A tető többféleképpen is megjelenhet. A legváltozatosabb tetőformák esetében is képes hozzáadott értéket teremteni a tervezés vagy a felhasználás terén. Itt hasznos dolgokat tudhat meg a középtetőről, az építéstől a lehetséges felhasználásig és további, érdekes információkat.
Amikor egy tető van között
Mindenekelőtt a középtető fogalmában a törpe jut eszünkbe. Ez a feltételezés sem lenne abszurd, hiszen a középtető egy keresztirányú szerkezet tetejét írja le egy főtetős főszerkezeten. Végső soron azonban a „középút” nem jelent többet vagy kevesebbet, mint „keresztül”, így a középtető nem a méreteiből, hanem a tájolásából kapta a nevét. Az építészetben a középtető fogalma tulajdonképpen csak a valódi keresztirányú szerkezetekben, vagyis az épület teljes magasságában jól felismerhető és jól olvasható alárendelt szerkezetekben található meg.
A szaknyelven kívül a tetőtéri ablakokkal kapcsolatban is gyakran előfordul a kifejezés, azaz Olyan felépítmények, amelyeket minden oldalról a fő tetőterület vesz körül, és csak a tetőn lévő „rögzítésről” olvashatók vannak. Az alábbiakban közölt információk könnyen vonatkoztathatók mindkét változatra, azaz valódi keresztirányú szerkezetek és tetőtetők tetőfedésére. Mert mind vizuálisan, mind műszakilag szinte teljesen megegyezik a két eset.
A tetőközép érzése
A középtető alkalmazásának okai egyéniek lehetnek, mint az ezzel felszerelt épületek. Ennek a tetőelemnek az objektív hozzáadott értéke azonban két alapvető területre korlátozható:
1. Optikai hozzáadott érték:
- A főtető felosztása, övezeti felosztása és strukturálása
- A főtető vizuális nehézségének csökkentése kis, kiegészítő szerkezetekkel
2. technikai hozzáadott érték:
- egyenes falak ferde mennyezet helyett a főtetőn a jobb berendezés érdekében
- nagyobb szobamagasság a társalgókhoz, a hozzáféréshez vagy a technológiához (pl. B. Lift) a tetőtérben
A tető hajlásszöge
Ezen a ponton nem magának a középtetőnek a dőlésszögéről van szó, hanem a tetőfelület szükséges dőlésszögéről, ahonnan a középtetőnek ki kell emelkednie. Elméletileg ez bármilyen lejtéssel lehetséges, de a tetőfelületnek annál nagyobbnak kell lennie, minél laposabb a lejtés. Csak így lehet elérni azt a magasságkülönbséget, amely a tető közepének a tető hajlásszögén keresztül történő elhelyezéséhez szükséges. A magasságkülönbségnek nemcsak olyan nagynak kell lennie, hogy a dupla tető konstrukciója eltűnjön benne. Emellett természetesen a tetőközép alatti szobamagasság további növekedése is meg kell, hogy legyen tükrözze újra, és ezen felül lehetséges a tető középső részének körüli fő tetőterület bizonyos megőrzése lenni. Ez az összefüggés nagyon jól látható gyakorlati példákon:
1. Tetőhajlásszög 45° / házmélység 8 méter (normál családi ház) / központi gerinc:
- így a fő tetőterület magasságkülönbsége 5 méter
- A membrán átlagos tetőszerkezeti magassága szigeteléssel stb. kb. 0,30 m
- A tetőben lévő társalgó minimális magassága (szövetségi államtól függően) kb. 2,20 m
- A főtető fennmaradó magassága középtetővel as Lapos tető 4,00 méter mínusz 2,50 méter a törpe szerkezet teljes magassága = 1,50 méter
2. Tetőhajlásszög 30° / házmélység 8 méter (normál családi ház) / központi gerinc:
- így a fő tetőterület magasságkülönbsége 2,66 méter
- A membrán átlagos tetőszerkezeti magassága szigeteléssel stb. kb. 0,30 m
- A tetőben lévő társalgó minimális magassága (szövetségi államtól függően) kb. 2,20 m
- A főtető fennmaradó magassága lapostetős törpetető esetén mínusz 2,66 méter. 2,50 méter a lakás teljes magassága = 0,16 méter
3. Tetőhajlásszög 25° / házmélység 8 méter (normál családi ház) / központi gerinc:
- így a fő tetőterület magasságkülönbsége 2,22 méter
- A membrán átlagos tetőszerkezeti magassága szigeteléssel stb. kb. 0,30 m
- A tetőben lévő társalgó minimális magassága (szövetségi államtól függően) kb. 2,20 m
- A főtető fennmaradó magassága lapostetőként törpetetővel 2,22 méter mínusz. 2,50 méter a törpe szerkezet teljes magassága = -0,30 méter
Gyorsan világossá válik, hogy minimális építési magasság mellett is a középtető nem lejtős lapostető szokásos házmélységek 30 fokos dőlésszögtől olyan területet érnek el, ahol alig van középtető funkciókat. Ha most a középtető is magasabban van a lejtős tetőforma miatt, akkor csak megemelhető a főtető nagyobb lejtésével vagy ennek megfelelően nagyobb tetőfelületi mélységgel a gerinc pontig Rájön.
Ahol egy középtető működik
A középtető elvileg a keresztirányú szerkezettel vagy a hozzá kapcsolódó tetőszerkezettel együtt bárhol használható Ismerje meg, hol jön ki egy lejtős tetőfelületből, a már leírt lejtővel tud. Gyakorlati felhasználása azonban azt mutatja, hogy a használhatóság további korlátozások alá esik.
Jól alkalmas:
- Nyerstetők
- Hordótetők (kellő görbülettel)
- Manzárd tetők
- Csípőtetők és Kontyolt tetők nagy megmaradt tetőfelülettel
Közepesen alkalmas:
- Kisebb kontyolt tetők és félkonyha tetők (a tetőtér hiánya miatt)
Nem alkalmas:
- Befejezett tetők (mivel nagyon nehéz összeegyeztetni a tervezést a világos tervezéssel, és a dőlés gyakran nem elegendő)
- Lapos tetők (mivel nincs észrevehető lejtés)
Tetőformák és burkolatok a középtetőhöz
Valójában a korszerű lakóépületek minden elterjedt tetőformája és burkolóanyaga megvalósítható a középtetővel. A választotttól függően Tetőforma a középső tető akár impozánsnak, akár visszafogottnak tűnhet
Helyezze be a fő tetőterületet. Csak fogadjon el néhány korlátozást:- Nyereg-, csípő- vagy hordótetők esetén a gerinc iránya mindig merőleges a főtetőre
- A sátortető hajlásszöge (a dőlésszögű tetőfelület ugyanolyan tájolású és emelkedési irányú, mint a főtetőé) mindig kisebb, mint a fő tető hajlásszöge
- Kontyolt tetővel csak egyoldali kontyolt felület lehetséges
A homogén megjelenés érdekében a középtetőhöz általában ugyanazokat a burkolóanyagokat használják, mint a főtetőhöz. Csak ha a membrán hajlásszöge túl sekély, használjunk fémlemezt vagy fóliát, szükség esetén a főtető kontrasztjaként.
Az építkezés
A középtető általában gazdaságossági okokból a főtető tetőszerkezetét használja. Mivel az építési magasság, ahogyan a példában is látható, gyakran problémát okoz, gyakran alkalmaznak tetőn belüli szigetelést a szarufák közé behelyezett szigetelőréteggel. A belső párazáró membrán és a külső tetőlemez a főtető megfelelő szintjeihez csatlakozik.
Szerkezeti szempontból a membrán terhelése közvetlenül az alatta lévő tömör falakra hárul. Ha viszont nem valódi keresztirányú építményt, hanem tetőtetőt tekintünk, akkor a falakkal és a tetővel együtt általában fa szerkezetként helyezik el az azt szegélyező szarufákra. A falszerkezet is a fő- és középtető szerkezetére épül, így végső soron a tetőfelület egyfajta függőleges részét jelenti.
költségeket
Természetesen minden középső tető többletköltséggel jár. A főtetőhöz képest ezek lényegesen magasabbak minden egyes kialakított térfogat köbméternél, mivel lényegesen nagyobb a burkolófelület. Az egyes helyiségek használhatóságát javító kis keresztirányú szerkezetek már 10 000 euróból megvalósíthatók. Ha a keresztirányú szerkezet a lenti szinteken is megjelenik a főszerkezet előtt, akkor a költségek ennek megfelelően nőnek.
Előnyök és hátrányok
A legtöbb esetben ezek az előnyök és hátrányok hatással vannak a membránra:
előnyeit
- Magasabb szobamagasság a jobb használhatóság érdekében
- További függőleges falak a tetőtér jobb berendezéséhez
- Jobb expozíciós lehetőségek a normál homlokzati ablakok használatával
- A főtető tervezési szerkezete és lazítása
- Méretek, forma és tetőfedés tekintetében sokoldalú
hátrány
- Magas költségek a létrehozott térhez képest
- Nagyon korlátozott méretű kis tetőkhöz
- Számos konstruktív csatlakozási pont a főtetőn, ezért bonyolult és meghibásodásra hajlamos
- Csak bizonyos tetőmagasság mellett ill Hajlás lehetséges
