Fatrágya: Műtrágya fáknak

A természetben a fák ellátják magukat tápanyagokkal, és így fenntartják a tápanyag-ciklust. A kertben ehhez általában nem adottak a feltételek, vagy túl rossz a talaj, vagy más fák versenyeznek. A lombhullató fákat díszfákra és gyümölcsfákra osztják.

Lombhullató fák trágyázása - alapok

A lombhullató fák különféle funkciókat tölthetnek be a kertben, akár árnyékolóként, akár védőfalként, dísz- vagy gyümölcsfákként. Minden fás szárú növénynek a fő tápanyagokon, a nitrogénen, foszforon és káliumon kívül ásványi anyagokra és nyomelemekre is szüksége van megfelelő mennyiségben. Az adott tápanyagszükségletet befolyásoló tényezők a fafaj, az elhelyezkedés, a talajviszonyok és a fa mérete, a fényviszonyok és az időjárás. A nagyobb gyökeresedési mélységű fák lényegesen több tápanyagot tudnak felvenni. A természetben az időjárási folyamatok során fontos tápanyagok kerülnek a talajba. Ez természetes tápanyag-ciklust hoz létre.

Ez a kertben is működhet, de ez a folyamat itt gyakran megszakad. Ez részben annak tudható be, hogy a lehulló leveleket sok esetben rendszeresen eltávolítják, így nem tud a helyszínen rothadás, és fontos tápanyagok elvesznek. Ezeket azután megfelelő faműtrágyával kell kompenzálni.

fa műtrágyák fajtái

Alapvetően két különböző műtrágya létezik, a szerves és az ásványi műtrágya:

Szerves műtrágyák

A szerves trágya a természetben előforduló szerves anyagok lebontásával jön létre. A növényi tápanyagok, amelyeket kezdetben a növények növekedéséhez vonnak ki a talajból, elpusztulásuk után visszakerülnek abba, a természetes körforgás tovább zárul.

• Nagyon jó szerves trágya a komposzt, az istállótrágya és a növényi trágya
• A kőliszt, a kürtforgács és a kürtőriszt is jól használható
• A komposzt minden fontos tápanyagot és nyomelemet tartalmaz
• A kőzetliszt őrölt kőzetlisztből áll
• A szarvforgács és a szarkaliszt az állati termelés salakanyagai
• A szerves trágya hatása csak az anyagok lebomlása után kezdődik
• Lassabban, de hosszabb ideig hat
• A túltermékenyítés ritkábban fordul elő

ásványi műtrágyák

A szerves faműtrágyák pozitív tulajdonságai ellenére a hobbikertészek körében jó néhány rajongója van az ásványi műtrágyáknak. A benne található tápanyagok gyorsabban jutnak a növények rendelkezésére, mert könnyebben és gyorsabban oldódnak. Az eredmények rövid idő után láthatóak. Az adagolás azonban gyakran nem optimális. Ez túlműtrágyázáshoz vezet, ami tartós hatással van a környezetre, mert az oldható komponensek is a talajvízbe kerülnek.

Az ásványi műtrágyák, más néven műtrágyák kizárólagos használata meggyengítheti a talaj fontos élőlényeit, így a talaj már nem lesz kellően szellőző. A következmények eróziós károk és talajtömörödés. Fatrágyaként történő felhasználáskor az érett gyümölcsben, különösen a gyümölcsfákban felhalmozódhatnak a maradékok, és így bekerülhetnek a táplálékláncba. Ezenkívül a nitrogéntöbblet csökkentheti a hozamot.

A túltrágyázás okozta károk más lombos fákon is megfigyelhetők. A lombozat megsárgulhat, megég. Ezenkívül az érintett növények általában sokkal érzékenyebbek a fagykárokra, a kártevőkre és a betegségekre. Mindennek ellenére az ásványi műtrágyák a lombhullató fákat is elláthatják minden fontos tápanyaggal, amennyiben az adagolás megfelelő. Az általánosan használt műtrágyák pl. B. Kék szemű, mész, kalcium-ammónium-nitrát vagy úgynevezett NPK műtrágyák.

Az egyes összetevők funkciója

A fák csak akkor tudnak sok új hajtást, virágot vagy termést kifejlődni, ha minden szükséges tápanyaggal megfelelően ellátják őket. Mind a szerves, mind az ásványi műtrágyákban a legfontosabb elemek a nitrogén, a foszfor és a kálium. Ezenkívül ásványi anyagokra, például kénre, kalciumra és magnéziumra, valamint nyomelemekre, például vasra, mangánra, rézre és cinkre van szükség. Ezen elemek mindegyike sajátos funkciót tölt be a fa anyagcseréjében. Közvetlen kölcsönhatásban állnak egymással, és mindig kiegyensúlyozott arányban kell jelen lenniük a talajban.

Foszfor (P)

• A foszforban gazdag műtrágyák a legmegfelelőbbek a virágzó és termő gyümölcsfák számára
• A foszfor elősegíti a virágok, gyümölcsök és magvak fejlődését
• Támogatja az egészséges és erős gyökerek kialakulását
• A virágzó és termő lombos fák igénylik
• A talaj túlzott nitrogéntartalma akadályozhatja a foszfor felvételét
• A túl sok foszfor növekedési zavarokhoz vezet
• Gátolja a fontos nyomelemek felszívódását
• Optimális foszfortartalom, amely a gazdag virágzásban, a terméskötésben és a gyümölcsérésben felismerhető

nitrogén (N)

A nitrogén elsősorban a zöld növényi részek növekedését serkenti. A nitrogéntartalmú műtrágyák, az úgynevezett „zöldtrágya” elvileg olyan fák számára alkalmasak, ahol a lombozat különösen fontos. Az ásványi műtrágyákban használt nitrogént általában szintetikusan állítják elő. A nitrogén hiánya elkábítja a növekedést, és a levelek halványzöldre vagy sárgára válnak. A nitrogéntöbblet puha, instabil szövetekhez és hízós levelekhez vezet. Általában a nitrátok fokozott expozíciójával is jár. A talajban lévő nitrogén optimális aránya a normál növekedésben és a buja zöld lombozatban tükröződik.

Kálium (K)

A kálium a talaj természetes összetevője. Biztosítja a stabil növényi szerkezet kialakulását, elősegíti a gyökerek, gumók és termések kialakulását, azok szilárdságát. Szükséges továbbá a víz és a tápanyag szállításához, és ellenállóbbá teszi a növényeket a fagyokkal és a kártevőkkel szemben. A káliumhiány sokféle hiánytünethez vezet, mint például növekedési zavarok, fonnyadt, petyhüdt és elszíneződött levelek, valamint fokozott érzékenység Betegségek. A túl sok kálium gátolja a növekedést, és gyökérégést, levélkárosodást és növekedési visszamaradást okozhat. Ha a fa egészségesnek tűnik, stabilan és gyorsan növekszik, a káliumtartalom ideális.

mikor kell műtrágyázni

A lombhullató fák lehullott leveleiket használják fel, hogy minden fontos tápanyagot ellássanak maguknak. Segíthet nekik, ha egy gereblyével szétteríti a környező leveleket a korongon és egy kicsit azon túl. A többit a talajban lévő mikroorganizmusok végzik. Lombhullató fák trágyázásakor a kevesebb több.

• Nem feltétlenül trágyázzuk minden évben a lombos fákat
• Kétévente elegendő
• Csak a tenyészidőszakban trágyázzunk
• A forgatás elején március/áprilisban és a forgatás végén 24 körül június
• A szerves trágyák hatása késik
• 3-4 hét átfutási idő javasolt
• A talaj nedvességtartalmától és hőmérsékletétől függően
• Az ásványi műtrágyák vízben oldódnak és azonnal a növények rendelkezésére állnak

Ősszel és télen, a pihenőidőben egyáltalán nem használunk műtrágyát, mert akkor a növények nem vesznek fel tápanyagot. Ha máskor mégis műtrágyázunk, azzal kockáztatjuk, hogy a növények nem érnek be. A puha hajtások fagyérzékenyek és károsodhatnak. A műtrágyázás gyakorisága és időpontja a fa korától is függ.

Az ültetéskor komposzttal ellátott fiatal fáknak idén nincs szükségük további műtrágyára. A komposzt az első évben minden fontos tápanyaggal ellátja. A gyökérzónán lévő vastag talajtakaró réteg megakadályozza a többi növény versenyét, amelyek megfoszthatják a fát a tápanyagoktól.

Útmutató a műtrágyázáshoz

A műtrágyázás megkezdése előtt célszerű talajelemzéssel meghatározni a tényleges tápanyagszükségletet a fakorong területén. Ha már biztos az eredmény, először is figyelembe kell venni, hogy a lombhullató fa gyökérrendszere általában mindig valamivel szélesebb a koronánál, így finom, úgynevezett szívógyökerek találhatók a korona ereszén kívül is feltétel.

Ha a fakorong nem nőtt be ill nyitott, vékony réteg műtrágyát szórhat ki az egész területre, és ismét egy kicsit távolabb. Ezután egy gereblyével könnyedén beledolgozzuk a talajba. Ezután egy réteg talajtakarót terítenek rá, amelyet minden évben meg kell újítani.

A gyepen vagy réten növő lombhullató fák trágyázásához általában nincs értelme egyszerűen szórni a műtrágyát. A gyep alá kell ültetni úgy, hogy gyepszellőztetővel kis lyukakat készítenek benne rendszeresen a fakorongon, behozva a műtrágyát és szükség esetén öntözve elaludni

Gyümölcsfák lehetőleg ne legyenek a gyepen vagy a réten, nyitott fa rostély nélkül nagyon erős a fűfélék táplálékversenye, különösen a fiatal fák esetében. Ezenkívül soha nem szabad száraz talajra juttatni, mert az megégetné a gyökereket. A műtrágya típusától függően jobb, ha eső után vagy az öntözővízzel együtt juttatjuk ki őket.

Organikus trágya

A gyümölcsöt nem hozó lombhullató fák nagyrészt az őszi lombhullással tudják ellátni magukat tápanyaggal. A gyümölcsfák tápanyagigénye valamivel magasabb. Ha lehullott gyümölcsöt hagy, különösen a gyümölcsfákon, ez is természetes műtrágya. Sok hobbikertész számára a komposzt a legjobb szerves trágya.

• Friss vagy érett komposztot 3-5 évente szórjon ki a korongokra
• Enyhén dolgozzon bele a talajba
• Ha szükséges, adjunk hozzá egy kis kőlisztet
• Adjon hozzá egy réteg talajtakarót a komposzthoz
• A fűnyírás, a kéregtakarás vagy a faforgács megfelelő
• 100-140 g nitrogén műtrágyát vigyen ki csonthéjas gyümölcsfákra
• A leveles gyümölcshöz fánként 70-100 g elegendő
• Fiatal növények esetében körülbelül 75%-kal csökkentse a műtrágya mennyiségét
• Egyes fahamu növelheti a talaj káliumszintjét
• Táplálja a fontos nyomelemeket algamész- vagy kőliszttel

A komposzt kevésbé alkalmas mészérzékeny lombos fák, például rododendronok, somfa vagy magnólia műtrágyájaként. Egy másik jó szerves trágya a trágya, ló-, juh-, szarvasmarha-, nyúl- vagy csirketrágya formájában. Itt kell megjegyezni, hogy a trágyát soha nem szabad frissen kijuttatni, csak jól elkorhadva. El kell teríteni az érintett területen, és körülbelül háromévente, ősszel sekélyen el kell temetni. A szarvasmarha-trágya egyébként pellet formájában is kapható.

Ásványi műtrágya

Ásványi műtrágyákkal a talaj nagyobb hiányai viszonylag gyorsan kompenzálhatók. Bár nem termelnek humuszt, mégis ellátják a fákat minden szükséges tápanyaggal. A fő probléma itt a megfelelő adagolás, hogy az gyorsan túlkínálathoz vagy túlkínálathoz vezethet. Jön a túltrágyázás, ami többet árt, mint használ a fának.

A lombhullató fák, különösen a gyümölcsfák leggyakoribb ásványi trágyája a kalcium-ammónium-nitrát és a kék szem. Ezeket a műtrágyákat legjobban két külön alkalmazással lehet a talajra kijuttatni. Általában 15-20 g műtrágya elegendő. Az idősebb fák igénye valamivel nagyobb. Itt 50-60 g mennyiség ajánlott.

felismerni a tápanyaghiányokat

A tápanyaghiány jele lehet például a növekedés hanyatlása. Ha a levelek észrevehetően elveszítik színüket és egyre jobban kivilágosodnak, ez klorózisra utalhat. Ezt általában az ásványi tápanyagok, például a magnézium és a vas hiánya okozza. De vannak olyan növények, úgynevezett indikátornövények is, amelyek meglévő hiányt jeleznek. Ide tartozik a csalán, amelynek előfordulása különösen magas a nagyon nitrogénben gazdag talajokon. Másrészt az ízeltlábúak és a kamilla a nitrogénhiány jelei lehetnek.

Az erdei sóska, a zsurló és a zsurló a mészszegény talajokon fejlődik. A hanga, a réti sóska és a százszorszép szereti a tápanyagban szegény talajokat. Annak érdekében, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy hiányról vagy feleslegről van szó, nem kerülhető meg a megfelelő talajelemzés, amelyet ideális esetben néhány évente meg kell ismételni.

Tudjon meg többet a műtrágyázásról