Egérfajok Németországban: 20 őshonos egér

Németországban nemcsak a mezei egerek és a háziegerek őshonosak, hanem néhány más faj is, amelyeket gyakran egyáltalán nem vagy csak nagyon ritkán látni. Itt 20 őshonos egérfajt mutatunk be.

Hosszú farkú egerek (Muridae)

alpesi erdei egér (Apodemus alpicola)

Ez az egér főleg az Alpok erdeiben él. Ennek az egérnek a teste és a farka körülbelül azonos hosszúságú.

• Testhossz: 12 cm-ig
• Megjelenés: Felső oldala barna-sötétbarna, alsó oldal világos, hosszabb hátsó lábak
• Élőhely: világos erdők nyílt füves vagy sziklás területekkel
• Károsító hatás: nincs, főleg rovarokat vagy vadon élő növények apró magjait eszi
• természetes ellenségei: az alpesi régió kisebb ragadozói
• Harc: nem szükséges

Mezei pocok (Apodemus agrarius)

A szalagos egér lényeges tulajdonsága a háta közepén lefelé húzódó fekete vonal.

• Testhossz: 12 cm-ig
• Megjelenés: felül vörösesbarna, alul világosabb, a fülek és a farok meglehetősen kicsik a többi egérhez képest
• Élőhely: Mindenhol gyakori, a nedves élőhelyeket kedveli erdőkben, kertekben, parkokban, réteken és tavak mellett
• Ártalmasság: alacsony, de közvetíti a hantavírust
• természetes ellenségek: főleg macskák települések közelében
• Irányítás: nem szükséges, de tanácsos távolságot tartani

Sárganyakú egér (Apodemus flavicollis)

A sárganyakú egér nagyon jól ugrik és mászik. Szereti berakni a kellékeket fészekdobozok nál nél.

• Testhossz: legfeljebb 10 cm
• Megjelenés: farok valamivel hosszabb, mint a test, felül sárgásbarna, alul világosabb, feltűnő sárgás torokfolt
• Élőhelye: főleg erdőkben
• Károsító hatás: alacsony, megeheti a fa magját vagy palántáját
• természetes ellenségek: rókák
• Harc: nem szükséges

házi egér (Mus musculus)

A Házi egér valószínűleg az egyik legismertebb egérfaj Németországban, és gyakran rágcsáló tevékenysége vagy kellemetlen szagára derül fény. Régi újságok, gyapjú vagy szövetdarabok szolgálnak fészekanyagként.

• Testhossz: akár 11 cm
• Megjelenés: farok akkora, mint a test, egyenletes szürke
• Élőhely: Szinte kizárólag épületekben vagy azok közelében
• Káros hatás: tárolt termék kártevő, betegség vektor
• természetes ellenségek: nehéz bent, macskákat, fiatal állatokat is megeszik a cickány
• Harc: csapdákkal

erdei egér (Apodemus sylvaticus)

Az erdei egér szeret ugrálni és mászni. Magvakat és gyümölcsöt készletez télre.

• Testhossz: legfeljebb 9 cm
• Megjelenés: Testhosszú farok, felül világosbarna, alul fehéres, nagy szemek
• Élőhely: Gyakran erdős területeken, de fákkal gazdag kertekben vagy parkokban is, télen épületekben is
• Károsító hatás: alacsony, esetleg elfogyasztott palánták vagy raktározó kártevők a házban
• természetes ellenségek: mindenféle ragadozó
• Harc: nem szükséges, a házban csapdákkal

Harvest Mouse (Micromys minutus)

Sok más egérrel ellentétben ez nem a föld alatt él. Ehelyett a fészket közé építi Gabona vagy fűszálak.

• Testhossz: legfeljebb 6 cm
• Megjelenés: A farok olyan hosszú, mint a test, felül barna, alul világosabb
• Élőhely: rétek, kukoricatáblák, alacsony növényzet, szeret mászni, a farkát markolószervként használja
• Károsító hatás: szinte semmi
• természetes ellenségek: macskák, menyét, nyest
• Harc: nem szükséges

cickányfélék (Soricidae)

alpesi cickány (Sorex alpinus)

Az alpesi cickány természetes elterjedési területe nemcsak a német Alpokat foglalja magában, hanem az egész alpesi régiót. Az alföldön azonban ez a cickány nem fordul elő.

• Testhossz: 85 mm-ig
• Megjelenés: A farok körülbelül olyan hosszú, mint a test, sötétszürke színű, a lábak világos színűek
• Élőhelye: az Alpokban és más magas hegyekben elterjedt, sziklarésekben él
• Káros hatás: nincs, nagyobb valószínűséggel a jótékony rovarok közé sorolható, rovarokat eszik, ill. csigák
• természetes ellenségei: ragadozómadarak és kisebb ragadozók
• Védekezés: nem szükséges és tiltott, védett faj

amerikai cickány (Crocidura leucodon)

A mezei egérrel ellentétben a mezei cickány nem kártevő. Nem eszi meg a termést, és nem ás a földbe.

• Testhossz: 7,5 cm-ig
• Megjelenés: felül sötétszürke, alul világos, a farok fele akkora, mint a test
• Élőhelye: elterjedt, de nem feltűnő, télen épületekben is
• Káros hatás: nincs, a cickány jótékony hatású
• természetes ellenségei: főleg baglyok
• Harc: nem szükséges

Kerti cickány (Crocidura suaveolens)

Míg a kerti cickányok elterjedtek, nem annyira feltűnőek, hogy észrevehetnéd, hogy a saját udvarodban élnek. Lehet hallani csicsergő hangjukat.

• Testhossz: 6,5 cm-ig
• Megjelenés: szürkésbarna, alul-felül nem határolódik el élesen
• Élőhelye: kertekben, különösen kedveli a komposzthalomban, télen épületekben is
• Károsító hatás: nincs
• természetes ellenségek: főleg macskák (amelyeket általában nem esznek meg) vagy baglyok
• Ellenőrzés: nem szükséges, az előléptetés jobb

Erdei cickány (Sorex araneus)

Mint minden cickánynak, ennek is tipikus hegyes ormánya van, és madarakra emlékeztető csiripelő hangokkal kommunikál egymással.

• Testhossz: legfeljebb 7 cm
• Megjelenés: A farok körülbelül a testhossz fele, felül sötétbarna, alul élesen világos
• Élőhely: Mindenhol gyakori, de nem figyelemre méltó
• Káros hatás: nincs, rovarokat eszik, ezért előnyösebb
• természetes ellenségek: baglyok és mások ragadozó madarak, többnyire elkerülik a ragadozók
• Harc: nem szükséges

törpe cickány (Sorex minutus)

A törpecicka a cickányok legkisebb képviselője. Más cickányokhoz hasonlóan nem eszik növényeket, ezért nem kártevő.

• Testhossz: legfeljebb 5 cm
• Megjelenés: farok valamivel rövidebb a testnél, felül sötétbarnától vörösesbarnáig, alul világosabb
• Élőhely: elsősorban nedves területeken, például nedves réteken vagy lápokon
• Károsító hatás: nincs
• természetes ellenségei: főleg baglyok
• Harc: nem szükséges

pocok (Arvicolinae)

Bajor rövidfülű egér (Microtus liechtensteini bavaricus)

A hasonló rövidfülű egérnél valamivel nagyobb bajor képviselő a ma már kritikusan veszélyeztetettnek számító egérfajok közé tartozik. Valójában nem világos, hogy vannak-e egyáltalán másolatok.

• Testhossz: 106 mm-ig, farok 44 mm-ig
• sárgásbarna szőr, nagyon kicsi fülek
• Élőhely: főleg földalatti járatokban, az Alpok közelében
• Károsító hatás: nincs
• Harc: nem szükséges

mezei pocok (Microtus agrestis)

A földi pocok hozzátartozik a pocokakik szeretnek gyepeket és kerteket felásni. Valójában ezeknek az egereknek a kiterjedt járásrendszere vezethet hogy a kertben mindenhol lyukak jelennek meg.

• Testhossz: legfeljebb 10 cm, a farok körülbelül fele olyan hosszú
• Megjelenés: Sötétszürke test, viszonylag hosszú szőrzet, fülek alig látszanak
• Élőhely: nedves rétek vagy szántók
• Káros hatás: többek között erdei kártevők, aláássák a gyepeket és megeszik a szántóföldi növényeket
• természetes ellenségei: ragadozó madarak, rókák
• Védekezés: vadon nehezen, kertben esetleg csapdákkal

Mezei egér (Microtus arvalis)

A mezei egér Németország egyik legismertebb egere. Kártevőként tartanak tőle a gazdák és a kertészek egyaránt.

• Testhossz: legfeljebb 10 cm
• Megjelenés: felül szürke, alul világosabb, a farok fele olyan hosszú, mint a test
• Élőhely: Zöldterületek, szántók, kertek
• Káros hatás: fiatal fák gyökereit, zöldség- és szántóföldi növényeket eszi
• természetes ellenségek: macskák, esetleg kutyák, vadállatok és ragadozómadarak
• Védekezés: kertben csapdákkal, de a nagy szaporodási hajlandóság miatt nem túl kecsegtető

Rövidfülű egér (Microtus subterraneus)

A rövidfülű egér nevét nagyon kicsi füleiről kapta. Bár kertekben is él, alig feltűnő, kivéve ha sok kultúrnövényt eszik.

• Testhossz: legfeljebb 9 cm
• Megjelenés: A farok hossza a test körülbelül egyharmada, felül szürke, alul világosabb, néha sárgás
• Élőhely: Gyep, kertek, szinte kizárólag a föld alatt élnek
• Káros hatás: felfalja a növény gyökereit
• természetes ellenségek: macskák, egyéb kisragadozók
• Harc: ritkán szükséges, esetleg csapdákkal

Északi pocok (Microtus oeconomus)

A mocsári egér nagyon jól tud úszni az élőhelyének megfelelően. Egyike azon egérfajoknak, amelyek megritkultak, ezért védettek.

• Testhossz: 13 cm-ig
• Megjelenés: a farok körülbelül a test hosszának fele, felső felülete szürke, sárga árnyalattal vagy feketésbarna, alsó oldala világos
• Élőhely: kizárólag vizes területeken, lápokban, mocsarakban, sűrű növényzettel rendelkező víztestekben
• Károsító hatás: nincs, vagy csak csekély a partvidéken
• természetes ellenségei: róka, nyest, ragadozó madarak
• Harc: nem megengedett és nem szükséges

Keleti vízipocka (Arvicola amphibius)

A keleti vízipocka a pocok egyik legnagyobb képviselője. Más egerekkel ellentétben ez szeret úszni.

• Testhossz: 17 cm-ig
• Megjelenés: A farok körülbelül fele olyan hosszú, a teteje nagyon sötét, az alja világosabb
• Élőhely: nyílt kultúrtáj, de vízközeli is
• Káros hatás: csak túlzott előfordulás esetén
• természetes ellenségei: róka, nyest
• Harc: általában nem szükséges

parlagi pocok (Myodes glareolus)

Ez a pocok nagyon szeret mászni és rágcsálni. Németországban az egyik leggyakoribb egérfaj.

• Testhossz: legfeljebb 10 cm
• Megjelenés: A farok körülbelül fele a testhossznak, vörösesbarna szőrzet, alatta világosabb
• Élőhely: Erdők, sövények, parkok, ritkán kertek
• Káros hatás: esetleg fiatal csemetékben az erdőben, betegséghordozó
• természetes ellenségei: róka, nyest
• Harc: nem szükséges

Egyéb egérfajok

Dormouse (Muscardinus avellanarius)

Az éjszakai rágcsáló valójában a Bilche családba (Gliridae) tartozik. Az EU-ban a dormouse különleges fajvédelem alatt áll.

• Testhossz: legfeljebb 9 cm
• Megjelenés: A farok hossza megközelítőleg megegyezik a test méretével, a farok sűrű szőrzetű, a felső oldal narancssárga-barna, az alsó rész krémsárga, a torokfolt fehér
• Élőhely: Erdős cserjés növekedésű erdők, sövények
• Károsító hatás: nincs
• természetes ellenségei: róka, menyét, hermelin, ragadozómadarak és baglyok
• Harc: nem szükséges

Nyíregér (Sicista betulina)

A nyíregerek (Sicista) legismertebb képviselője az egyik legkisebb egérfaj, könnyen felismerhető a háton hosszában végighúzódó, feltűnő vonalról.

• Testhossz: legfeljebb 7 cm
• Megjelenés: Sokkal hosszabb farok, felül sárgásszürke, kiemelkedő fekete hátvonallal, alul világosszürke
• Élőhelye: déli vidékeken, erdőkben, lápokban, nedves réteken
• Károsító hatás: nincs
• Harc: nem szükséges

Gyakran Ismételt Kérdések

Tudjon meg többet a kerti állatokról