Dobozlepke: mérgező és bejelentendő? Így ismeri fel

A Cydalima perspectalis botanikai név mögé bújik meg az itthon kártevőnek számító bukszlepke. Különösen a bukszok szenvednek tőle, mert a hernyófajok ezeket a fákat teljesen elpusztíthatják.

Dobozfa lepke

Mi az a buksólepke?

A bukszlepke egy olyan lepke, amelynek utódai formájában Tojás a bukszus levelein. Aztán kicsúsznak ebből Hernyókamelyek a puszpáng károsodásához vezetnek. Először a leveleket eszik le, végül a hernyók nem állnak meg a kérgénél. A növény fokozatosan elpusztul, és csak ritka esetekben lehet megmenteni.

Megjelenés

Hogy néz ki a kártevő?

A színe a Falters fehér-fekete, az elsődleges szín fehér. A szárnyaknak barna szélük van, és az alapszínük is fehér. Akár 45 mm-es szárnyfesztávolsággal. a bukszlepke szabad szemmel is jól látható.

A legfontosabb információk a bukszusmolyról egy pillantással:

• fehér szín, fekete mintával
• Élettartam kb. 9 nap
• Tevékenység tavasztól nyár végéig
• A hernyó zöld és fekete foltokkal rendelkezik
• A telelés gubókban történik

élőhely

Hogyan él a buksólepke?

az pillangó üljön a bukszus leveleinek alsó oldalán. Párosodás után a nőstények kifejezetten keresik a bukszusokat, hogy lerakják tojásaikat. az Tojás halványsárga formájúak és lencsékre hasonlítanak. Amint hét foknál melegebb a hőmérséklet, kikelnek Hernyók körülbelül három nap után. Minél melegebb van, annál gyorsabban haladnak át a hernyók a lárvaállapoton. A 20 fokos átlagos külső hőmérséklet mellett a lárvák három hét után hernyókká váltak.

A hernyótól a pillangóig

A kész hernyók bebábozódnak és pillangókká válnak. Ezután a ciklus újra kezdődik. Az aktív időszakban akár három nemzedék is megszülethet a buksólepke. Mindenki pillangó 100 és 150 között képes Tojás fektetni. A rohamos szaporodás miatt olyan nehézkessé vált a kártevő elleni védekezés. Ezenkívül mérgező, ezért nincsenek természetes ragadozói.

Elismerik

Hogyan lehet felismerni a kártevőt?

A fertőzés kezdeti szakaszát nem könnyű belátni. Az első sérülés a puszpáng alsó részén található, és alig észrevehető. A kár csak később terjed át a növény belsejére. Mivel a bukszusok sűrűn elágazóak, a fertőzést még ebben a szakaszban is alig lehet felismerni. Csak akkor van esélye észrevenni a kártevőt, ha a növény külső részei sérültek. De ekkor már számtalan levelet lefogyasztottak, és a kéreg általában már a károsodás jeleit mutatja.

Jelentési kötelezettség

Be kell jelenteni a bukszlepkét?

Ha fertőzöttséget észlelt a bukszapopulációjában, nincs bejelentési kötelezettség. A kártevő mérgező, de nem életveszélyes formában. Ma már olyan madarak is vannak, amelyek a hernyókból táplálkoznak, és így segítenek megszabadítani az érintett bukszusokat a fertőzéstől. Az ilyen típusú kártevőket jelenteni kell, ha komoly veszélyt jelentenek az emberekre vagy az állatokra. A buksólepke esetében azonban nem ez a helyzet.

eredet

Honnan származik a buksólepke?

A kártevő eredetileg Kelet-Ázsiából származik, és először Németországban regisztrálták 2006-ban. A következő években a hernyó megjelent Hollandiában, Franciaországban, Ausztriában, Svájcban és Angliában. Feltehetően a kártevő lárváit hajóval szállították Németországba. A növénykereskedelemnek köszönhetően a gyors terjeszkedés már nem okozott gondot.

Harc

Küzdj a kártevővel

Ha nem is kell regisztrálni, a hobbikertészek a lehető leggyorsabban szeretnének felvenni a harcot a puszpáng kártevővel. Ez azonban nem olyan egyszerű, mivel a fertőzést gyakran túl későn ismerik fel. Ha nem is erősen mérgező, de sok kárt okoz a puszpáng kártevő, képes teljesen elpusztítani a növényeket.

A legfontosabb tippek a leküzdéshez egy pillantással:

• minél korábban ismerik fel a fertőzést, annál hatékonyabb a védekezés
• növényvédő hálóval elkerülhető a fertőzés
• A feromoncsapdák alkalmasak korai felismerési módszerként
• Biológiai védekezésre a Bacillus thuringiensis és az azadirachtin alkalmas
• A Buxus microhylla és a Buxus sempervirens érintett
• fertőzés esetén a metszés elengedhetetlen
• Az elhalt növények a maradék hulladékhoz tartoznak

Megelőzni

A megelőzés jobb, mint az ellenőrzés

Annak érdekében, hogy a bosszantó kártevő ne tudjon előre megfertőzni a puszpángot, Növényvédő hálók Hasznosnak bizonyult. A lepkéknek esélyük sincs lerakni petéiket, és a fa védett marad. A hálók időben történő kihelyezése szükséges, hiszen hét fok külső hőmérséklet esetén válik aktívvá a bukszlepke.

Korán észlelték, a veszélyt elhárították

Ha nem is olyan mérgező, hogy jelenteni kell, a bukszlepkét minél előbb meg kell irtani.

Ezért érvényes a mottó: Minél hamarabb felismerik, annál gyorsabban tiltják!

A bukszus rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen. A feromoncsapdák hasznosnak bizonyultak annak tesztelésére, hogy van-e fertőzés a közvetlen közelében. A csapdához ragaszkodó hímeket különleges illatok vonzzák.

Használja helyesen a feromoncsapdákat:

• Időpont: április vége
• 10 nap elteltével nincs pillangó a csapdában = nincs kártevő
• 10 nap elteltével moly a csapdában = kártevő fertőzés a területen

Az enyhe fertőzés elleni küzdelem

Ha enyhe fertőzöttség van a puszpáng kártevővel, a fának gyakran elég egy nagynyomású tisztító permetezzük vagy gyűjtsük össze a hernyókat. Mivel az állatok minimálisan mérgezőek, gyűjtésükkor kesztyűt kell viselni. A nagynyomású mosó lemossa az állatokat az ágakról, és jelentősen megkönnyíti a begyűjtést. Néha azonban értelmesebb rovarölő szerek hogy valóban minden kártevőt észleljünk.

Rovarölő szerek használata

A rovarölő szerek nem megelőző intézkedés, hanem kezelési módszer. Egy puszta gyanút nem lehet kezelni vele. Ha nem is kell jelenteni a kártevőt, akkor sem árthat, kétség esetén nem Szakmai tanácskozni. Ha a puszpáng nem fertőzött, inszekticidek alkalmazása nem megengedett.

Fontos: A sikeres kezelés csak akkor lehetséges, ha az inszekticideket közvetlenül a növény belsejébe permetezzük.