Lapostető A-Z-ig: Információk a szerkezetről, előnyeiről és hátrányairól, valamint dőlésszögéről

A korábban elsősorban olcsó funkcionális épületek számára fenntartott lapostető az 1020-as évek klasszikus modern kora óta nagy népszerűségnek örvend lakó- és reprezentatív épületekben. Szerkezete ugyanolyan változatos, mint a felhasználása. Itt bemutatjuk a legelterjedtebb lapostető-konstrukciókat, valamint bemutatjuk azok előnyeit és hátrányait.

Az általános szerkezet

A többi tetőtípushoz hasonlóan a lapostetőnek is három alapvető követelménynek kell megfelelnie. Ezeket a szerkezeti tervezés egy és ugyanazon komponense biztosíthatja, de egyértelműen „egymás útjába is állhat”.

Terhelhetőség

Minden lapostető szerkezetnek kellően stabilnak kell lennie ahhoz, hogy felvegye a következő terheléseket és biztonságosan továbbítsa azokat a tartóelemekre, azaz falakra vagy oszlopokra:

• Építkezés – azaz magának a tetőnek a súlya
• csapadék – az esővíz és különösen a hó súlya
• forgalmi terhelések - Tetőhasználattól függően vagy mesteremberek felülvizsgálatra, vagy - tetőteraszként használva - emberek, bútorok, növények stb.

hőszigetelés

A fűtött épületeknél az ENEV energiatakarékossági rendelet előírja a lapostető hőszigetelésének minimális szabványát, hogy korlátozza a tetőfelületeken keresztül kiáramló energia mennyiségét. Bár ez nem szükséges a fűtetlen épületeknél, a használattól függően a DIN4108 szerinti minimális páralecsapódást megakadályozó szigetelés szükséges lehet.

fóka

Végül a lapostetőnek természetesen védenie kell az időjárás viszontagságaitól, azaz a széltől és a csapadéktól. Ehhez a szerkezeti kialakításnak biztosítania kell a sűrű szintet. Ezt általában úgy kell megtervezni, hogy a fellépő problémák, mint például az eltömődött lefolyó vagy a meghibásodott esőcsatorna, ne vezessenek azonnal vízkárhoz az építményben.

Előnyök és hátrányok

Végül ezen a ponton világosan össze kell foglalni a lapostető fő előnyeit és hátrányait:

Előnyök

• Alacsony beépítési magasság
• Felül jól használható (pl. B. tetőterasz)
• Visszafogott a láthatatlan megjelenéshez
• A szigetelés és tömítés vízszintes beépítésével történő gyártás meglehetősen egyszerűen megvalósítható
• Alul nincs elveszett padlástér, mivel a szoba felül vízszintesen záródik

Hátrányok

• Lassú vízelvezetés nem ill alacsony hajlású
• Szivárgás esetén a víz gyorsan bejuthat az építménybe
• A belső vízelvezetés bonyolult és meghibásodásra hajlamos
• A lejtő hiánya miatt nem csúszik a hó
• Nincs öntisztító hatás a lassan lefolyó esővíz alacsony öblítő hatása miatt

Döntés

Még ha a lapos tető lapos is, ez nem jelenti automatikusan azt, hogy egyáltalán nem lehet lejtése. Még ellenkezőleg is. Ha a lapostető építésénél betartja a lapostetőre vonatkozó irányelv előírásait, a tetőnek rendelkeznie kell a Legalább két százalékos dőlésszög a vízelvezető helyek irányában - tetőcsatornák vagy esőcsatornák - kiállítás. Vagy a teljes tető dönthető, vagy például csak a vízszigetelési szint van vége kúpos lejtőszigetelés a lejtővel teljesen vízszintes építési síkon Hiba. Ez a dőlés azt jelenti, hogy az esővizet a lefolyó alkatrészekhez irányítják. Ugyanakkor a meglehetősen nagynak tűnő dőlés mértéke figyelembe veszi, hogy a végrehajtás során mindig előfordulhatnak eltérések. Túl alacsony lejtő esetén kis szintkülönbséggel is vízzsebek képződnének, amelyekben a csapadékvíz tartósan megállna és megterhelné az építkezést. Felül a lapostető lehatárolását a meredekebbekhez hasonlítják tetőformák nincs egyértelműen meghatározva. Általában kb. három-öt fok már nem igazi lapostetőről, hanem enyhén lejtős tetőről.

Klasszikus építőanyagok

Más tetőformákkal ellentétben a lapostető meglehetősen korlátozott az elkészítéséhez használt építőanyagok tekintetében. Ez elsősorban a minimális dőlésszög és a tetőterület lehetséges kihasználása miatti konstruktív kihívásoknak köszönhető. A tartószerkezetnek, a szigetelésnek és a tömítésnek ehhez alkalmazkodnia kell, és reagálnia kell ezen sajátosságok kihívásaira.

Szerkezet

A következő támogató struktúrákat hozták létre:

• Homogén vasbeton födém
• Acél vagy beton gerendák függesztett beton elemekkel
• Teherhordó szintként fagerendás fa burkolattal
• Acél tartók fa vagy fém burkolattal (akkor általában trapézlemezzel)

szigetelés

A bevált szigetelési változatok a következők:

• Habosított műanyagok, mint klasszikus szigetelőanyagok sík szintre fektetéshez, pl. B. Vasbeton födém vagy fa burkolat
• Habüveg sík burkolatként, lásd fent
• Ásványgyapot, cellulóz szigetelés és egyéb puha szigetelőanyagok teherhordó elemek közötti üregekbe történő beépítéshez

fóka

Ami a tömítést illeti, a lapostetőnek végül csak két általános változata létezik:

• fólia – Műanyag fólia sík felületekhez való ragasztáshoz, pl. B. nyomásálló szigetelés
• bitumen – Bitumen tartalmú tömítőmembránok, amelyeket nem ragasztanak, hanem a bitumen parázslásával és cseppfolyósításával hegesztenek rá

feltét

Általában nem szükséges a lapos tetőnek az épülethéj részeként való tiszta funkciójához, a tető különböző burkolatai különféle előnyökkel járhatnak:

• Zöldítés: A csapadékvíz elvezetésének késése, ökológiai hozzáadott érték, vizuális javítás
• Kavics: A tömítés mechanikai védelme, a szélszívás elleni ballaszt, a műanyag és bitumen tömítések UV védelme
• Padlóburkolatok: A tetőfelület teraszként, födém burkolatként vagy fa rácsként történő felhasználásához a teraszokhoz hasonlóan sík talajon is előállítható

építési elvek

Ha most ismeri a lapos tetővel szemben támasztott alapvető követelményeket, valamint a közös komponensek katalógusát, akkor most mindkettőt kombinálni kell, hogy működőképes, átfogó konstrukciót alkosson. Az eleinte igen nagynak tűnő lehetséges kombinációk száma ellenére valójában csak néhány általános rendszer létezik, amelyek alapján általában működő lapostetőt hoznak létre:

1. tetőszigetelés

Ezzel a klasszikus és egyszerű lapostetővel az alkatrészeket egyszerűen egymásra rakják. Alul a tartószerkezet, azaz a betonlap, vagy tartószinten a faburkolat. Ezt követi a szigetelőréteg. Ennek olyan nyomásállónak kell lennie, hogy fel tudja venni a következő alkatrészeket és az esetleges hóterhelést, és szükség esetén kibírja a tető használatát. A tömítés most lapos alépítményként kerül a szigetelőrétegre. Védi a teljes építményt, és természetesen a lapostetővel fedett épületet is. Mostantól egyedi burkolatot lehet felvinni a tömítésre, vagy a tömítés maradhat a konstrukció legmagasabb funkcionális végkövetkeztetéseként.

1b. Különleges eset fordított tető

Az imént ismertetett lapostetőszerkezet speciális formája az úgynevezett fordított tető. Ebben az esetben a szigetelést nem a védőtömítés alá, hanem a tömítés tetejére kell felszerelni. A tömítés ezért közvetlenül a teherbírási szinten helyezkedik el. Ennél a tetőszerkezettípusnál a szigetelőréteget hézag- és hézagmentesen kell lefektetni, hogy a hővezető csapadékvíz behatolása lehetőség szerint elkerülhető legyen. Ezenkívül magának a szigetelésnek is ellenállnia kell az állandó nedvességnek. Ezt a konstrukciót általában egy védőmembrán és egy kavicsréteg teszi teljessé, hogy rögzítse a szigetelést.

2. tetőn belüli szigetelés

Ha a lapostető hordozórétegből készül, tetején panel anyagokkal, ez egy lehetőség annak lehetősége, hogy a szigetelést ne a tetejére rakják, hanem már a gerendák közé helyezzék behoz Az előny nyilvánvaló a szigetelőréteg hiányzó méretei miatt jelentősen csökkentett építési magasságban. Másrészt a szigetelést lefelé kell biztosítani a kiesés ellen, így nem kerülhető el a csöpögésgátló fóliával és szorítólécekkel ellátott almennyezet. A tetőn belüli szigetelés általában csak fa szerkezetekhez alkalmas, mivel maga a fa is rendelkezik bizonyos szigetelő értékkel. Az acél- vagy betongerendák viszont kirívó hőhidakat okoznának az egyes szigetelőcsomagok között, az ebből eredő problémákkal együtt.

3. tető alatti szigetelés

A teljesség kedvéért itt meg kell említeni a tető alatti szigetelést is. Itt egy meglévő tetőt alulról szigetelnek. Ez történhet lapos szigetelőanyagok ragasztásával és letakarásával, vagy további lécek biztosításával, amelyek közé a szigetelést beépítik. Mivel azonban a szigetelés csak a tartószerkezetet tartó falakig vihető fel, az elképzelhető legkedvezőtlenebb változatot képviseli, és általában csak a régi épületek felújításánál található meg. Mert előnye egyértelműen az, hogy a meglévő tető felnyitása vagy teljes szétszerelése nélkül is felszerelhető.

A tető széle

Lapostetők esetén különös figyelmet kell fordítani a tető szélére. Mert a lapostető vagy ellátható tetőkinyúlással, vagy láthatatlanul elbújhat egy padlás, azaz egy környező fal mögé. A kívánt megoldástól függően ez különleges követelményeket támaszt a tető szélével szemben:

Tetőkinyúlással

• Külső vízelvezetés esőcsatornán keresztül egyik oldalon vagy körös-körül
• A tető hajlásszöge kifelé, az ereszcsatorna felé hajlik
• Vezesse át a tömítést a bemeneti lemezen a csatornában
• Vízszigetelésen történő burkolatnál vízáteresztő peremcsíkok, pl. B. Kavicscsík, biztosítjuk

Attikában

• Vezesse felfelé a tömítést a mellvéd körül
• Tömítési magasság DIN szerint legalább 15 cm-rel a burkolat felső széle felett
• Ügyeljen a tömítés hajlítási sugaraira a tetőfelület és a padlás közötti völgyben, és biztosítson szigetelő éket
• Felső tömítővég a szorítóprofilon és a túlnyúló lemezen keresztül
• Belső vízelvezetés tetőcsatornákon keresztül, igazítsa a lejtőt egy adott mélyponthoz
• Legalább két lefolyó szükséges, vagy vészhelyzeti túlfolyó második lefolyóként
• Védje a tetőtér tetejét a víztől, pl. B. lapozással

Tudjon meg többet a tetőről / padlásról