Azonosítson 14 őshonos ragadozó madarat Németországban

A ragadozó madarak gyakran különös vonzerőt gyakorolnak a megfigyelőre. Fenségesen néznek ki, amikor a levegőben keringenek élelmet keresve. Bemutatjuk a Németországban honos ragadozó madarakat.

Sas

Echte Adler nemzetség (Aquila) és Osprey család (Pandionidae)
A sasok a ragadozómadár megtestesítői, nagyon éles szemük van, repülésből vadásznak kisemlősökre, és karmaikkal fojtogatóval ölik meg őket. A gallyakból készült nagy sasfészkekben fészkelnek, amelyeket több éven keresztül újrahasznosítanak. Bár gyakran két tojást tojnak, gyakran csak egy fiókát nevelnek fel. E ragadozó madarak két faja Németországban őshonos.

Osprey (Pandion haliaetus)

• Hossza: 55-60 cm
• Szárnyfesztávolság: 150-170 cm
• Súly: 1250-2100 g
• Tollazat: felső oldala sötét, főleg barna, alsó oldala főleg fehér, keskeny szárnyak, rövid farok
• Táplálkozás: szinte kizárólag hal, akár 1 m mélyre is képes merülni
• Elterjedés: Vándormadár, Németországban álló és folyó vizekben található
• Szaporodás: a többi sassal ellentétben kettőnél többet tojik, néha kolóniákban szaporodik

Fehérfarkú sas (Haliaeetus albicilla)

• Hossza: kb 85 cm (nő 95 cm)
• Szárnyfesztávolság: körülbelül 200 cm (a nőstények 250 cm-ig)
• Súly: 4100-4600 g (nőstények 6900-ig)
• Tollazat: test barna, fej, nyak és mellkas világosabb, farok fehér
• Táplálkozás: főleg halak és madarak, de emlősök és dög is
• Elterjedés: Németországban szinte csak északkeleten, lakó madár
• Szaporítása: nagy, idős fákban, főleg fenyőben és bükkösben csomókat épít

Jegyzet: A dögre való hajlam gyakran végzetes a rétisas számára, amikor megeszi a vadászati ​​utak ólomlőszerrel szennyezett maradványait, és így megmérgezi magát.

Arany sas (Aquila chrysaetos)

• Hossza: 75-85 cm, nőstények is nagyobbak
• Szárnyfesztávolság: 190-210 cm, nőstények 230 cm-ig
• Súly: hímek 4500 g-ig, nőstények 6700 g-ig
• Tollazat: sötétbarna, sárgás tarkóval és fehéres szárnyal és farokkal, farok fekete végszalaggal
• Táplálkozás: főleg emlősök, de madarak is
• Elterjedés: Németországban főleg az Alpokban, lakó madár
• Szaporítása: sziklafalakban és magas fákon fészkel

Buzzards

Közönséges ölyv (Buteo) és mézölyv (Pernis apivorus) nemzetsége

Az ölyvek hasonlóak a sasokhoz, de sokkal kisebbek és könnyebbek. A sasokkal ellentétben a lábak többnyire tollatlanok. Különösen a kisemlősök szolgálnak zsákmányul, valamint hüllők, dög, Madarak sőt még földigiliszták és rovarok is. Kivételt képez a mézes ölyv. Ez az őshonos ragadozómadár a darazsakra specializálódott.

Közönséges ölyv (Buteo buteo)

• Hossza: 48-58 cm
• Szárnyfesztávolság: 115-138 cm
• Súly: 620-1360 g
• Tollazat: nagyon változó; csaknem fehértől a sötétbarnáig terjedő, szemcsés vagy egyenletes színű, az alsó rész mindig világosabb repülés közben
• Táplálkozás: lehetőleg kis rágcsálók (megnevezés!)
• Elterjedés: Németországban a leggyakoribb ragadozómadár, szinte mindenhol elterjedt, álló és vonalas madár, időnként az észak-európai ölyvek telelnek át Németországban
• Szaporítása: csomókat épít fákra, de sziklákra is, kultúrakövetőnek számít, ezért emberközelben is szaporodik, két-három tojást rak

Mézes ölyv (Pernis apivorus)

• Hossza: 52-60 cm
• Szárnyfesztávolság: 118-144 cm
• Súly: 510-1050 g
• Tollazat: felső oldala barna, alsó oldala is barnás, világosabb szemű, szárnya és farka alsó része inkább szürke, feje galambhoz hasonló, hímnél szürke, nősténynél barnásabb
• Táplálkozás: túlnyomórészt darazsak vagy poszméhek, egyéb rovarok, kis gerinctelen állatok, békák és hüllők, ritkán gyümölcs
• Elterjedés: Vándormadár, Afrikában telel át, Németországban költ erdős tájakon
• Szaporodás: többnyire erősen zöld csomókat épít, általában két tojást rak

Sólymok és verebek (Accipiter)

Ezek a ragadozó madarak vékony testalkatúak. Bár a madarak jelentik a fő táplálékforrásukat, kisemlősöket is esznek. E nemzetség képviselői az erdő alapú életmódot részesítik előnyben.

Goshawk (Accipiter gentilis)

• Hossza: 50-60 cm
• Szárnyfesztávolság: 110-115 cm
• Súly: 720-1130 g
• Tollazat: felső oldal szürkésbarna, alul sávos fehér-szürke
• Táplálkozás: madarak és kisemlősök mellett ritkán dög is
• Elterjedés: Álló madár, Németországban mindenféle erdőben, legutóbb városok közelében is
• Szaporodás: Horstbau idősebb fákban, gyakran újra használatosak, zöldellnek, a kuplung mérete két és három között van

Sparrowhawk (Accipiter nisus)

• Hossza: 30-37 cm
• Szárnyfesztávolság: 62-72 cm
• Súly: 140-280 g
• Tollazat: hím felső oldala szürkéskék, alsó oldala jellemzően veréb, színe fehérestől narancsvörösig; A nőstények felül szürkésbarnák, alul recsegő, túlnyomórészt fehéres színűek, kissé narancssárgák
• Táplálkozás: nagyon mozgékony vadász kis énekesmadarakra, kisemlősökre, hüllőkre, gerinctelenekre is
• Elterjedése: Álló madár, nyílt tájakon tűlevelű állományokkal, nagyon ritkán település közelében, temetőben, parkokban
• Szaporítása: a tűlevelű fákat kedveli szemhéjépítéshez, de szedi a lombos fákat is, négy-hat tojást rak

sárkányok (milvus)

A sárkányok közepes méretű ragadozó madarak, jellemző a rovátkolt farok. Gyakran társaságkedvelőek, és emlősökre, madarakra és halakra vadásznak.

Vörös kánya (Milvus milvus), vörös kánya, villássárkány, királyrigó

• Hossza: 60-73 cm
• Szárnyfesztávolság: 154-170 cm
• Súly: 870-1390 g
• Tollazat: túlnyomórészt vörösesbarna, de kontrasztban gazdag, a fej, a torok és a nyak világosabb, jellemző a villás farok és a kézszárnyak alsó részén található fehér foltok
• Táplálkozás: emlősök, madarak, ritkán dög, hulladékok és halak, gerinctelenek
• Elterjedése: túlnyomórészt vonuló madarak, egyes állatok telelnek át Németországban, nyílt tájakon laknak faállományokkal, például mezőgazdasági területeken sövényekkel
• Szaporítás: tölgy, bükk és fenyő a szemhéjépítéshez előnyös, átlagosan három tojást tojnak

Fekete kánya (Milvus migrans), fekete sárkány

• Hossza: 55-60 cm
• Szárnyfesztávolság: 140-150 cm
• Súly: 630-940 g
• Tollazat: túlnyomórészt sötétbarna, nem teljesen fekete, kevés szemű, a farok nem olyan erősen bevágott
• Táplálkozása: sokféle zsákmány, dögöt és vágóhídi hulladékot is eszik
• Elterjedés: vonuló madár, Németországban él nyílt tájakon facsoportokkal vagy facsoportokkal, víztestek közelében is
• Szaporodás: A ló szerkezete nagyon eltérő, más madarak csomóit is átveszi, két-három tojást rak

Jegyzet: A fekete sárkány nem olyan elterjedt itt, mint a vörös sárkány, de világszerte a leggyakoribb ragadozómadárnak tartják.

Felszentelés (cirkusz)

Ezek az őshonos ragadozó madarak közepes méretűek és nyílt tájakon élnek. A felszentelésre jellemző a földi fészkek építése.

Tyúkhal (Circus cyaneus)

• Hossza: 43-52 cm
• Szárnyfesztávolság: 100-120 cm
• Súly: 300-600 g
• Tollazat: A hímek felső oldala, nyaka, feje és mellkasa kékesszürke, külső szárnya fekete, alsó oldala túlnyomóan fehér; A nőstények felső oldala középbarna, alsó oldala világosabb, csíkos, far fehér
• Táplálkozás: emlősök, madarak, hüllők, halak, rovarok
• Elterjedése: nedves területeken, például lápokban él, ezért Németországban ritkán költőmadárként, télen más területekről is előfordulnak vándormadarak
• Szaporodás: Földi tenyésztő, esetenként társasan vagy más felszentelések közelében szaporodik, általában 4-6 tojást tojik

Mocsári rigó (Circus aeruginosus)

• Hossza: 48-56 cm
• Szárnyfesztávolság: 115-130 cm
• Súly: 400-670 g
• Tollazat: a nőstények sötétbarna, sárga fejjel, a hímek rozsdabarna fejjel szürkés
• Táplálkozás: énekesmadarak és vízimadarak, fiókáik és tojásaik, kisemlősök, halak, békák, gyíkok, nagy rovarok
• Elterjedése: vonuló madár, Németországban nagyobb víztestekben vagy víztestek közelében lévő szántóföldeken
• Szaporítása: Földi fészekalj nádasban vagy nádasban, négy-öt tojást tojik

Montagu's Harrier (Circus pygargus)

• Hossza: 43-47 cm
• Szárnyfesztávolság: 105-130 cm
• Súly: 227-445 g
• Tollazat: A hímek túlnyomórészt szürke, a szárnyvégek fekete, a szárnyakon feketés vízszintes csíkok, a nőstények inkább barnás színűek
• Táplálkozás: rágcsálók, madarak, rovarok
• Elterjedése: vonuló madár, fenékben és mezőkön, folyóvölgyekben és mocsarakban él
• Szaporítása: Réteken, lápokon, de gabonaföldeken is 3-5 tojást tojik.

Sólyom (falco)

A sólymoknak horog alakú felső csőrük van, melynek hegye, a sólyomfog. A nagy szemeknek és a fej nagyon nagy mozgékonyságának köszönhetően nagyon kiterjedt látóterük van. Ellentétben a ragadozó madarakkal, nem saját maguk építik fészket. Sziklaüregeket vagy más madárfészkeket használnak.

Kestrel (Falco tinnunculus)

• Hossza: 33-38 cm
• Szárnyfesztávolság: 65-82 cm
• Súly: 160-290 g
• Tollazat: hím feje szürke, felsőteste vörösbarna, fekete foltokkal, farka sötétbarna, alsó oldala enyhén pettyes; Barna fejű nőstény, felsőtestén szalagokká megnagyobbodott foltok, alsó része sötétebb
• Táplálkozás: rágcsálók, főleg madarak a városokban
• Elterjedés: részben vonuló madarak, a második leggyakoribb ragadozó madár Németországban, városokban is
• Szaporítása: Sziklatenyésztők, épületekben is (név!), Három-hat tojást rak

vándorsólyom(Falco peregrinus)

• Hossza: 38-45 cm
• Szárnyfesztávolság: 90-105 cm
• Súly: 580-1090 g
• Tollazat: felső oldala szürke, alsó oldala fehér, keresztirányú sávokkal
• Táplálkozás: főleg madarak, nagyon ügyes vadász a levegőben
• Elterjedés: állandó madár, alacsony hegyvonulatokban és az Alpokban gyakori
• Szaporodás: sziklafalakban és magas épületekben szaporodik, három-négy tojást toj

Jegyzet: azsőshonos ragadozómadár a leggyorsabb élőlény a földön.

Gyakran Ismételt Kérdések