Tartalomjegyzék
- Mi az a kubatúra?
- Egyáltalán mire való a zárt tér?
- Számítási alap a DIN277-1
- Mit vesznek figyelembe, mit hagynak ki?
- A speciális eset
- A számítás a példa segítségével lépésről lépésre
- lépésről lépésre
- Megjegyzések a számításhoz
A zárt tér és a lakótér a két legfontosabb paraméter, amelyet a legkülönbözőbb témakörökben újra és újra felhasználnak egy épület meghatározásához. Míg a lakótér meglehetősen könnyen meghatározható, a kubatúra mindig nehézségeket okoz. Mit tartalmaznak és mit hagynak figyelmen kívül a számításban? Lépésről lépésre elmagyarázzuk, hogyan érhet el biztonságosan megbízható eredményt.
Mi az a kubatúra?
A "cubature" kifejezés a latin "kocka" szóból származik, és közvetlenül egy testet ír le. Épületek esetében azonban ez a test azt a térfogatot jelenti, amelyet a ház egészében elfoglal. Általánosságban elmondható, hogy ez magában foglalja a különböző kötetek összegét, amelyek összeadják a teljes mennyiséget:
- nettó mennyiség: Az összes használható helyiség térfogata, "levegőtérfogat" az épületben
- Építési mennyiség: Az épület összes elemének térfogata, azaz falak, mennyezetek, tető stb.
Míg a kubatúra a szakzsargonban még mindig mindenütt jelen van, a jelenlegi szabályozásban megtalálható a modernebb "Umbauter Raum" kifejezés, amely alapvetően ugyanazt írja le.
Egyáltalán mire való a zárt tér?
A laikusok számára újra és újra felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán miért csapnak ekkora felhajtást a kubatúraszámítás körül. Ennek az értéknek a sokféle felhasználása azonban gyorsan világossá teszi a jelentését:
- Költségtervezés és -monitoring
- Az építési tervezési törvény szerinti elbírálás paramétere
- építkezés finanszírozása
- A valós érték meghatározásának alapja
- Egyéni szempontok
EGY JEGYZET:
Újra és újra olvashatunk a szakirodalomban, a joggyakorlatban és a szabályozásban az úgynevezett "építő tömegről". Az elhatározás a szabályrendszertől függően változhat némileg, de végső soron a mennyiségi ill. a zárt tér.
Számítási alap a DIN277-1
Ezzel szemben a lakossági ill Használható terület, ahol több meghatározási módszer is elérhető, a kubatúra számítás alapja világos és egyszerű. Németországban kötelező érvényű szabályok vannak, amelyek a kubatúra meghatározásához szükséges összes előírást tartalmazzák: DIN 277-1 „Alapterületek és térfogatok az építésben – 1. rész: Épületek építése”. Ez a szabályozás még az 1934-es évre nyúlik vissza, amikor először született egységes meghatározás a térfogat meghatározására, amelyet akkor hivatalosan kubatúrának neveztek. Számos változtatás és átdolgozás után ma ennek a DIN szabványnak a jelenlegi, 2016-os változata érvényes.
VESZÉLY:
Bár a DIN 277-1 nem törvény, inkább szabvány, amely általában nem kötelező, ma általánosan elismert, ezért gyakorlatilag kötelező érvényű. Technikai szabályként ma már a technika elismert csúcsának részét képezi, és a bíróságok referenciaként is használják vita esetén. Ha a zárt teret ettől eltérően számítják ki, ez lehetséges, de vita esetén az egyenértékűség igazolása és bizonyítása óriási munkával jár.
Mit vesznek figyelembe, mit hagynak ki?
Egy pillantás a DIN-re nagyon gyorsan világossá teszi, hogy mi tartozik a kubatúrához és mi nem. A 7. szakasz „Az épület térfogatának meghatározása” bevezető mondata egyértelműen tükrözi a lényeges tartalmat:
"A bruttó térfogat (BRI) magában foglalja az összes helyiség és épületszerkezet térfogatát, amely az épület bruttó alapterülete (GFA) felett helyezkedik el."
Továbbá meghatározzák, hogy a bruttó térfogat, egy másik szinonimája a zárt térnek vagy akár a Épületfödémek, külső falak és tetők külső határfelületei alkotta kubatúra tetővel válik. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a tetőfelület, a külső fal külső széle és a födém képezi a vizsgált térfogat határait. Most joggal merül fel a kérdés, hogyan kell ezt részletesen kezelni. Mert egyedi esetekben egy háznak sok olyan részlete van, amely a DIN értelmezésétől függően akár többlettérfogatot is eredményezhet, vagy nem. A tisztánlátás érdekében egyértelműen szabályozva van, hogy mely épületelemek nem szerepelnek kifejezetten a kubatúra számításban:
- Mély- és sekély alapozás, azaz alapozás és födém
- világító kutak
- Külső lépcsők és rámpák, ha azok szerkezetileg nem kapcsolódnak az épülethez
- bejárati előtetők
- tető túlnyúlások
- Fényvédő rendszerek kivetítése
- Kémények, elszívó- és szellőzőcsövek, amelyek a tetőhéj fölé nyúlnak
- Tetőablak kupolák, amelyek térfogata a tetőmembrán felett legfeljebb egy köbméter
- pergolák
- Fix kültéri ülőgarnitúrák vagy teraszok, még akkor is, ha kilógnak a talajból
A speciális eset
A nem teljesen burkolt épületrészek némileg sajátos helyet foglalnak el a térfogatszámításban. Példák erre az oszlopokon lévő előtetők, amelyeknek nincs zárt fala. Gyakoriak a padlás vagy erkély mellvédek is, azaz a függőleges falszegmensek, amelyekből hiányzik a tető formájú felső „burkolat”. Itt a DIN egyértelműen előírja, hogy a helyiségek lehatárolására úgynevezett fiktív alkatrészeket lehet és kell használni.
Az mit jelent?
Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a tetőtér felső széle az így kialakított térfogat felső határát jelenti. Tető esetében a fiktív külső falakat vagy a támasztékok, vagy – ha támasz nélkül konzolosak – a tető széle határozzák meg.
EGY JEGYZET:
A tető peremének és a tetőfedésnek a lehatárolása nem túl egyszerű, mivel a tető szélének egy bizonyos szakasza gyakran megnagyobbodik, és így a terasztetőt alkotja. Normál esetben itt 0,50 méteres korlát használható. Ha a tető túlnyúlása nagyobb, az térteremtő előtetőnek minősül. 0,50 méterig nem veszik figyelembe a tető élét.
A számítás a példa segítségével lépésről lépésre
Most vessünk egy pillantást a térfogatszámításra egy konkrét példa segítségével. Térfogatmeghatározásunk tárgyának egy tipikus családi házat tekintünk, amely a következő jellemzőkkel rendelkezik:
- hossza 10 méter
- Szélesség 8,5 méter
- Az eresz magassága (a külső fal és a tetőburkolat metszéspontjának magassága = 3,50 méter a talajtól
- A gerinc magassága 6,00 méter
- Pince, födém felső széle 3,00 méterrel a föld alatt
- Nyelvtető alakú
- Tető túlnyúlása 0,30 méter
- Bővítő előcsarnok 1,00 méter széles, 1,50 méter mély, 3,00 méter magas a talajtól, lapos tető
- Terasztető bővítés, tartótávolság a ház szélétől 3,00 méter, szélessége 3,00 méter, lapostető, talaj magassága 2,50 méter
lépésről lépésre
1. Mentális bomlás kézzelfogható részkötetekre:
- Háztest a födém felső széle az eresz magasságáig
- A tető eresz magassága a gerinc magasságáig
- szélfogó
- terasztető
2. A részszerkezetek térfogatszámítására szolgáló matematikai képletek meghatározása:
a. ház teste: Hosszúság x Szélesség x Magasság
b. Tető: Hosszúság x szélesség x magasság x 0,5
c. szélfogó: Hosszúság x Szélesség x Magasság
azaz terasz tető: Hosszúság x Szélesség x Magasság
3. A térfogat kiszámítása:
a. ház teste: 10,00 m x 8,50 m x (3,50 m+3,00 m) = 552,50 m³
b. Tető: 10,00 m x 8,50 m x (6,00 m – 3,50 m) x 0,5 = 212,00 m³
c. szélfogó: 1,50 m x 1,00 m x 3,00 m = 4,50 m³
azaz terasz tető: 3,00 m x 3,00 m x 2,50 m = 22,50 m³
e. összeg a. d-ig. = 791,50 m³
Megjegyzések a számításhoz
A példa világossá teszi, hogy a kubatúraszámítás valójában nagyon egyszerű, ha helyesen közelítjük meg. Ezek a tippek és tippek segítenek abban, hogy hiba nélkül elérje célját:
szétszerelés
Bontsa le a kiszámítandó szerkezetet olyan egyedi térfogatokra, amelyek a lehető legkönnyebben kiszámíthatók. Szinte mindig használhatók az iskolából ismert téglatestek vagy háromszög alakú testek képletei.
tető hajlásszöge
Nem számít, milyen meredek a tető, és hogy szimmetrikus vagy aszimmetrikus, a lejtős tetők mindig kiszámíthatók a hossz x szélesség x magasság x 0,5 képlettel. Még a bezárt tetők is kiszámíthatók így, ha a nyeregtető egy speciális formájaként értjük, 90 fokos dőlésszögű tetőfelülettel.
Alsó él speciális alkatrészekhez
Legyen szó tornácról vagy terasztetőről, ha nincs konstruktív alsó perem, a talajfelületet tekinthetjük a térfogat alsó határának. Például, ha lejtős terepen van egy tornác, akkor a bejárati ajtónál lévő terep magasságát használja megfelelő magasságként.
Otthoni szerkesztőség
Tudjon meg többet az építési tervezésről
Előzetes építési felmérés költségei EFH példáján
Az előzetes építési felmérés nagyobb tervezési biztonságot nyújt házépítéskor, pénzt és erőfeszítést takaríthat meg, ezért gyakran hasznos. Az igénylés során az építtetőknek néhány pontra figyelniük kell a késések és problémák elkerülése érdekében. Az előzetes építési igénylés költségeiről családi ház (EFH) példáján adunk tájékoztatást.
Számítsa ki helyesen az alapterület számot (GRZ).
Ha ebben az országban szeretne ingatlanra építeni, akkor elkerülhetetlenül találkozik a területszámmal (GRZ). Ez az érték az ingatlan megengedett beépítési területének meghatározásához. Elmagyarázzuk, hogyan kell helyesen kiszámítani az alapterületek számát.
Számítsa ki helyesen az alapterület arányát (GFZ).
BMZ, GRZ, GFZ: Ha építeni akarsz, akkor rengeteg olyan kifejezéssel és kulcsfigurával találkozhatsz, amelyeket mindenképpen ismerned kell. Ebben a cikkben elmondjuk, mi az alapterület aránya, és hogyan kell helyesen kiszámítani.
Shell land: mi ez? | meghatározás
Ha szeretné megvalósítani álmát, hogy saját otthona legyen, akkor zavaros kifejezésekbe botlik, amikor megfelelő telket keres. Olvassa el itt, miről is szól a nyers építési telek, és miért spórolhat meg vásárlásakor.
Tanyaváró föld: mi az? | meghatározás
Ha olcsó földet keresünk, gyakran felmerül a „várható építési terület” kifejezés. Sok érdeklődő el sem tud igazán képzelni semmit. Elmagyarázzuk Önnek, hogy mi az építési terület, és miben különbözik a klasszikus építési területtől.
Akadálymentesség: Mozgáskorlátozottak számára alkalmas lakásokra vonatkozó követelmények
Rámpás lépcsők Az akadálymentes otthonoknak meg kell felelniük bizonyos követelményeknek, hogy alkalmasak legyenek testi vagy szellemi fogyatékkal élők számára. Ez több tényezőtől függ, amelyek együttesen alkalmassá teszik a lakást a fogyatékkal élők számára.
