Tartalomjegyzék
- Az őshonos galambfajok várható élettartama
- Városi galamb
- Stock galamb
- Erdei galamb
- török galamb
- gerlice
- Gyakran Ismételt Kérdések
A galambok nem mindenkinél népszerűek. Főleg a városban tartják zavarónak. Ha azonban intenzíven ismeri a Madárfajok elfoglalt, megismeri azok pozitív oldalait is. Mennyi ideig élnek valójában a galambok?
Dióhéjban
- A galambok (Columbiformes) a galambmadarak családjába tartoznak
- 42 különböző nemzetség, több mint 300 galambfajjal
- nagyon kicsi és nagyon nagy fajok
- fajtól és élőhelyétől függően elérhető életkor
- házigalambok, amelyek várható élettartama valamivel több mint 10 év, kivétel: a városi galambok nem öregszenek meg
Az őshonos galambfajok várható élettartama
A galambok (Columbiformes) szinte az egész világon elterjedtek. Sokan szeretik a kecses lényeket, mások megvetik őket, mint kártevőket és betegségek hordozóit. A különböző galambfajok életmódja és elérhető életkora eltérő. Míg az itt elterjedt városi galambok általában csak két-három évesek, addig az Új-Guineában élő koronás galamb (Goura cristata) a 25 éves kort is eléri. Összeállítottuk a legismertebb őshonos fajok átlagos várható élettartamát.
Városi galamb
- tudományos név: Columba livia f. domestica
- nem különálló faj a szó szoros értelmében, hanem a sziklagalamb leszármazottja (Columba livia) vad házi- és postagalambokat tenyésztett
- Élőhely: lakott területek városokban és falvakban
- Jellemzők: nem félénk, tökéletesen alkalmazkodott az emberi élethez, régebben postagalambként használták
- Várható élettartam: 2-3 év (vadon, felügyelt területen 15 évig)
Jegyzet: Mivel a városi galamb valójában nem vadállat, ezért főleg élelem reményében költözik be a városba, Ma már sok helyen van városi galambsegély, amely egy padláson vezeti vissza az állatokat étellel kínálat.
Stock galamb
- tudományos név: Columba oenas
- Élőhely: városi parkok, erdők
- Jellemzői: nagyon félénk, a városi galamboknál valamivel kisebb, faüregekben szaporodik
- Várható élettartam: tíz év
Erdei galamb
- tudományos név: Columba palumbus
- Élőhely: városok, falvak, kertek, erdők
- Jellemzők: szürkéskék, fehér és türkiz színű nyakfolttal, tűlevelűekben szaporodik, hangos repülési zaj
- Várható élettartam: 15 év
Jegyzet: A legnagyobb galambfaj az új-guineai legyezőgalamb. Súlya két kilogramm és akár 73 centiméter magas. A legkisebb faj a törpe galamb. Csak akkorára nő meg, mint egy veréb.
török galamb
- tudományos név: Streptopelia decaocto
- Élőhely: városok, falvak, parkok
- Jellemzői: Ázsiából származó, szürkésbarna tollazatú, fekete nyakpánttal, erdőkerülő
- Várható élettartam: 12 év
gerlice
- tudományos név: Streptopelia turtur
- Élőhelye: erdőszélek, világos erdők
- Jellemzők: kék-szürke-rozsdás tollazat, vörös szemhéjszél, finomabb hang, mint más galambfajok
- Várható élettartam: 12 év
Jegyzet: A teknős galamb 2020-ban az év madarának választották. Veszélyeztetett fajnak számít és a vörös listán szerepel.
Gyakran Ismételt Kérdések
A vadgalambok életkora sok tényezőtől függ. Állati ellenségeik mellett a vadászat és az orvvadászat, a betegségek, a paraziták, az élőhelyhiány és az ipari mezőgazdaság miatti élelmiszer-ellátás csökkenése is fenyegeti őket.
A galamb a sasbaglyok, sólymok, verebek, szarkák, nyestek, mosómedvék és korvidok étlapján szerepel.
A galambok főként vegetáriánusok. Gyógynövényeket, makkot, diót, magvakat, bogyókat és rügyeket esznek. Időnként csigát és kukacot is esznek. A városi galambok étrendjüket az ember közelségéhez igazították. Szemetet és pékárut esznek.
Az őshonos galambfajok jelentős hatással vannak az ökoszisztémára. Megeszik a magokat, és szétosztják, hogy új növények kelhessenek fel. Ritka ragadozó madarakat, például vérkeféket és vándorsólymokat szolgálnak fel fontos táplálékforrásként.
Sok tudós szerint az utcai galambok által jelentett veszélyt túlbecsülik. A galambok más haszonállatokhoz és vadon élő állatokhoz hasonlóan betegségeket terjeszthetnek. A legtöbb galambbetegség azonban gazdaspecifikus, így nem jelent veszélyt az emberre. A városi galambok azonban sok ürüléket termelnek, ami szennyezéshez és az épületek károsodásához vezet.
