Spárgaborsó: termesztés, gondozás és betakarítás

A spárgaborsó nemcsak szokatlan növénykultúra a veteményeskertben, hanem látványosan is vonzó. Itt megtudhatja, mit kell figyelembe vennie a hüvelyesek családjának termesztése során.

A "spárgaborsó" elnevezést két fajra felváltva használják. A két változat a sárga spárgaborsó (Lotus maritimus) és a vörös spárgaborsó (lótusztetragonolobus). Kultúrnövényként nagyobb jelentőséggel bír a piros virágú spárgaborsó. Ez abban is megmutatkozik, hogy a piacon szinte kizárólag a vörös spárgaborsó magjait találjuk.

Spárgaborsó: eredet és jellemzők

Mivel a spárgaborsó maghüvelyei szárnyakra emlékeztetnek, a növényt "szárnyas borsónak" is nevezik. Eredetileg a dél-mediterrán vidékről származik, és főleg Ázsiában csemegeként tartják számon. Németországban a hüvelyesek a 16. század óta léteznek. Században ismerős, de itt nagyrészt a tenyésztett borsó (Pisum sativum) elnyomott.

A vörös spárgaborsó egy egynyári növény, amely 30-40 cm magasra nő, és egész nyáron bársonyos vörös virágok díszítik. A sárga spárgaborsó viszont évelő, szívós és mindössze 10-30 cm magas. Virágzása csak májustól júliusig tart.

Mindkét faj ötszörös leveleket alkot, amelyek mindegyike 3 középső véglevélből és 2 lándzsás szárból áll. A rövid szárú, szőrös lombozat azonban színezetében finoman eltér. Míg a vörös spárgaborsó levelei fű-zöldek, addig a sárga spárgaborsón inkább kékeszöldek.

A spárgaborsó ötszörös pillangós virága eléri a 2-2,5 cm-es méretet, és harang alakú csészéből áll. Ezeknek a mély kelyhek kialakításának köszönhetően a nektárt csak legalább 12 mm hosszú ormányú rovarok érhetik el. Így az olyan rovarok, mint a pillangók és a poszméhek részesülnek ebből a kialakításból. A méhek viszont nem férhetnek hozzá a virágnektárhoz.

A szinte gömb alakú spárgaborsó magja kezdetben világoszöld, éretten olívazöldtől feketéig terjed. A körülbelül 2 mm-es magvakat korábban megpörkölték és kávészerű itallá dolgozták fel.

A körülbelül 4 cm hosszú, négy élű maghüvelyek is eleinte világoszöldek, majd később barnák, feketésbarnák. A szárak közvetlenül a csírázás után felállnak, de ezt követően átmennek egy elhajlóbb és emelkedő állapotba. Egy alaptengely és több, az alaptól kiindulva vékony oldalhajtások alakulnak ki, amelyek legfeljebb 1 m hosszúak. A növény nem fejleszt indákat.

Spárgaborsó termesztése a kertben

A szárnyas borsó nem rendelkezik különösebben magas termőhelyigénnyel. A spárgaborsó termesztésének legnagyobb sikerét egy napos, humuszos, nedves és meszes talajú, azaz 7-es és magasabb pH-értékű hely ígéri. Arra is ügyelnie kell, hogy az altalaj ne legyen túl nehéz, és ne legyen hajlamos a vizesedésre. Összességében a homokos-agyagos talajok a legjobbak.

A termesztésnél fontos ügyelni arra, hogy az ágyás kiválasztott helyén 4 éves termesztési intervallum legyen más típusú hüvelyesekre, mint pl. bab (Phaseolus vulgaris) és a borsó, be kell tartani.

Mint szinte minden hüvelyes, a repülő borsó is képes megkötni a nitrogént a levegőből a csomóbaktériumok segítségével. Így a gyengén fogyó spárgaborsó ideális vegyes kultúrához közepes vagy erősen fogyasztó növényekkel, mint pl. uborka (Cucumis sativus), Fejes káposzta (Brassica), saláta (Lactuca sativa), zeller (Apiumgraveolens), sárgarépa (Daucus carota subsp. sativus) vagy cukkini (Cucurbita pepo subsp. pepo convar. giromontiina). A spárgaborsó ideális magasabb növekedésű zöldségek termesztésére is, mint pl paradicsom (Solanum lycopersicum) vagy chili (paprika növény) alávetni.

Elvileg a termesztés a zöldséges foltban vagy az erkélyen lévő edényben lehetséges. A tartály űrtartalma legalább 5-10 liter, magassága pedig 20 cm. A magokat közvetlenül a szabadba vetheti előkezelés nélkül. Ebből a célból a vetést április közepe és június között kell elvégezni. A csírázás felgyorsítása érdekében érdemes a spárgaborsó magját 12-24 órára meleg vízbe vagy kamillateába áztatni. A kamilla teának gomba- és baktériumölő hatása van.

A spárgaborsót 1-3 cm mélyre kell elvetni. A bokros növekedés miatt 30-50 cm-es sortávolságot kell tartani. Célszerű a soron belül szorosabban vetni – hátha nem kel ki minden mag. Így sűrű állományt kapunk, és később szétválaszthatjuk. Végső soron 50-60 cm-es sortávolságra kell törekedni. Vetés után bőségesen kell öntözni. Ezután a csírázás 7-10 napon belül megtörténik.

A megfelelő ellátás

A spárgaborsó termesztése összességében meglehetősen egyszerű. Ennek ellenére néhány dolgot meg kell jegyezni. Nitrogénmegkötő képességük miatt nincs szükség további nitrogéntrágyázásra. Arra viszont ügyelni kell, hogy már vetéskor legyen tápanyagban gazdag szubsztrátum, hiszen humuszos talajra van szüksége a növénynek. A megfelelő tápanyag-utánpótlás biztosítása és különösen a káliumszükséglet kielégítése és A foszfor fedezésére komposztot keverhetünk bele, vagy tápanyagban gazdag talajt használhatunk válik. A miénkhez hasonló tőzegmentes szubsztrátum felhasználásával Plantura szerves univerzális talaj hozzájárul a klímavédelemhez.

A gyomok elleni küzdelem és a laza talajszerkezet kialakítása érdekében tanácsos rendszeresen kapálni és talajtakarni. Az egyenletes vízellátás különösen fontos akkor, amikor a hüvelyek és a virágok kialakulnak, mert különben lehullhatnak. Ezenkívül a melegkedvelő növényt szükség esetén nem túl hideg vízzel kell öntözni. Ideális erre a gyűjtőhordóból felmelegített esővíz.

A hosszú hajtású fajtáknál a hajtásokat a kerítésre húzhatja, vagy bambuszrudakra rögzítheti. Le kell kötni őket, mert nem másznak fel maguktól.

Szedje be és használja fel a spárgaborsót

A spárgaborsót akkor kell betakarítani, amikor a hüvelyen még nem fejlődött ki a héj és a fonal, és körülbelül 3-4 cm hosszúak. Egyébként fás és nem túl ízletes. A szárnyas borsó a nyár folyamán többször is új hüvelyeket képez, és ezt a folyamatos betakarítás ösztönzi. Ha fogyasztás céljából szeretné betakarítani a hüvelyeket, akkor körülbelül 3 naponta érdemes átszedni. Így nem hagyod figyelmen kívül őket fiatal korukban, amikor a legízletesebbek. A betakarítás ideje a vetés időpontjától függően június és szeptember között van. Ha figyelmen kívül hagyjuk a hüvelyeket, hagyjuk érni, és a következő évben vetőmagként használhatók fel. Ehhez a maghüvelyeket barnától feketésbarnáig kell érni, és jól szellőző helyen kell hagyni megszáradni. A magvak általában legfeljebb 5 évig csíráznak.

A hüvelyeket a betakarítás után azonnal fel kell dolgozni, különben lisztesek és keserűek lesznek, mivel a bennük lévő cukor keményítővé alakul. Ha már készen állnak a betakarításra, és nem lehet azonnal feldolgozni, célszerű lefagyasztani a zöldségeket későbbi felhasználás céljából.

Például a hüvelyeket megpárolhatjuk, megsüthetjük vagy krémes levessé dolgozhatjuk fel. A fiatal csírákat is betakaríthatjuk, és például párolva is fogyaszthatjuk. A zöldségek íze enyhe és spárgaszerű.

Meg lehet enni nyersen a spárgaborsót? A spárgaborsót nyersen is fogyaszthatja, mert nem tartalmaz olyan méreganyagokat, mint a nyers bab. Például egy saláta fűszerezésére használhatod őket.

Még mindig többet akarsz róla hüvelyesek tapasztalat? Itt áttekintést kap az izgalmas zöldségfajtákról, és elolvashatja, hogy milyen más zöldségfajták alkalmasak a kerti termesztésre.