Nyomfalas tető A-Z-ig: Információk a szerkezetről, előnyeiről és hátrányairól, valamint dőlésszögéről

A nyeregtetős tetőt évezredek óta a legkülönbözőbb kulturális régiókban és különféle épülettipológiákon találták meg. Ez a már történelmileg kialakult és egyben sokoldalú felhasználás nem véletlen. Mert a nyeregtető lenyűgöző rugalmasságával és változtathatóságával. Itt minden megtalálható, amit érdemes tudni erről a tető archetípusáról, amely ma is nagyon aktuális.

A nyeregtető eredete

A nyeregtető eredete tisztázatlan, már az őskorban elveszett. Valószínűleg számos kultúrában, vagy inkább prekulturális fázisban keletkezett, egymástól függetlenül. Hogy ez miért van így, az nagyon könnyen megmagyarázható a legegyszerűbb konstrukciós formái alapján. Ha két oszlopot, ágat vagy más tartóelemet egymásnak támaszt, akkor már van egy nyeregtetős szegmens. Sűrű anyaggal borított, az erőfeszítéshez képest meglepően sok helyet kínál, és egyben biztosítja az esővíz biztonságos elvezetését. Természetesen az anyagok és a méretek jelentősen változtak a történelem során, de az alapvető működési elvek a mai napig változatlanok maradtak. Könnyen érthető tehát, hogy ez a hatékony és gazdaságos tetőforma ma is megtalálható az épületek túlnyomó többségén.

konstrukció és statika

Szerkezeti szempontból a modern nyeregtetőhöz két rendszer áll rendelkezésre, amelyek biztosítják a szerkezet stabilitását a hőszigetelés és a tömítés belső terére, teherbírására és szerkezetére vonatkozó összes követelményt felállítani és teljesíteni emel.

A szarufa tető

A szarufatető még nagyon közel áll az alkotás kapcsán már leírt két egymásnak dőlő tartóelem alakjához. Mert a szarufatetőnél a szemközti szarufák megtámasztják egymást és együtt alkotnak a az alatta lévő teherhordó elem, azaz a mennyezet vagy a fal, öntámasztó és önhordó elem Háromszög. A sorban szinte tetszőleges számban elhelyezve ezek a teherhordó háromszögek nyeregtetőt eredményeznek. Az ilyen típusú nyeregtetővel a statikailag szükséges elemek száma szabályozható:

• Küszöb:
  képezi a szarufák alsó támasztékát, és egyben átmeneti pontot az alatta lévő falak vagy mennyezetek és a tetőszerkezet között
• szarufák
  tartóelemek, mindegyik párban, egymással ellentétes elrendezésben
• frissítő
  a gerinc hosszirányában szükséges, ma leginkább átlós szélfogó sávként, vagy statikailag hatásos, lapos altetőként

A szelementető

A szarufatetőhöz képest a szelementető a még meglévő konstrukciója miatt összetettebbnek tűnik Egyszerűség és alkalmazkodóképesség, de még mindig világosan felépített és egyszerű sok máshoz képest tetőformák. Itt is a szarufák képezik a szerkezet alapelemét. Ezek azonban már nem támogatják egymást, hanem csak a tetőfelület terheit viszik a tartószerkezetre. A terheket legalább két, de általában három teherhordó pont viszi szarufánként: küszöb- vagy orrszelemen, középszelemen és gerinc. A statikailag hatékony elemek áttekintése ezért hasonló, de valamivel hosszabb, mint a szarufatetőnél:

• küszöb
  Szarufarendszer alapja és csatlakozása az alatta lévő épülethez
• központi szelemen
  Közepes támaszték és teherátadás szükséges nagyméretű szarufákhoz, akár faszerkezetre, akár tömör belső falakra a tetőtérben
• Első
  A szarufák felső támasz- és teherátadási pontja, általában oromfalakra és tartókra vagy a közöttük elhelyezett belső falakra helyezve

A vízszigetelés

A stabilitás mellett a tetőnek mindig az időjárás elleni védelmet is biztosítania kellett. Ma amellett, hogy esőt nem eresztő, ez magában foglalja a szél és a vízgőz áteresztő képességét is, amely a beltéri levegőből behatol az építménybe és nedvesség- és penészkárosodáshoz vezet tud. A nyeregtetős tető ezért hagyományosan két tömítési szintből áll:

1. Belső tömítés

• Feladat: Diffúziós tömítettség belülről kifelé, valamint légmentességi szint
• Általában a szarufarendszer belső oldalán alkalmazzák
• A fő szigetelési csomagban szerepelnie kell

2. Külső vízszigetelés

• Feladat: Vízszigetelés esővíz ellen
• A szigetelőrétegeken kívül készült
• Kombinálható szigeteléssel (pl. B. puha farostlemez) vagy tetőfedés (pl. B. lemez vagy fóliatető), vagy külön szintként (pl. B. cserepezett tető)
• Ha a tetőfedés nincs teljesen lezárva (pl. B. tégla) vízelvezető rétegként, amikor a szél esőt vagy havat kényszerít a téglák alá

A hőszigetelés

Független valamitől tető alakja a hőszigetelés témája ma óriási szerepet játszik. Ez egyrészt a törvényi előírásokból és a folyamatosan emelkedő energiaárakból adódik. A szigetelésre viszont ma már csak azért van szükség, mert általában a tetőtéri helyiségek is Tartalmaz olyan nappalit, ahol korábban legfeljebb fűtetlen tároló és tároló helyiségek voltak kialakítva.

A nyeregtető nagyon rugalmas és együttműködő a hőszigetelés szempontjából: a szükséges szigetelés nagy része a teherhordó szarufák között elhelyezhető. Logikusan ott nem lehet szigetelés ahol a szarufák vannak, csak a szigetelő hatása a többnyire A szarufákhoz használt fa azonban elegendő a megfelelő szigetelési teljesítmény eléréséhez. Ez a szigetelőcsomag kiegészíthető szigetelőrétegekkel a szarufarétegen vagy akár annak alsó oldalán. A leggyakoribb szigetelőanyagok a következők:

A szarufák közötti szigeteléshez:

• ásványgyapot (korábban üveggyapot, most kőzetgyapot)
• cellulóz szigetelés
• Ökológiailag érzékeny szigetelőanyagok, mint a juhgyapjú, kender stb.
• puhafa rostlemezek

Szarufa feletti és alatti szigeteléshez:

• Puha szigetelőanyagok, mint például a szarufák közötti szigetelés, majd a tetőszerkezetekhez való gerendák, ill belső burkolat szükséges
• Műanyag habok, mint méretstabil szigetelőrétegek, amelyekre konstruktív tartószerkezet nélkül tetőfedést lehet felvinni
• Mérettartó és nyomásálló puha farost lapok

A szarufák közötti szigetelés előnye a viszonylag kis tetőszerkezetben rejlik. Ha viszont a szarufák láthatóak maradnak, akkor a teljes szigetelés a tartószerkezetre is ráhelyezhető. A szigetelőanyagtól függően ilyenkor szükség lehet egy teherhordó szint kialakítására fa zsaluzat formájában, amelyen a szigetelőréteg felfekszik.

tetőfedések

Nyomfalas tető szinte az összes, ma a piacon elérhető tetőfedéssel kialakítható. A hagyományos építőanyagok azonban továbbra is használhatók, ha figyelembe vesszük a modern tömítettségi és hőszigetelési követelményeket:

• Történelmi nádfedeles, szalma és nád burkolatok
• Tégla és beton tetőcserepek
• Lemez (alumínium, réz, titán-cink stb.)
• Fóliatetők, kavicsos vagy sík lejtős ültetett

A modern speciális tetőfedési formák esetenként akár teherhordó, szigetelő és tömítő szempontokat is kombinálhatnak. Ha például szendvics elemet használnak tetőfedésként, akkor természetesen nincsenek alatta teherhordó elemek Olyan elemek, mint a szarufák, mivel az elempanelek önhordóak a gerinc, a középső szegély és a küszöb között tud. A szigetelés és a tömítés itt is kimaradt.

A tető hajlásszöge

A klasszikus hajlásszögű tetőforma szimmetrikus, és mindkét tetőfelületen azonos hajlásszögű. A lehetséges dőlésszögek a használt tetőformától függenek, és a tetőtér stílusától és használatától függően változhatnak.

Hajlások a burkolattól függően:

• Tégla és beton:
  cseréptől függően 15°-ig, egyes modelleknél akár 10° is lehetséges
• Fólia:
  0° elméletileg lehetséges, de legalább 2° a lapostető irányelv szerint (akkor már nem igazi nyeregtető)
• lap:
  legalább 5°
• Történelmi építőanyagok:
  A DIN szabvány szerint nincs minimális műszaki előírás, de többnyire nagyon meredek lejtők az esővíz elkerülése érdekében az anyagba való behatolás előtt - gyakran 45° vagy több, esetenként akár 60 vagy akár 70° felfedezhető

Minél meredekebb a nyeregtető, annál nagyobb a hasznos tetőtér. A tetőmagasság növekedésével azonban egyre nagyobb lesz a csúcsos tető, ami maga aligha használható. A modern lakóépületekben a tető hajlásszöge gyakran 25 és 35° között van, a tető nem közvetlenül a mennyezetre, de egy legfeljebb egy méter magas faldarabra - a térdfalra - pihen. Tervezési vagy várostervezési megfontolások miatt azonban továbbra is rendszeresen használnak magasabb vagy alacsonyabb hajlásszögű tetőket.

Egyébként a speciális követelmények vagy a helyi adottságok mindig oda vezethetnek, hogy a nyeregtetőt nem szimmetrikusan építik meg. Például egy domboldalon a tetőfelület a hegyoldalon laposabb lehet, hogy az alatta lévő falnak olyan magasságot biztosítson, amely használható ablakokhoz és ajtókhoz.

További felépítmények és berendezések

Amilyen egyszerűnek tűnik maga a nyeregtető, többféleképpen bővíthető vagy módosítható. A tetőtérben ma már nélkülözhetetlen számos elem bővíti vagy javítja a tetőtérben található helyiségek használhatóságát.

Minden változás eredete

Függetlenül attól, hogy melyik elemet helyezzük be a nyeregtetőbe, ez mindig beavatkozást jelent a teherhordó szarufákba. A legtöbb esetben egy vagy több szarufa szakaszait el kell távolítani. A teherbíró képesség megőrzése érdekében ekkor egy ún. A szarufák között keresztben futó, váltakozó faanyag megfogja a levágott szarufákat, és átadja terheit a szomszédos szarufákra.

tetőablak

• Rekreációs helyiségek kialakítása a tetőben világítással és szellőztetéssel
• További teret kínáljon a szarufák és a szigetelőcsomag eltávolításával az ablak alatt
• Ma már a padlótól a mennyezetig is elérhető, és miniatűr erkélyként is megjeleníthető
• Gyakori formák Felül függesztett, elfordítható vagy felül függesztett és elfordítható ablakok

tetőtéri erkélyek

• Akár a tetőterületről, akár a tetőtérbe belépő loggiaként
• Nagyon meghitt, nehezen belátható szabadtéri terület, mivel a tetőterületek jó magánéletet biztosítanak

dormers

• Hozzon létre további belmagasságot a tetőtérben
• Hozzon létre függőleges, könnyen bútorozható falakat a ferde mennyezetek helyett
• Sokféle kivitelben lehetséges, pl. B. Nyeregtető tető, lefutó tető, lapos tetőtetőtér stb.
• Nagyon jó expozíció a normál homlokzati ablakok használatával tetőablakok helyett

Előnyök és hátrányok

Most a nyeregtetőnek számos előnye van, amelyek hátránya az egyik vagy a másik hátrány. Ezek visszatérőek:

Előnyök

• Egyszerű felépítés
• Az egyszerű szerkezet és a hatékony anyaghasználat miatt olcsón felállítható
• Sokoldalú kialakítású
• Könnyen bővíthető és cserélhető a számos kiegészítésnek köszönhetően
• Jó vízelvezetés a tetőfelületek dőlésszögének köszönhetően, így szerkezeti hiányosságok esetén kevésbé érzékeny
• A belső tér a tető dőlésszögének beállításával könnyen használhatóvá alakítható

Hátrányok

• Nehéz a ferde mennyezetek berendezése
• Viszonylag nagy ráfordítás a csatlakozásokra és átmenetekre kiegészítő elemek esetén
• Meredek lejtőnél a tető csúcsa aligha használható

Tudjon meg többet a tetőről / padlásról