, például őszi rozs (Secale gabonafélék) jó, intenzív gyökeresedésüknek köszönhetően tavasszal finoman omlós, fellazított termőtalajt biztosítanak.

Egy külön cikkben további tippeket foglaltunk össze, hogyan kell javítja a talajt képes.