Egyszerre trágyázza és meszeli a pázsitot? Mi az ajánlott

Egy gyönyörű, egészséges fűvel rendelkező kert kialakítása sok munkát igényel. A megfelelő műtrágyázással és meszezéssel azonban jó eredményeket érhet el. Nem minden talaj igényel meszet, de sok esetben megteremti az egészséges, növekvő gyep feltételeit. Elvileg lehetséges az egyidejű műtrágyázás és meszezés, de lehetőség szerint kerülendő.

Milyen tápanyagokra van szüksége a pázsitnak?

A műtrágyázás elengedhetetlen a szép, sűrű, zöld fűtakarójú pázsithoz. Azonban nem szabad csak olyan műtrágyát használni, amilyet szeretne, hanem azt is összetétele a kerti talaj összetétele és növényei igényei alapján szavazással döntsön. Nem minden pázsitnak van szüksége ugyanazokra a tápanyagokra, ehelyett a különböző fűfajták és keverékeik egyformán egyedi tápanyag-összetételt igényelnek. Elvileg azonban minden növénynek ugyanarra a hat tápanyagra van szüksége az erős és egészséges növekedéshez:

• Nitrogén
• foszfor
• kálium
• oxigén
• szén
• hidrogén

Különféle ásványi anyagok és nyomelemek is megtalálhatók benne, amelyek csak kis mennyiségben szükségesek, de ennek ellenére nélkülözhetetlenek a növények anyagcseréjéhez, táplálkozásához.

Miért olyan fontos a célzott műtrágyázás?

A füvek, mint minden más növény, általában a levegőből vagy a levegőből fotoszintézis útján nyerik a szenet, a hidrogént és az oxigént. a napfény. A többi szükséges tápanyag nitrogén, foszfor és kálium a talajban van. Míg a levegő és a nap mindig jelen van, az utóbbi anyagok nem regenerálódnak hatás nélkül. A növények évről évre felhasználják ezeket a tápanyagokat anélkül, hogy bármilyen módon visszavezetnék őket a körforgásba. A célzott műtrágyázás pótolja az elfogyasztott összetevőket. Mind az alulkínálat, mind a túltrágyázás súlyos következményekkel jár a növényegészségügyre nézve.

A különböző tápanyagok szerepe a műtrágyában

Az említett tápanyagok mindegyikének nagyon konkrét feladata van a növény anyagcseréjében.

Nitrogén

A nitrogén a klorofill egyik fő alkotóeleme, ezért elengedhetetlen része a fotoszintetikus folyamatnak. A kiegyensúlyozott nitrogénegyensúly vastagabb és magasabb füvet eredményez egészségesebb levelekkel. A nitrogén a növények növekedését is felgyorsíthatja.

foszfor

A foszfor a klorofill összetevője is, amely nagyon fontos a növényi szervezet számára elősegíti a feszesebb és erősebb fejlődést a megnövekedett keményítő- és olajtermelésnek köszönhetően Gyökér. Ezenkívül az anyag erősíti a növények ellenálló képességét számos betegséggel szemben.

kálium

A kálium egy másik fontos elem, számos előnnyel, amelyek hozzájárulnak a növény általános egészségi minőségéhez. A kálium javítja és erősíti a gyökérnövekedést, nélkülözhetetlen a fontos fehérjék felépítéséhez és a káros betegségek leküzdéséhez.

A műtrágya előnyei

A műtrágya nemcsak az említett fő tápanyagokkal látja el a talajt, hanem lehetővé teszi a talaj jobb szellőzését és növeli annak víztároló képességét is. A műtrágyák más fontos tápanyagokkal is ellátják a növényeket, mint például a kalcium, a kén, a magnézium, a bór, a réz és a vas.

savanyú talaj

A műtrágyázás számos előnye azonban csak akkor érezhető, ha a talaj megfelelő savasságú. Savanyúsága a jelenlévő hidrogén mennyiségének mértéke, és a pH-érték szerint osztályozható, amelyet egy 0-tól 14-ig terjedő logaritmikus skálán mérnek. A 7-es pH-érték semlegesnek, 7-nél kisebb savasnak, 7-nél nagyobb lúgosnak tekinthető. alapvető. A legtöbb talaj pH-ja 5,5 és 10 között van. A 6 és 7 közötti pH-érték ajánlott az egészséges növények növekedéséhez. Ha a talaj pH-ja 6 alá esik, számos káros mellékhatás lép fel, többek között:

• Alumínium toxicitás: Az alumínium alacsony pH-értékeken oldódik. Az alumínium korlátozza a gyökérnövekedést és korlátozza a víz és a tápanyag hozzáférhetőségét.
• Tápanyag elérhetősége: Magas savasság mellett a növények nem képesek felvenni a nitrogént, a foszfort és a káliumot. Ez gátolja a megfelelő növekedést.
• Mikrobiális aktivitás: Savas körülmények között a baktériumok és gombák nem képesek lebontani a szerves anyagokat, és nem tudják a tápanyagokat a talajban keringetni.

A kereskedelemben kapható csíkteszttel könnyen meghatározhatja talajának pH-értékét. A laboratóriumban végzett talajelemzés lényegesen drágább, de pontosabb eredményt is ad.

Hogyan befolyásolja a műtrágya a talaj pH-ját

Minél több hidrogént tartalmaz a talaj, annál savasabb. Ugyanakkor savtartalma a nitrogén alapú növényi táplálás miatt folyamatosan növekszik, különösen ha ammóniás nitrogén alapú műtrágyát használ vagy használ. túladagolni ezt. A túltrágyázás mindig a talaj elsavasodásához vezet, ezért először alapos talajelemzéssel kell meghatározni a konkrét igényt.

A fűnyírás a talajt is savanyítja

Ezenkívül a rendszeres fűnyírás a talaj elsavasodásához is vezet. Maguk a növények enyhén lúgosak, pH-értékük magasabb, mint a talajé. Természetes környezetben az enyhén savanyú talajban lévő elhalt növényi anyagok lebomlanak, helyreállítva az egészséges pH-egyensúlyt. Ha a veteményeket most lekaszálják, a ciklus megszakad, és soha nem hajtják végre a kiegyensúlyozást. Ezért a talaj mindig enyhén savas marad.

A mész csökkenti a talaj savasságát

A talaj semlegesítése és a pH-egyensúly helyreállítása érdekében a kertésznek időnként kalciumot kell alkalmaznia. Ennek legegyszerűbb és legolcsóbb módja a talaj meszezése. A mész őrölt mészkőből készül, egy szürke üledékes kőzet, amely elsősorban kalcium-karbonátból és magnézium-karbonátból áll. A kalcium és a magnézium összetevői semlegesítik a talaj savasságát azáltal, hogy kölcsönhatásba lépnek a savakkal A hidrogén és a kálium összetevői reagálnak, és ehelyett semlegesítik az agyagot, a szén-dioxidot és a vizet hagyd hátra.

Hogyan használják a meszet?

A dolomitmész a legelterjedtebb pázsit mészfajta, amely por vagy pellet formájában kapható. A mészpor pontosan az, aminek hangzik: finom, fehér por, amelyet a pázsitra szór. Minél finomabbra van őrölve a mész, annál nagyobb a felülete. Ez a felület növekedése pedig gyorsabb reakcióidőt eredményez a talajjal. Egy szeles napon semmiképpen ne vigye fel a mészport, miközben arcmaszkot visel. A kevesebb szennyeződés azonban pellet formában mészképződik, amelyet egyszerűen egyenletesen oszlat el a padlón, és amely ugyanazt a funkciót tölti be, mint a por.

Először meszet vagy műtrágyát kell alkalmazni?

Általánosságban elmondható, hogy nem ajánlott egyszerre meszet és műtrágyát alkalmazni. De milyen szempontok alapján dönti el, hogy először meszet vagy műtrágyát alkalmazzon?

A talaj pH-egyensúlya nagymértékben meghatározza, hogy a két termék közül melyiket alkalmazzák először. Vegye figyelembe a növekedési kiegészítők céljait: Műtrágyát adnak a talajhoz, hogy növeljék a növények számára elérhető tápanyagok szintjét. A mész pedig állítólag csökkenti a savasságot, és ezáltal a tápanyagokat jobban hozzáférhetővé teszi a növények számára. A mész és a műtrágya közötti döntésnél ezért fontos figyelembe venni a talaj pH-értékét.

Mikor kell először meszet alkalmazni?

Ha a talajban magas a savtartalom, akkor először meszezni kell, és csak bizonyos várakozási idő után műtrágyázni. A vízkőnek idő kell, mert a savtalanítási folyamat nem gyors. Minél finomabbra őrlik a mész, annál gyorsabban reagál a talajjal, és annál kevesebb idő telik el a meszezés és a műtrágyázás között. Ha a talaj erősen savas, vigyen fel körülbelül 100 font meszet minden 100 négyzetláb gyepre. Ha a meszet csak a pH fenntartása érdekében adják hozzá, akkor ajánlott kisebb mennyiséget használni - körülbelül 20 kilogramm meszet 100 négyzetméterenként.

A legjobb idő a meszezésre

Általában az ősz a legjobb idő a mész felhordására, mivel ez elegendő időt biztosít a lassú kémiai reakcióhoz. Kerülje a mész felhordását extrém hőségben vagy fagyban is, mert ez jelentősen csökkenti a hatékonyságát.

Mikor kell először kijuttatni a műtrágyát?

Ha viszont új fűmagot ültetünk, akkor a mész előtt érdemes kijuttatni a műtrágyát. Ha a talajban hiányzik a tápanyag, a magvak nem tudnak kicsírázni és hatékonyan növekedni. Nem számít, milyen savanyú a talaj, ha nincs tápanyag a talajban, a növények nem érik el teljes potenciáljukat. Várjon legalább egy héttől 10 napig, mielőtt végül felhordja a mészt. Hagyja a növényeknek a szükséges időt a műtrágyában lévő tápanyagok felszívódására. A mész hozzáadása növeli a talajban már jelen lévő műtrágya hatékonyságát. A növények gyökerei, amelyeknek ekkor már növekedésnek kell lenniük, részesülnek a mész extra lendületéből.

Milyen feltételek mellett lehet mész és műtrágya egyszerre kijuttatni?

Ha a talaj pH-ja már semleges, nincs szükség különböző időpontokban műtrágya és mész kijuttatására. Időt és pénzt takaríthat meg, mindkettőt egyszerre is megteheti. A műtrágya azonnal tápanyagokkal látja el a talajt, míg a mész idővel lassan szabadul fel és fenntartja a pH-t. A műtrágyát és a meszet külön-külön alkalmazza, hogy mindkettő egyenletesen oszlik el a teljes gyepen. Először menjen át a gyepen a műtrágyával, majd mésszel.

A túladagolás betegséghez vezet

Ha a gyep vagy a szántóföld pH-ja már semleges, akkor csak kétévente kell meszet kijuttatni. A túlzott mész vasklorózishoz vezethet, ami sárga vagy akár elhalt füvet eredményez. A műtrágya túlzott kijuttatása vegyi égési sérüléseket, nádtető felhalmozódását, valamint a kártevők és betegségek számának növekedését okozhatja a gyepen.
Tipp: Egyes kertészek a mész helyett az érett komposztra esküsznek a semlegesítés érdekében, ami szintén növeli a pH-értéket. A komposztnak megvan az az előnye is, hogy egyúttal értékes tápanyagokkal látja el a gyepet.

Tudjon meg többet a gyepápolásról