Tartalomjegyzék
- Amikor a tető vékony
- A membrán jelentése
- A tető hajlásszöge
- Ahol a membrán működik
- Tetőformák és burkolatok a membrántetőhöz
- Az építkezés
- Költségek
- Előnyök és hátrányok
A membrán sokféleképpen jelenhet meg. Arra is képes, hogy a legkülönfélébb tetőformákhoz formai vagy funkcionális értéket adjon. Itt hasznos dolgokat tudhat meg a dupla tetőről, a szerkezettől és a lehetséges felhasználási módoktól a további, érdekes információkig.
Amikor a tető vékony
Eleinte a törpe jut eszébe a membrán fogalmával. Ez a feltételezés sem lenne ésszerűtlen, mivel a kettős tető egy keresztirányú épület tetejét írja le egy főtetős főépületen. Végső soron azonban a "Zwerch" nem többet vagy kevesebbet jelent, mint "keresztirányú", így a membrán nevét nem a méretéből, hanem az orientációjából kapta. Az építészetben a membrántető fogalma tulajdonképpen csak a valódi keresztirányú épületeknél, vagyis az épület teljes magasságában jól felismerhető és jól olvasható alárendelt szerkezeteknél található meg.
A szaknyelven kívül a tetőtéri ablakokkal kapcsolatban is gyakran előfordul a kifejezés, i.e Olyan felépítmények, amelyeket minden oldalról a fő tetőterület vesz körül, és a tetőn csak "felülről" olvashatók vannak. Az alábbiakban közölt információk könnyen alkalmazhatók mindkét változatra, azaz valódi keresztirányú épületek tetőfedésére és tetőtetőkre. Mindkét eset szinte teljesen megegyezik, mind optikailag, mind műszakilag.
A membrán jelentése
A kettős tető alkalmazásának okai éppoly egyéniek lehetnek, mint az ezzel felszerelt épületek. Ennek a tetőelemnek az objektív hozzáadott értéke azonban két alapvető területre korlátozható:
1. Optikai hozzáadott érték:
- A főtető felosztása, zónái és körvonalai
- A főtető vizuális nehézségének csökkentése kisméretű, kiegészítő szerkezetekkel
2. hozzáadott érték a felhasználás szempontjából:
- egyenes falak a főtető ferde teteje helyett a jobb berendezés érdekében
- Nagyobb szobamagasság a társalgókhoz, a hozzáféréshez vagy a technológiához (pl. B. lift) a tetőtérben
A tető hajlásszöge
Ezen a ponton nem magáról a membrán dőlésszögéről van szó, hanem a tetőfelület szükséges dőlésszögéről, amelyből a membránnak ki kell állnia. Elméletileg ez bármilyen lejtéssel lehetséges, de minél laposabb a lejtés, annál nagyobbnak kell lennie a tetőfelületnek. Csak így érhető el a membrántető elhelyezéséhez szükséges magasságkülönbség a tető hajlásszögéből adódóan. A magasságkülönbségnek nemcsak olyan nagynak kell lennie, hogy a dupla tető szerkezete eltűnjön benne. Emellett természetesen figyelembe kell venni a membrántető alatti helyiségmagasság további növekedését is tükrözze újra, és ezen felül a membrántető körüli fő tetőterület bizonyos megőrzése lehetséges lenni. Ez az összefüggés gyakorlati példákon elég jól látható:
1. Tetőhajlásszög 45° / házmélység 8 méter (normál családi ház) / központi gerinc:
- így a fő tetőterület magasságkülönbsége 5 méter
- A féltető átlagos tetőszerkezeti magassága szigeteléssel stb. kb. 0,30 m
- A tetőben lévő társalgó minimális magassága (szövetségi államtól függően) kb. 2,20 m
- A főtető maradványmagassága kettős tető esetén as lapos tető 4,00 méterrel kevesebb 2,50 méter a rácsos teljes magasság = 1,50 méter
2. Tetőhajlásszög 30° / házmélység 8 méter (normál családi ház) / központi gerinc:
- így a fő tetőterület magasságkülönbsége 2,66 méter
- A féltető átlagos tetőszerkezeti magassága szigeteléssel stb. kb. 0,30 m
- A tetőben lévő társalgó minimális magassága (szövetségi államtól függően) kb. 2,20 m
- A főtető maradék magassága lapostetőként 2,66 méterrel kisebb A rácsos 2,50 méter teljes magassága = 0,16 méter
3. Tetőhajlásszög 25° / házmélység 8 méter (normál családi ház) / központi gerinc:
- így a fő tetőterület magasságkülönbsége 2,22 méter
- A féltető átlagos tetőszerkezeti magassága szigeteléssel stb. kb. 0,30 m
- A tetőben lévő társalgó minimális magassága (szövetségi államtól függően) kb. 2,20 m
- A főtető maradék magassága lapostetőként 2,22 méterrel kisebb 2,50 méter a rácsos teljes magasság = -0,30 méter
Gyorsan világossá válik, hogy a membrántető minimális építési magassága mellett is, mint nem ferde lapostető a megszokott életmélységben már 30 fokos dőlésszögből is elérhető egy olyan terület, ahol alig van dupla tető funkciókat. Ha most még magasabban van a membrántető az eltérő tetőforma miatt hajlásszöggel, akkor csak az lehet a főtető nagyobb hajlásszögével vagy ennek megfelelően nagyobb tetőfelületi mélységgel a gerincpontig Rájön.
Ahol a membrán működik
Elvileg a membrántető a hozzá tartozó keresztirányú szerkezettel vagy tetőszerkezettel együtt bárhol felszerelhető rájöjjön, hogy a már kifejtett dőlésszögű lejtős tetőfelületből hol lép ki tud. Gyakorlati felhasználása azonban azt mutatja, hogy a használhatóság további korlátozások alá esik.
Jól alkalmas:
- nyeregtetők
- hordótetők (kellő görbülettel)
- manzárdtetők
- kontyolt tetők és félig kontyolt tetők nagy fennmaradó tetőfelülettel
Közepesen alkalmas:
- Kis méretű kontyolt tetők és félkontyús tetők (a tetőtér hiánya miatt)
Nem alkalmas:
- bezárt tetők (mivel nagyon nehéz összeegyeztetni a dizájnt a tiszta formával, és a dőlés gyakran nem elegendő)
- Lapostetők (mivel nincs érzékelhető dőlésszög)
Tetőformák és burkolatok a membrántetőhöz
Valójában a modern lakóépületek minden elterjedt tetőformája és burkolóanyaga megvalósítható a membrántetővel. A választotttól függően tető alakja a membrántető vagy impozánsnak tűnhet, vagy észrevétlenül beleolvad a fő tetőterületbe. Csak néhány korlátozást kell hozzáadni:
- A nyereg-, kontyos- vagy hordótetők gerinciránya mindig merőleges a főtetőre
- A függőtető dőlésszöge (a ferde tetőfelület ugyanolyan tájolású és emelkedési irányú, mint a főtető) mindig kisebb, mint a fő tető dőlése
- Kontyolt tetővel csak egyoldali kontyolt felület lehetséges
A homogén megjelenés érdekében a féltetőhöz általában ugyanazokat a burkolóanyagokat használják, mint a főtetőhöz. Fémlemezt vagy fóliát csak akkor használnak, ha a membrántető dőlésszöge túl lapos, esetleg a főtető kontrasztjaként.
Az építkezés
A membrános tetők általában a főtetőhöz használt tetőszerkezetet használják takarékossági okokból. Mivel az építési magasság, ahogyan a példában is látható, gyakran problémát okoz, gyakran alkalmaznak tetőszigetelést a szarufák közé behelyezett szigetelőréteggel. A belső párazáró és a külső alátét membrán a főtető megfelelő szintjeihez van rögzítve.
Konstruktív szempontból a membrántető terhelései közvetlenül az alatta lévő tömör falakból származnak. Ha viszont nem egy igazi keresztirányú épületet nézünk, hanem egy tetőt, akkor a falakkal és a tetővel együtt általában faszerkezetként a határoló szarufákra helyezik a teljes tetőt. A falszerkezet is a fő- és a közbenső tető szerkezetére épül, így végső soron a tetőfelület egyfajta függőleges részét jelenti.
Költségek
Természetesen minden membrán többletköltséget jelent. A főtetőhöz képest ezek lényegesen magasabbak a kialakított térfogat köbméterére vetítve, mivel lényegesen nagyobb a burkolófelület aránya. Az egyes helyiségek használhatóságát javító kisméretű keresztirányú épületek már 10 000 euróból megvalósíthatók. Ha az alatta lévő szinteken a keresztirányú épület a főépület elé is kinyúlik, a költségek ennek megfelelően nőnek.
Előnyök és hátrányok
A legtöbb esetben ezek az előnyök és hátrányok hatással vannak a membránra:
Előnyök
- Magasabb szobamagasság a jobb használhatóság érdekében
- További függőleges falak a tetőtér jobb berendezéséhez
- Jobb expozíciós lehetőségek a normál homlokzati ablakok használatával
- A főtető szerkezete és fellazítása
- Sokoldalú méretben, formában és burkolatban
Hátrányok
- Magas költségek a létrehozott térhez képest
- Kis tetők esetén a méret erősen korlátozott
- Számos konstruktív csatlakozási pont a főtetőn, így bonyolult és meghibásodásra hajlamos
- Csak bizonyos tetőmagasság mellett ill hajlam lehetséges
Tudjon meg többet a tetőről / padlásról
Fúj a hó a tetőcserepek alatt: mit tegyünk?
A hószállingózás gyakran a tetőcserepek alá kerül, ha hóvihar vagy erős szél fúj alatta. A nedvesség gyakran okoz károkat az olvadékvízből. A tetőcserepek közötti légterek a felelősek. A lakástulajdonosoknak most meg kell találniuk, hogyan lehet ezt ellensúlyozni.
Ereszcsatorna lejtő: az ideális lejtő
Az ereszcsatorna megfelelő működéséhez ideális dőlésszögű lejtőre van szükség. Különféle tényezőket kell figyelembe venni. A telepítés előtt tájékozódjon a gradiens kiszámításának és megvalósításának módjáról.
Melyik padlásszigetelésre lehet azonnal járni?
A tetőtér szigetelése hatékonyan csökkenti az épület hőveszteségét. Ha a padlást továbbra is tárolóhelyként kívánjuk használni, a szigetelést a lehető leghamarabb hozzáférhetővé kell tenni. Ehhez számos anyag használható. Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai, valamint különböző költségek.
Bitumenes foltok: 6 eltávolító tipp
Ha bitument kell feldolgoznia, legyen óvatos. A fekete, viszkózus massza ragadós, jól tapad a ruházathoz, a kézhez és minden lehetséges felülethez, amellyel érintkezik. Tippjeink segítségével sikeresen eltávolíthatja.
Tetőtér: OSB vagy Rauspund tetődeszkának?
Mind az OSB, mind a Rausund lapok alkalmasak tetődeszkának. De mik a különbségek, és mi illik jobban a tetőtérhez? Útmutatónk ezekre és más kérdésekre is választ ad a két anyaggal kapcsolatban.
Párazáró fektetés: meddig kell elmenni a párazárónak?
A párazáró szigetelés bizonyos esetekben elengedhetetlen. De milyen messzire kell beépíteni a párazárót, mi az és mi a különbség? Ezekre és további kérdésekre ad választ a következő útmutató.