A szilva és a szilva közötti különbségek

A szilva és a damson a legnépszerűbb német gyümölcsfajták közé tartozik. De hol a különbség?

Botanikailag mind a szilva, mind a damson a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. A megkülönböztetés azonban nem mindig könnyű, mivel ezek a faj alfajai vagy változatai Prunus domestica cselekszik. Ezek könnyen keresztezhetők egymással, ezért a szilva és a damson közötti átmenetek gördülékenyek.

Szilva és Damson: Származási hely és eredet

Prunus domestica- A fajták termesztésének nagy múltja van. A szilva és a damson pontos eredete azonban nem tisztázott egyértelműen. A szakértők szerint a növények eredetileg a Kaukázusból és Perzsiából származtak, onnan terjedtek el Ázsiába és Európába. Más kutatók azonban inkább Kínából gyanítják az eredetet. A gyümölcsök eredete is ellentmondásos – feltételezik azonban, hogy a fajok természetes hibridek lejtős (Prunus spinosa) és cseresznye szilva (prunus cerasifera) keletkeztek. Mindezek ellenére az biztos, hogy a szilva és a damsonok, sokféle felhasználásuk miatt és azok a finom ízek az évszázadok során fontos szerepet játszottak a világ számos kultúrájában és konyhájában játszott.

A szilva és a szilva közötti különbségek

A szilva és a damson két alfaja Prunus domestica. Bár nagyon szorosan összefüggenek, vannak bizonyos különbségek.

A damson és a szilva megjelenése

A szilva gyakran nagyobb és kerekebb, mint a damson, és sima héjú. A szilvahéj színe fajtától függően a világossárgától a mélyliláig változik. A pép sárgás-arany színű, de bizonyos változatokban vöröses is lehet. Ezenkívül a puha gyümölcstestet általában nem könnyű elválasztani a magtól. Ezenkívül a szilvának külön hosszanti barázdája van, amelyet hasi varratnak neveznek.

A szilva viszont kisebb és általában hosszabb, mint széles. Sötétebb a bőrük, fehéres viaszos réteggel, amely a szakterületen illatosítóként ismert. A friss szilvának is lehet ilyen rétege, de gyakran nem olyan egyértelműen, mint a szilvában. Alapvetően a bevonat a fán lecsapódó pára hatására jön létre, és megvédi a gyümölcsöt a gyors kiszáradástól. Ezenkívül az illat a frissesség mutatója, mivel hosszabb tárolással csökken. A szilva húsa általában szilárd, könnyebben elválasztható a magtól, és intenzívebb aranyszínű. A hosszanti barázda a szilvában kevésbé kifejezett.

A szilvának és a damsonnak számos fajtája létezik, amelyek színe, alakja és mérete változhat. Így sokszor csak ránézésre nehéz megmondani, hogy szilva-e vagy dög.

Az íz

A szilva és a damson íze egyaránt édes és lédús, ami a fajtától és az érettségi foktól is függ. A kétféle gyümölcs között azonban vannak finom illatkülönbségek:

• A szilvának általában enyhe és édes íze van, némi savassággal. A szilva húsa általában puhább és lédúsabb.
• A szilva túlnyomórészt - a magasabb cukortartalom ellenére - valamivel savasabb, mint a szilva, ezért intenzívebb ízű. A hús kissé keményebb és kevésbé vizes.

Mi a közös a szilvában és a szilvában?

Mivel a szilva és a szilva alfaja Prunus domestica mindkettő alapvetően nagyon hasonló, és sok közös vonásuk van:

1. Egészségügyi előnyök: Mind a szilva, mind a damson magas az egészséges összetevőkben, például rostokban, vitaminokban és antioxidánsokban.
2. Felhasználás: Mindkét gyümölcs ideális friss fogyasztásra vagy főzéshez, sütéshez. Többek között gyakran használják belőlük lekvárok, kompótok vagy szárított gyümölcsök készítését.
3. Szezon: A szilva és a damsonok körülbelül egy időben érnek nyár végén vagy kora ősszel, fajtától és éghajlattól függően. A virágok általában nagyon hasonlóak, és tavasszal az év azonos szakában jelennek meg.
4. Tárolás: Mindkét gyümölcsöt a lehető legmagasabb páratartalom mellett és 0 °C feletti hideg hőmérsékleten kell tárolni. Erre kiválóan alkalmas például egy hűtőszekrény. Ha a gyümölcsök még nem érettek, akkor szobahőmérsékleten tárolhatók, amíg el nem érik a kívánt érettségi fokot.
5. Termesztés: A szilvát vagy damsont hasonló módon termesztik, és hasonló termesztési feltételeket igényelnek, például jó vízelvezetésű talajt és rendszeres öntözést. Mint te Ültessünk szilvafát, megtudhatja egyik speciális cikkünkből.

Sokak pépje prunusfaj fogyasztásra alkalmas. A vérszilva (Prunus cerasifera) például nagyon finom, de a benne lévő magok mérgezőek, és nem szabad lenyelni. További információkat növényportrénkban talál.