Bükk fajták A-Z-ig: Lista képekkel

Tartalomjegyzék

Határozza meg a foglalást
Könyv A-tól E-ig
Könyv G-K
Könyv O-T
Hasonló nevű nemzetségek
gyertyán
Komló bükk
Hamis bükk

A bükkfélék családjába tartozó bükkfélék (Fagus) széles elterjedési területtel rendelkeznek. A megközelítőleg tizenegy fajból azonban csak kettő honos Európában, a közönséges bükk (Fagus sylvatica) és a keleti bükk (Fagus orientalis). A német erdőkben ezek a leggyakoribb lombhullató fák. A gyertyán, a gyertyán és a komlóbükk az európai bükkkel és a rézbükkkel ellentétben nem bükk, még ha nevük mást sugall. A nyír vagy nyír családhoz tartoznak. Bükk család.

Határozza meg a foglalást

A bükk az úgynevezett peridermafák közé tartozik
Olyan fák, amelyek nem képeznek kérget, vagy csak öregek
Legfeljebb 40 m magas lombhullató fák
A kéreg ezüstszürke és sima
Levelei hosszúkásak, tojásdad alakúak, hegyesre hegyesednek
A levél színe zöld, a réz bükk kivételével
Réz bükk, a vöröses levelű európai bükk mutációja
A bükköknek női és hím virágai vannak (egylaki)
Virágok és gyümölcsök legkorábban 10-15 év után
A virágok meglehetősen feltűnőek

Hazánkban elsősorban a fa különleges keménysége miatt értékelik őket, ezért a legfontosabbak közé tartoznak Fűrészáru tartozik. Népszerűségüket háromszögletű, gesztenyebarna diós gyümölcseiknek, az úgynevezett bükkdiónak köszönhetik. Legfeljebb 50% olajat tartalmaznak, ezért használják olajgyártásra. A fő felhasználás azonban a fa felhasználása. Még ha az összes bükkfaj megjelenésében nagyon hasonló is, mégis vannak olyan összetéveszthetetlen jellemzők, amelyek segítségével azonosítani lehet az egyes bükkfajokat.

Könyv A-tól E-ig

Amerikai bükk (Fagus grandifolia)

Közepes méretű faként nő
30 m-es magasságig
Kerek és sűrű koronát képez
A levelek 5-12 cm hosszúak, legfeljebb 7 cm szélesek
A levél felső felülete fényes kékeszöld, de az alsó oldala világosabb
Fogazott levélszélek
A levélnyél mindössze 3-8 mm hosszú
A levelek ősszel narancssárgás színűek, barnás színűek
Természetes elterjedés Közép-Amerika keleti és északi részén
Észak-Amerikában azonban ez az egyetlen természetben előforduló bükkfaj

kínai bükk (Fagus sinensis)

Akár 25 méteres magasságot is elér
A növekedés meglehetősen karcsú, szépen felépített koronával
Észak-Vietnamban, valamint Dél- és Közép-Kínában őshonos
A levelek 9-15 cm hosszúak
A levélszélek fogazottak és kidudorodtak
A levélszárak 1,0-3,5 cm hosszúak
A levelek teteje friss zöld, sima és fényes
Alja kékeszöld, finom és sűrűn szőrös
Őszi szín, majd narancssárga

angol bükk (Fagus engleriana)

Kína déli és keleti részén honos
15-25 m magasra nő
Kocsányos levelei kékeszöldek, 4-9 cm hosszúak
A levelek ősszel narancssárgává válnak
A levelek alsó része a selymesen szőrös erek kivételével, csupasz
Virágzási ideje áprilistól májusig tart
A kis barkák általában nem feltűnőek

Englers bükk, Fagus engleriana — Englers bükk gyümölcsökkel

Könyv G-K

Fényes bükk (Fagus lucida)

Kelet- és Dél-Kína több tartományában őshonos
20 és 25 m közötti magasságot ér el
A fényes zöld levelek 5-10 cm hosszúak
A levelek széle enyhén fogazott
A levelek simák és szőrtelenek, a selymesen szőrös főideg kivételével
A levélszárak legfeljebb 2 cm hosszúak
Fiatal levelei mérsékelten fogyaszthatók, ehetőek
Elég enyhe illatú

tipp: A szárított bükkdióból lisztet őrölnek kenyérhez. Pörkölve kávépótlóként és frissen is használják az olajgyártáshoz.

japán bükk (Fagus japonica)

Más néven japán kék bükk
A természetes elterjedés Japánban található
Főleg több törzsű faként nő, legfeljebb 25 m magas
A fiatal hajtások többnyire csupaszok
A „kék bükk” név a levelek kékes színére utal
Levelei 5-9 cm hosszúak és 2,5-4,5 cm szélesek
A levélszélek enyhén bemetszve az egészhez
A levelek felső oldala kékeszöld
Az alsó rész sárgászöld
A levélszár körülbelül 1 cm hosszú
Főleg díszfaként termesztik

Vágott bükk (Fagus crenata)

A rovátkolt bükk Japánban is őshonos
Ott akár 35 m-es impozáns méretet is elér
Közép-Európában ritkán található
Sűrű fatetőt képez sötétzöld levelekkel
A levelek széle hullámos, rovátkolt
A levelek őszi színe aranybarna
Természetes otthonukban főként bonsai-nak tervezték
A bonsai dizájn nagyon fontos ott

tipp: A rovátkolt bükk magjait megpörkölik, majd kávé helyettesítésére vagy olaj előállítására használják.

Könyv O-T

Keleti bükk (Fagus orientalis)

Természetes otthona Kis-Ázsia, a Kelet-Balkán, a Kaukázus és Észak-Irán
40 m-re nő
Sűrű, kúpos korona, felemelkedő ágakkal
Nagyon gyorsan növekszik az első néhány évben
2-3 héttel korábban kel ki, mint a Fagus sylvatica
A levelek 6-12 cm hosszúak
A levélnyél 0,5-1,5 cm hosszú, selymes szőrű
A levelek teteje csupasz, sötétkék-zöld és világossárga-zöld erezett
A levélszélek finoman szőrösek, egészek, hullámosak vagy hullámos bemélyedésűek
Feltűnően nagy rügyek
Mindenekelőtt a fát használják

Közönséges bükk (Fagus sylvatica)

Az egyetlen Németországban honos bükkfaj
20-30 m magasságot is elérhet
Körülbelül 250 éves korig nő
A név nem utal a levelek színére
A döntő tényező azonban a fa enyhén vörösen csillogó színe volt
A levelek legfeljebb 10 cm hosszúak és 5 cm szélesek
A levelek széle hullámos
Májustól júliusig fényes sötétzöld színű levelei
Augusztustól októberig barnuljon
A levélnyél 1,0-1,5 cm hosszú
A virágok a levelekkel egy időben jelennek meg
A réz bükk, a gyertyán és a páfránylevelű vörös bükk a Fagus sylvatica díszfajai

tajvani bükk (Fagus hayatae)

A tajvani bükk természetes hazája Kína
Különösen Szecsuán és Zhejiang tartomány őslakos
Ott nő a lombhullató erdők csúcsvidékein és a hegyek lejtőin
Akár 20 m magasságot is elérhet
A levelek és a fa kékes elszíneződése azonban ritka
Főleg díszfaként termesztik azonban
Levelei 3-7 cm hosszúak, szélük fogazott, kidudorodtak
Fiatal levelek alul és felül selymes szőrrel

Hasonló nevű nemzetségek

A gyertyán, a komló bükk és az álbükk nem bükk. A gyertyán és a komló bükk közé tartozik Nyírfa növények és a próbakönyvek a nemzetségbe Bükk család. De itt is vannak olyan jellemzők, amelyek egyértelműen megkülönböztetik ezeket a fákat a valódi bükkösöktől.

gyertyán

(Carpinus)

A gyertyánok zavaróan hasonlítanak a valódi bükkökre
A fő különbségek azonban a levelek jellegében és a fák méretében vannak
Maximum 25 m-es növekedési magasságot érhet el
A törzs gyakran görbe, barnás és észrevehetően repedezett
A sűrű elágazó korona kezdetben kúpos
A gyertyánok az életkorral egyre gömbölyűbbé és kiterjedtebbé válnak
A levelek sokkal durvábbak, erősen hullámosak és kettős fogazatúak
A fiatal levelek levél alsó része selymesen szőrös, de később kopasz

Komló bükk

(Ostrya)

A komlóbükkök akár 15 méteres magasságot is elérhetnek
Általában egy vagy több törzsű nagy cserjeként vagy széles koronás, 20 m magas faként
A kéreg egy sötét pikkelyes kéreg
Levelei 5-12 cm hosszúak, elliptikusak vagy oválisak, kettős fogazatúak
A név a komlószerű gyümölcsökből származik