Tartalomjegyzék
- formája és kialakulása
- funkció
- Az építkezés
- A statikus kihívás
- A tető hajlásszöge
- Előnyök és hátrányok
- A manzárdtető ma
A szecesszió és a századforduló valószínűleg sokaknak megfordul majd a manzárdtető láttán. A tetőforma kialakítása még régebbre nyúlik vissza. Átgondolt kialakítása azonban a mai napig sem veszített aktualitásából. Elmagyarázzuk az előnyeit és hátrányait, és hasznos információkat adunk a kivitelezésről.
formája és kialakulása
A manzárdtetőt a 16. században hozták létre. és 17 Században, ahol a reprezentatív városi házaknak és palotáknak megfelelő egyensúlyt teremtettek a falfelület és a tető között. A Belle Etage-hez hasonlóan ez is a 19. sz Században akkor a felsőbbrendű építészeti nyelv szinte kötelező kánonjában. Végső soron a manzárdtető a ferde tető, amely az alsó részen meredekebbé váló tetőfelülettel megfordítja a felső "normál" padlót. Ha fordítva nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy egy manzárdtető akkor jön létre, ha a tetőfelületeket nézzük. kívül hajlik, hogy egy újabb emeletet hozzon létre a tetőtérben, teljes értékű helyiségekkel, egyenes falakkal befogadni.
funkció
A manzárdtetőnek ma a formai hatásán kívül egy másik, nem elhanyagolható funkciója is van. Számos fejlesztési terv az emeletek számával és az eresz magasságával szabályozza egy terület szerkezeti kihasználtságát. A legfelső emelet tetőben való elhelyezésével, ellentétben a klasszikussal Nyerstető – nyeregtetővel sokkal használhatóbb szint, mint valaha eset lenne. A manzárdtető klasszikus stilisztikai kialakítása így új értelmet nyer a jogszabályi épülettervezési követelmények kimerítéséhez.
Az építkezés
Szerkezetileg a manzárdtető mindig szelementető. Mivel a tetőfelület felfelé hajlik, a szarufák nem tudnak az eresztől a gerincig futni, így nem támaszkodhatnak egymásnak. A tetőtér általában favázként van beépítve a tetőszerkezetbe. Ezekre a falakra támaszkodik a központi szelemen, amely egyben a laposabb felső tető küszöbeként is szolgál. A szegecskeret felhasználástól függően téglafalakkal is kialakítható, így csak az ablakon kinézve veszi észre a padláson való tartózkodást. A padlótól a mennyezetig érő térdfal beépítésével belülről még a meredek tetőlejtés sem veszi észre. A meredek tetőhajlás ugyanakkor lehetővé teszi a normál homlokzati ablakok beépítését és ezáltal a helyiségek korlátlanul jó megvilágítását és szellőzését.
A statikus kihívás
A manzárdtető építésénél különös figyelmet fordítanak a statikára. Az alatta lévő, klasszikus nyeregtető átviszi a tetőfelületre ható terheléseket összefüggő szarufák az épület külső falaihoz, majd onnan az alapelemeken keresztül a Talaj. A külső falakkal vagy egy további merevítő gerendaréteggel együtt ez egy stabil statikus rendszert eredményez háromszög formájában. Manzárdtető esetén azonban a tetőfelület kihajlása megszakítja és kiveszi az egyenes vonalból az összefüggő szarufákat. A terhelések különösen a felső tetőterületen fejtenek ki egyértelmű lefelé irányuló nyomást a terhelések átadásakor, és a kihajlási területen is. Fontos, hogy ezt a kifelé irányuló nyomást szerkezetileg elnyeljük, és megakadályozzuk a tető meghajlását. Ebből a célból általában a tetőtér padlója fölé egy gerendaréteget helyeznek el, vagy több fém kötőrudat is biztosítanak. Gyakran ezek az elemek vizuálisan egyáltalán nem jelennek meg, mivel eltűnnek a tetőtér falában vagy mennyezetében.
A tető hajlásszöge
Most már volt szó két különböző tetőhajlásszögről és egy felső tetőről és egy alsó tetőről. De mely tendenciákat használjuk ésszerűen? Nyilvánvaló a feltevés, hogy a tető alsó felének meredekebbnek kell lennie, mint a felső tetőnek, hogy a jellegzetes tető sziluettjét elérjük. A legalább 45 fokos dőlésszög gyakori a meredek tetőterületeken, de ésszerű az 50 fokos vagy nagyobb dőlésszög. Nem ritkán akár 70 fokos dőlésszöget is találnak annak érdekében, hogy a mögötte lévő belső teret a lehető legoptimálisabban lehessen használni. A felső tető viszont szinte bármilyen szögben dönthető. Annak érdekében, hogy ne keletkezzen itt felesleges és használhatatlan hely, általában legfeljebb 30 fokos dőlésszöget alkalmaznak, gyakran kevesebbet. A gerincterületen viszont alig van 15 fok alatti manzárdtető, hiszen a hagyományosan használt cserépburkolatok laposabb hajlásszöggel csak korlátozottan töltik be funkciójukat.
EGY JEGYZET:
Egyes gyártók már megengedik, hogy a tető dőlésszögét akár 10 fokra is csökkentsék. Az optikát azonban soha nem szabad teljesen figyelmen kívül hagyni. Minél nagyobb a különbség a két dőlésszög között, annál nehezebb harmonikus kialakítást elérni.
Előnyök és hátrányok
Természetesen a manzárdtetőnek nemcsak előnyei vannak, hanem hiányosságai is. A következőkben ennek pozitív és negatív oldalait egyaránt tető alakja röviden megvilágítva:
Előnyök
- A tetőtérben nagymértékben megnő a hasznos hely az alsó tetőterület meredek lejtőjének köszönhetően
- A tetőtér kihasználatlan tetőterének csökkentése a felső tető laposabb hajlásszöge miatt
- Minőségi nyereség a tetőtérben lévő helyiségek használhatóságában a függőlegesebb falak, nagy lejtős mennyezetek és a normál homlokzati ablakok használata miatt
- Növelje a tető "optikai súlyát", így lehetővé válik a fő szerkezet és a tető kiegyensúlyozottabb kialakítása
- Épülettervezési előnyök az eresz magasságának és esetleg leolvasható szintek számának korlátozásánál
Hátrányok
- Nagy szerkezeti erőfeszítés a tartószerkezethez
- Számos részletes terv ablakcsatlakozásokhoz, tetőhajlásszög változtatáshoz stb. szükséges
- Klasszikus tetőfedések a meredek tetőterületen túl magas dőlésszöggel csak további biztonság mellett lehetségesek
- A tetőtér jobban kihasználható, mint egy "normál" nyeregtető, de még mindig nem egy teljes szint
- A modern építkezési jogban ez aligha valósítható meg törvényi felmentések nélkül a fejlesztési tervek meghatározásával.
A manzárdtető ma
Lehet, hogy a manzárdtető virágkora véget ért, de még mindig újra és újra megtalálhatja az új építésű épületekben. Azonban nem minden, aminek látszik, igazi manzárdtető. Mert a manzárdtető optikai és esetenként építésjogi előnyeinek kihasználása érdekében a konstruktív tető nélkül Gyakran erőfeszítésekre van szükség a "normál" szintek kialakításához egy tömör szerkezetben, rendkívül meredek tetőfelülettel rejtett. A laposabb, felső tetőterületet ezután valódi tetőszerkezetként húzzák fel, vagy hagyják el egy helyett lapos tető teljesen. Hogy a manzárdtető koncepciója mennyire érvényes még itt, az végső soron a nézőre van bízva. Tény azonban, hogy szerkezeti szempontból ezekben az esetekben a korábbi idők valódi manzárdtetőjéből csak kevés maradt meg.
Tudjon meg többet a tetőről / padlásról
Fúj a hó a tetőcserepek alatt: mit tegyünk?
A hószállingózás gyakran a tetőcserepek alá kerül, ha hóvihar vagy erős szél fúj alatta. A nedvesség gyakran okoz károkat az olvadékvízből. A tetőcserepek közötti légterek a felelősek. A lakástulajdonosoknak most meg kell találniuk, hogyan lehet ezt ellensúlyozni.
Ereszcsatorna lejtő: az ideális lejtő
Az ereszcsatorna megfelelő működéséhez ideális dőlésszögű lejtőre van szükség. Különféle tényezőket kell figyelembe venni. A telepítés előtt tájékozódjon a gradiens kiszámításának és megvalósításának módjáról.
Melyik padlásszigetelésre lehet azonnal járni?
A tetőtér szigetelése hatékonyan csökkenti az épület hőveszteségét. Ha a padlást továbbra is tárolóhelyként kívánjuk használni, a szigetelést a lehető leghamarabb hozzáférhetővé kell tenni. Ehhez számos anyag használható. Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai, valamint különböző költségek.
Bitumenes foltok: 6 eltávolító tipp
Ha bitument kell feldolgoznia, legyen óvatos. A fekete, viszkózus massza ragadós, jól tapad a ruházathoz, a kézhez és minden lehetséges felülethez, amellyel érintkezik. Tippjeink segítségével sikeresen eltávolíthatja.
Tetőtér: OSB vagy Rauspund tetődeszkának?
Mind az OSB, mind a Rausund lapok alkalmasak tetődeszkának. De mik a különbségek, és mi illik jobban a tetőtérhez? Útmutatónk ezekre és más kérdésekre is választ ad a két anyaggal kapcsolatban.
Párazáró fektetés: meddig kell elmenni a párazárónak?
A párazáró szigetelés bizonyos esetekben elengedhetetlen. De milyen messzire kell beépíteni a párazárót, mi az és mi a különbség? Ezekre és további kérdésekre ad választ a következő útmutató.