Újra és újra hallani sötét és világos baktériumokról. Eláruljuk, hogy pontosan mi a különbség, és melyik növény melyik csoportba tartozik.
Ha magról akarjuk szaporítani a növényeket, ritkán elég egyszerűen a magba tenni a kezét feldobni egy ásott ágyást, és abban reménykedni, hogy nyáron buja veteményes vagy virágos kert lesz belőle nőtt. Növényi nemzetségtől vagy fajtól függően néhány dologra oda kell figyelni a vetésnél, amit a sikeres szaporításhoz egyedileg kell igazítani. A bimbózó növényeknek elegendő vízre, oxigénre, melegre és még most is elegendő napfényre van szükségük. Növényenként eltérőek a csírázási hőmérséklet és időtartam, valamint a csíráztatáshoz szükséges fényviszonyok. A szükséges fényintenzitástól és fényspektrumtól függően a növényeket ezután két csoportra osztják.
Elmagyarázzuk, mi a különbség a sötét és világos csírák között, és mit kell figyelembe venni a vetés során, hogy a megfelelő csírázást optimálisan támogassuk. Összeállítottuk Önnek a legfontosabb világos és sötét csírázó növények listáját is.
tartalmat
- Világos és sötét baktériumok: eltérő fényviszonyok
-
Különböző vetőmagtípusok és állítások
- Vetés és könnyű csírák követelményei
- Vetés és sötét csírák állítása
-
A sötét és világos baktériumok listája
- Példák a könnyű baktériumokra
- Példák a sötét baktériumokra
Világos és sötét baktériumok: eltérő fényviszonyok
Sokak számára nem lehet meglepő, hogy az érett növények eltérő fényviszonyokra reagálnak. De a növények még magként is érzékelik a fényt és annak különböző intenzitását. A fényben lévő intenzitás vagy energia a fény hullámhosszától – a fényspektrumtól – függ. A rövid hullámhosszú, nagy energiájú fény kék, míg a hosszú hullámhosszú, alacsony energiájú fény sötétvörösnek tűnik. A fényspektrumot a növényben és a magban fehérjék, úgynevezett fotoreceptorok regisztrálják. A magban bekövetkező változásokat fotomorfogenezisnek nevezzük. Ez a folyamat minden mag csírázásának előfeltétele.
A növények és magjaik az úgynevezett fitokróm receptorok segítségével reagálnak a fényváltozásokra. Ezek az érzékelőpigmentek elsősorban a vörös fény beesését regisztrálják: élénkvörös (HR 660 nm) és sötétvörös (DR 730 nm). A HR-nek való kitettség a fitokróm aktív DR formává történő átalakulását eredményezi. Ha most DR-vel exponál, az aktív DR-fitokróm visszaváltozik inaktív HR formává. Sötétben a DR fitokróm visszaesik a HR fitokrómra. A lényeges tényező itt a fitokrómok aránya. A csírázásban és sok más folyamatban, mint például a virágindukció, az arány a Az aktív és az inaktív fitokróm döntő szerepet játszik, ami a külső fényviszonyok tükrözik.
A kék fényt a kriptokrómok regisztrálják, ami szintén hozzájárulhat a csírázáshoz vagy gátolhatja azt. A csírázást közvetlenül a gének transzkripciós faktorai aktiválják fényinformáció-átvitel révén.
Minden növénynek fényre van szüksége a csírázáshoz. A különböző növényfajtáknak azonban eltérő fényintenzitásra vagy spektrumra van szükségük, ami a csírázás indító jele. A szükséges fényspektrumtól függően a növényeket a csírázási típusok két csoportjára osztják: sötét csírákra és világos csírákra.
Különböző vetőmagtípusok és állítások
A könnyű csíráztatóknak nagy intenzitású fényre van szükségük a kék fény tartományában vagy az élénkvörös fény a csíráztatáshoz. A magok általában nagyon kicsik, ezért kevés tárolóanyagot tartalmaznak, amelyet a palánta energiaforrásként használ fel a csírázás során. Ennek megfelelően, ha nem kap elég fényt, a kis növény nem lesz elég erős ahhoz, hogy kicsírázásakor átverekedje magát egy talajrétegen. A magok ezért még akkor sem kezdenek el csírázni, ha a föld alatt hevernek a sötétben. Emiatt a könnyű csíráztatók magjait a földre vetik. A könnyű csírázók, mint egyes salátafajták, magas HR: DR aránnyal hajtanak ki.
A sötét csírákkal más a helyzet: a magok általában nagyok és vastagok. Ennek megfelelően az erős bimbózáshoz tartalék anyagokkal dudorodnak. A talajréteg rajtuk nem jelent problémát. Éppen ellenkezőleg, a földréteg megszűri vagy tompítja a fényt. Ez szükséges a csírázási folyamat elindításához a sötét csírák magjaiban. A magvakat ezért a vetés során a talajba nyomják, de csak olyan mélyre, hogy még elegendő rövidhullámú fény érhesse a magokat. Sötét baktériumok, mint az uborka (Cucumis sativus) alacsony HR: DR aránnyal csíráznak (<0,02).
Vetés és könnyű csírák követelményei
A fénycsírák vetésének alapfolyamata minden növényfajnál azonos, és a következőképpen működik:
- Tisztítsa meg a magcserepet kiváló minőségű virágfölddel, mint pl Plantura szerves gyógynövény- és magtalaj kitölteni
- Áradás virágföld
- Engedje le a felesleges vizet
- A magokat egymástól körülbelül 2 cm-re vessük el a talajba, csak enyhén nyomjuk meg, hogy érintkezzenek a talajjal
- Vigyen fel vékony réteg homokot a penészedés kockázatának minimalizálása érdekében (maximum olyan vastag, mint maga a mag)
- Fedje le a tenyésztőedényt fóliával a páratartalom növelése érdekében
- Mindig tartsa nedvesen, de ne nedvesen az aljzatot (használjon vízporlasztót, nehogy lemosódjon a magvak)
- Világos helyen, de nincs közvetlen napfény
- A csírázástól naponta egyszer távolítsa el a fóliát a szellőzés és az akklimatizáció érdekében
- A második levélpár kialakulása után azonnal ültessük át kis cserepekbe
- Fedjük le az edényeket alufóliával
Plantura szerves gyógynövény- és magtalaj
Bio, tőzegmentes és klímabarát:
Aromás fűszernövényekhez és
sikeres vetés, dugványok
szaporításra és kiszúrásra
A könnyű csírák vetésekor az a döntő, hogy a magvak elegendő fényt kapjanak a rövidhullámú tartományban. Ekkor egyéni figyelmet kell fordítani a csírázási hőmérsékletre és a vetés idejére. A csírázási idő is jelentősen eltérhet. Vannak olyan növényfajok, ahol az első magvak már néhány nap múlva kicsíráznak, mások pedig több hetet kell várni az első palántára.
A magtartó edény alternatívájaként egy zsebkendőt is megnedvesíthet vízzel. A zsebkendőt kiterítjük, és ráterítjük a magokat. Ezután a ruhát össze kell hajtani úgy, hogy egyetlen réteg nedves zsebkendő kerüljön a magok alá és tetejére. Az egészet átlátszó edénybe vagy zacskóba tesszük, és világos helyen, megfelelő hőmérsékleten hagyjuk, amíg a magok ki nem csíráznak.
Vetés és sötét csírák állítása
A sötét csírákhoz növényfajtól függően egyedileg is be kell állítani bizonyos paramétereket, de elvileg a sötét csírák vetése a következőképpen működik:
- Tisztítsa meg a magtálcát virágfölddel – például Planturánkkal Organikus gyógynövény- és magtalaj - kitölteni
- A virágföldet alulról öntözzük, amíg a talaj jól telítődik; engedje le a felesleges vizet
- vetni magokat
- A magvakat legalább kétszer olyan mélyre vessük a talajba, mint amennyire a magok magasak; vagy fedje le a vetőmag tálcát kartonnal
- Fedje le a magtálcát fóliával vagy hasonlóval
- Árnyas hely
- Nedvesítse meg a talajt vízpermettel vagy óvatosan öntözze meg
- A csírázástól naponta egyszer távolítsa el a fóliát a szellőzés és az akklimatizáció érdekében
- A második pár levélből ültessük át kis cserepekbe
- Fedjük le az edényt alufóliával
A könnyű csíráknál leírtak szerint itt is a tenyésztálca alternatívájaként használható a zsebkendős változat. A nedves zsebkendőréteg lehet kicsit vastagabb is. Ezt követően a becsomagolt szövetcsomagot árnyékos helyre tesszük, amíg a magok ki nem csíráznak.
A sötét és világos baktériumok listája
Bár pusztán a mag mérete alapján megkülönböztethetünk sötét és világos csíráztatókat, egy lista biztonságérzetet ad. Ezért összeállítottunk Önnek egy áttekintést a sötét és világos csírázó növényfajokról.
Példák a könnyű baktériumokra
A könnyű csíráztatók közé olyan növények tartoznak, mint:
- Gyógyászati valerian (Valeriana officinalis)
- osztriga növény (Mertensia maritima)
- bazsalikom (Ocimum basilicum)
- sós (Satureja)
- földi szeder (Rubus sectio Rubus)
- curry gyógynövény (Helichrysum italicum)
- kapor (Anethum graveolens)
- Igazi kamilla (Matricaria chamomilla L.)
- Igazi koriander (Coriandrum sativum)
- igazi levendula (Lavandula angustifolia)
- Igazi kakukkfű (Thymus vulgaris)
- elefántláb (Beaucarnea recurvata)
- eper (Fragaria)
- tárkony (Artemisia dracunculus)
- Vörös gyűszűvirág (Digitalis purpurea)
- kerti zsázsa (Lepidium sativum)
- muskátli (muskátli)
- harangvirág (harangvirág)
- málna (Rubus idaeus)
- Szarvas Ibolya (Violoa cornuta)
- sárgarépa (Daucus carota subsp. sativus)
- macskamenta (Nepeta cataria)
- saláta (Lactuca sativa)
- köménymag (Carum carvi)
- snapdragons (tátika)
- Gyöngyvirág (Convallaria majalis)
- majoránna (Origanum majorana)
- ligetszépe (Oenothera)
- szegfű (dianthus)
- oregano (Origanum vulgare)
- pampa fű (Cortaderia)
- petúnia (petúnia)
- borsmenta (Mentha × piperita)
- kankalinok (Primula)
- rozs (Secale gabonafélék)
- rozmaring (Rosmarinus officinalis)
- zsálya (Salvia)
- zeller (Apium)
- Mustár (Sinapis)
- paradicsom (Solanum lycopersicum)
- Vénusz légycsapója (Dionaea muscipula)
- Ne feledkezz meg rólam (myosotis)
- Virginia dohány (Nicotiana tabacum)
- citrombalzsam (Melissa officinalis)
- citromverbéna (Lippia citriodora)
Példák a sötét baktériumokra
A legtöbb zöldségfajta a sötét csírák csoportjába tartozik, de más növények is, mint pl.
- padlizsán (Solanum melongena)
- borágó (Borago officinalis)
- karácsonyi rózsa (Helleborus niger)
- akonit (sisakvirág)
- Báránysaláta (Valerianella)
- fukszia (fukszia)
- uborka (Cucumis sativus)
- tök (Cucurbita)
- lovage (Levisticum officinale)
- liliom (Lilium)
- csillagfürt (csillagfürt)
- Kukorica (Zea mays)
- Parsely (Petroselinum crispum)
- Larkspur (szarkaláb)
- hóvirág (Galanthus)
- metélőhagyma (Allium schoenoprasum)
- napraforgó (Helianthus)
- árvácskák (Viola tricolor)
- mályvarózsa (Alcea)
- citromfű (Cymbopogon citratus)
- cukkini (Cucurbita pepo subsp. pepo convar. giromontiina)
Nem tudja pontosan, mikor melyik növényeket érdemes elvetni? A miénk vetési naptárcikk biztosan segíthet!
...és kap koncentrált növényismeretet és inspirációt közvetlenül az e-mail postafiókjába minden vasárnap!