A zöldségágyás talajtakarása: Útmutató és talajtakaró anyag

A zöldségtakarás lehetővé teszi, hogy vizet takarítson meg a kertben, miközben javítja a talaj minőségét és elősegíti a zöldségek növekedését. A kertben felhalmozódó maradékot egyébként is felhasználhatod.

A zöldségágyásokkal ellentétben a természetben nem találsz csupasz földet, mert az minden elemre érzékeny lenne. A nap gyorsan felmelegít és kiszárítja a talajt, a szél egyre több talajt hord el, az eső pedig vastag, barna kéregeket képez. Ezek kevésbé áteresztők a levegő számára, és idővel inkább elszívják, mint felszívják a vizet. A természet megvédi magát ettől azáltal, hogy gyorsan megtelepíti az ilyen foltokat mindenféle növényekkel. A kertben viszont jobban zavarja az embert a mindenhol kihajló „gaz”. Tehát talajtakarással két legyet ölsz meg egy csapásra. Nem lesz több üresedés a kertben, és ezzel egyidejűleg a nemkívánatos növények növekedése visszaszorul.

Mulcsolni kell a zöldségágyakat?

A zöldségek kerti mulcsozásának számos előnye van.

• Az erózió veszélye csökken. A szél és az eső már nem erodálhatja olyan könnyen a talajt.
• Csökken a párolgás és ezzel az aljzat vízvesztesége. Tehát lényegesen kevesebbet kell öntözni.
• A talaj hőmérséklet-ingadozása kisebb, mert a talajtakaró réteg nyáron árnyékolja és hűti az altalajt, télen viszont szigeteli és felmelegíti.
• Sok vadon élő gyógynövény, amely a könnyű csírázás számítanak, de nem a csírázásukhoz szükséges fényingert. Éppen ezért a megfelelően mulcsozott zöldségágyásokban lényegesen kevesebb gyom kel ki.
• Ha szerves mulcsanyagot használ, ez más előnyökkel is jár. Táplálékot biztosít a mikroorganizmusoknak, elősegíti az egészséges talajéletet és a humuszképződést. Ez a talaj szerkezetét is javítja. A talajtakaró anyagától függően a növények számára fontos tápanyagok is felszabadulnak. Ez alacsonyabb műtrágyafelhasználást tesz lehetővé.
• A kerti maradékokat, például a fűnyírást ésszerűen fel lehet használni. Ezzel lezárja az anyagok körforgását a saját kertjében.

Főleg a hibák okozhatnak több problémát, mint amennyit a veteményeskertben mulcsoláskor meg lehet oldani. A mulcsozás néhány hátránya:

• A talajtakaró anyagától függően több gyommag kerülhet az ágyásba.
• Amikor a nehezen lebomló anyagok, például a kéregtakaró vagy a szalma lebomlanak, akár tápanyagokat is ki lehet vonni a talajból.
• A túl vastag talajtakaró rétegek néha rothadni kezdenek. A mulcsréteg és az alatta lévő talaj nem jut elegendő oxigénhez, ami befolyásolja az egészséges talajéletet. Másrészt sok kórokozó, például néhány penészgomba, nagyon jól érzi magát ilyen körülmények között.
• Egyes talajtakaró anyagoknál, például a fűnyírásnál, ideálisak a körülmények a csigák számára. Ez valóságos csigapestishez vezethet.
• A talajtakarás jelentősen korlátozza a talajművelés lehetőségeit: a gyomok, amelyek A keletkező talajtakaró réteget csak ki lehet tépni, és a magvak vagy granulált műtrágyák kijuttatása már nem az Könnyen lehetséges.
• A gyengéd palánták és fiatal növények növekedését nagyobb valószínűséggel gátolja, mint serkenti a talajtakarás.

Melyik zöldségnek jó a talajtakarás?

A melegkedvelő növények, amelyeknek sok vízre van szükségük, és nem árnyékolják annyira a talajt, különleges módon profitálnak a mulcsból. Ezek tartalmazzák uborka (Cucumis sativus), paprika (paprika növény), padlizsán (Solanum melongena) és paradicsom (Solanum lycopersicum). Itt a talajtakaró azt is megakadályozza, hogy az esőcseppek felpattanjanak a talajról és elérjék a növényeket, ami egy lehetséges fertőzési út a rettegett állatok számára. késői fertőzés (Phytophthora infestans) van. Még a fiúk között is káposztafélék (Brassica) talajtakaró rétegnek van értelme. Később nagy leveleikkel maguk árnyékolják be a talajt, így már nincs szükség talajtakarásra.

A talajszinten lévő betakarítási szervekkel rendelkező növényeknél a talajtakarás megakadályozza, hogy a gyümölcs közvetlenül a földön feküdjön és beszennyeződjön. Például a talajtakarás cukkini (Cucurbita pepo subsp. pepo convar. giromontiina) és eper (Fragaria) érzékeny.

Rövid tenyészidejű növényekhez, mint pl retek (Raphanus sativus var. sativus) alkalmasabb a vékonyan felhordott rövid, finom talajtakaró. Az ágyon hosszabb ideig tartó növényeket durvább anyaggal, például szalmával is jól mulcsolhatjuk.

Míg a talajtakarás általában számos előnnyel jár, vannak olyan növények, amelyeket nem szabad talajtakarni. Ezek főként a Földközi-tenger vidékéről vagy sztyeppékről és szavannákról származó növények. Sokan közülük száraz és meleg talajt igényelnek, ezért nem tolerálják a nedvességmegtartó mulcsréteget. Ide tartoznak a kerti gyógynövények, mint pl kakukkfű (Thymus vulgaris), zsálya (Salvia), rozmaring (Rosmarinus officinalis) és levendula (Lavandula angustifolia).

Szintén at hagymát (Allium cepa) kicsit óvatosabbnak kell lenni a mulcsozásnál. A szárazság azt jelzi, hogy a hagyma a levelek tartalmát a gumóba helyezi, és hagyja, hogy a gyógynövény elhaljon. Ha nyáron túl sokáig van nedves, ez nem történik meg, és a hagyma vagy közvetlenül a táblán kezd rothadni, vagy nehezen tárolható.

A csigák szívesen látogató zöldségek talajtakarása is hibának bizonyulhat egyes kertekben: Mert bizonyos talajtakarófajták, mint például a vastagon kiterített szalma vagy fű ideális élőhelyet kínálnak a bosszantó kártevőknek.

Melyik talajtakaró alkalmas a zöldséges foltra?

A lehetséges nagy választékkal mulcs anyagok arra a kérdésre, hogy melyik talajtakaró jó a zöldségágyásokhoz, nem könnyű megválaszolni. Ez attól is függ, hogy milyen anyagokat használnak a saját kertjében, és mi az, ami könnyen integrálható a meglévő kertészeti gyakorlatokba. Összeállítottunk egy kis listát azokról a talajtakaró anyagokról, amelyek különösen alkalmasak zöldségágyásokhoz és magaságyásokhoz.

fűnyírás és fű

A levágott fű ideális a zöldségágyások mulcsozására. Olcsó és a vegetációs időszakban általában bőséges. Viszonylag finom és sok nitrogént is tartalmaz, így a talaj élőlényei gyorsan metabolizálhatják. A kiszórás előtt azonban mindenképpen hagyni kell a levágott füvet megszáradni. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy nedves szőnyegek képződnek, amelyek rothadni kezdenek. Ezenkívül érdemes egy vékony, néhány centiméteres réteget kiteríteni, és rendszeresen megújítani, amikor újra látja a talajt, azaz 1-2 hetente. Ez lehetővé teszi az anyag megfelelő kiszáradását, és a teljes mulcsréteg nem lesz túl vastag, mivel a régi anyagot lebontják, miközben kis mennyiségeket adnak hozzá. Ha idősebb pázsitfűfélék dugványait használja, győződjön meg arról, hogy azok még nem alkottak magot. Ellenkező esetben felhalmozódnak a zöldségfoltban, ami inkább súlyosbítja a gyomproblémát, semmint megoldja.

szalma

A szalma durva szerkezetű. Megvédi a padlót, de jó levegőáramlást biztosít. A szalma hátránya a viszonylag alacsony nitrogéntartalma és annak a veszélye, hogy a hosszú ideig tartó esőzések miatt vastag szalmarétegek képződnek, amelyek rothadni kezdenek. A kertben a szalma jó talajtakaró a régóta termesztett zöldségekhez. Használhatja például cukkini, paradicsom, sütőtök, eper és paprika mulcsozására. Ha szalmát használ mulcsanyagként, különösen két dolgot kell figyelembe vennie:

1. A szalmát legkorábban április közepén alkalmazza talajtakaróként, amikor a talaj kissé felmelegedett. Mivel a szalma nagyon könnyű, jól visszaveri a fényt, és alatta a talaj csak lassan melegszik fel. Ez különösen a fiatal növények növekedését akadályozhatja.
2. A magas széntartalmú szalma a talaj élőlényei számára nehezen emészthető. Ehhez nitrogénre van szükségük, amit először a talajból vonnak ki. Ez kezdetben a növények által elérhető nitrogén csökkenéséhez vezethet. Ezért a szalma kiszórása előtt mindenképpen dolgozzunk be szervesen hangsúlyozott, nitrogéntartalmú műtrágyát a talajba. A miénk például a legtöbb zöldségfajtához kiválóan alkalmas Plantura bio paradicsom műtrágya. Elsősorban szerves, és idővel működik, így a talajtakaró réteget egy időre magára hagyhatja. Növényi maradványokból is készül, ezért teljesen állatmentes.

csalán

csalán (Csalánhólyag) gyakran használják növényi hígtrágya előállítására. Ha a növények nagy számban vannak a kertben, nitrogénben gazdag talajtakaróként is jól szolgálhatnak. A csalán elég hamar elrothad, ezért kicsit vastagabb, 5-10 cm-es réteget is felvihetünk, persze feltéve, ha van elég csalán a kertben. A fűfélékhez hasonlóan ügyeljen arra, hogy csalánnal csak magmentes növényrészeket használjon. A csalán szétszórása előtt a gyorsabb megvalósítás érdekében.

báránygyapjú

A gyapjú lényegében műtrágya és talajtakaró egyben. A gyapjú hosszú ideig túl értékes volt ahhoz, hogy a kertben használhassák. Ez azonban megváltozott az elmúlt évtizedekben, így a gyapjú egy részét még a hulladéknak is minősítették. A gyapjú használatával nem csak a kertjével tesz jót, hanem a pásztorokat is támogatja a környéken. A gyapjú előnye, hogy viszonylag jól tárolja a vizet, de a csigák elkerülik, és viszonylag gazdag nitrogénben. Ezen kívül hőmérséklet-szabályozó hatása is van.

komposzt

komposzt kiváló tápanyagigényes, nagy fogyasztású zöldségek mulcsozására, magas műtrágyaértékű, földszerű megjelenésű. A túltermékenyítés elkerülése érdekében azonban csak mértékkel szabad használni. Mert gyenge etető és a legtöbb gyógynövényt, de a komposztot nem szabad talajtakaróként használni. Az érett komposzt jó szerves kiegészítő, amelyet a tenyészidőszak lejárta után az ágyáson kell hagyni és a talajba bedolgozni. Például az éretlen komposztot ősszel kiteríthetjük az üres ágyásokra. Télen beborítja az altalajt, és már kissé lebomlik, így a talajban egyidejűleg humusz és tápanyag halmozódik fel. Nyáron azonban a komposzt hűsítő és párolgásgátló hatása kisebb, mint néhány más mulcsanyagé. Ráadásul a betegségek és a gyommagvak komposzttal terjedhetnek a kertben, mert többnyire Otthoni komposztáláskor a hőmérséklet nem emelkedik olyan magasra, hogy a kórokozók és a gyommagvak elférjenek benne ölni.

mulcsfólia

A mulcsfólia előnyei a szinte teljes gyomirtás, a zöldségek tisztasága és a kisebb vízpárolgás. Fekete mulcsfóliák alatt tavasszal gyorsabban is felmelegszik a talaj. A mulcsfóliák azonban többnyire műanyagból készülnek. Ez azt jelenti, hogy nem rothadnak, ezért nem használnak a talaj élőlényeinek és a talaj szerkezetének. Ezenkívül minden ősszel ki kell venni őket az ágyásokból, és rendszeresen ártalmatlanítani és újra beszerezni. Ezenkívül a műanyag törékennyé válik, ha UV sugárzásnak van kitéve. Így gyakran előfordul, hogy kisebb-nagyobb hulladékokat osztanak szét a kertben és a környezetben. Ezáltal mikro- és makroműanyag keletkezik, amely csak nagyon lassan bomlik le. A talajtakaró fóliákat azonban gyakran használják a kereskedelmi zöldségtermesztésben, mert jelentősen csökkentik a zöldséggondozással járó munkát. Közben azonban vannak olyan fóliák is, amelyek ősszel az ágyásokon maradnak, és lassan lebomlanak a talajban.

Tipp: Kéregtakaró bevitele kevésbé alkalmas a zöldségfoltba, mert kevés a nitrogén, de sok a nehezen lebontható szénvegyület. A pH-értéke túl alacsony sokféle zöldséghez. Tehát a zöldségfoltban lévő kéregtakarás lassan lebomlik, megvonva a talajt a tápanyagoktól és sokféle zöldség esetében rontva a termesztési feltételeket. Ennek ellenére a kéregtakaró használható a zöldségfoltban. Például a fenyőkéregből készült zöldséges ösvények nem csak jól néznek ki, hanem sokáig tartanak és elnyomják a gyomokat. A miénk erre kiválóan alkalmas Plantura bio fenyőkéreg. Fenntarthatóan gyártják az EU-ban, és kevésbé szennyezett, mint a hagyományos kéregtakaró.

Útmutató a talajtakaráshoz

A zöldségágyások talajtakarása elvileg tavasztól őszig lehetséges. Vetés vagy ültetés után azonban várjon egy kis időt a zöldségtakarás előtt. Ily módon már néhány centimétert is megnőhet, és nem árnyékolja be a talajtakaró anyag, és nem eszi meg közvetlenül az esetleg vonzott csigák.

A zöldségek mulcsozása során a következő lépéseket használhatja útmutatóként:

1. Alapos gyomlálással és gereblyézéssel készítse elő a talajt. A nehezen lebomló talajtakaró anyagok, például a szalma esetében a miénkhez hasonló szerves, nitrogén tartalmú tartós műtrágyát is érdemes használni. Plantura bio paradicsom műtrágya beépülnek.
2. Ha a talaj kiszáradt, talajtakarás előtt ismét alaposan öntözze meg az ágyásokat.
3. Ezután a talajtakarót lazán lehet felvinni. A vastagság attól függ, hogy milyen anyagot használ. A fűnyírást csak vékonyan, azaz maximum 2 cm vastagságban szabad felhordani. Szalmával, gyapjúval, csalánnal és komposzttal viszont 5-10 cm lehet.
4. Utána tulajdonképpen magukra hagyhatod az ágyakat. A mulcsréteget azonban rendszeresen ellenőrizni kell. Ha egyes gyomnövények a talajtakarón keresztül kinőnek, azokat ki kell szedni. Ha a talajtakaró megereszkedik és bűzlik, akkor teljesen el kell távolítani.
5. Amikor a talajtakaró elvékonyodik, és a nagy része elfogy, ideje egy új talajtakarórétegnek.

Tipp: Magaságyások és üvegházak mulcsozásánál is a fent leírtak szerint járhat el. A magaságyásokban általában különösen gyorsan kiszárad a talaj, ezért ott is nagyon hasznos a talajtakaró.

A talajtakarás módszereit továbbfejlesztik és alkalmazzák a permakultúrában. A ciklusokban való gondolkodás, az erőforrások kímélése, a humuszépítés és a víztakarékosság csak néhány a fenntartható kerti gyakorlat céljai közül. Mi a permakultúra, egy külön cikkben fogjuk részletesebben kifejteni.