A nyeregtetőt évezredek óta a legkülönfélébb kulturális régiókban és különféle épülettipológiákon találták meg. Ez a már történelmileg kialakult és egyben sokoldalú felhasználás nem véletlen. Mert a nyeregtető lenyűgöző rugalmasságával és változtathatóságával. Itt minden megtalálható, amit a tetőnek erről a ma is vadonatúj archetípusáról tudni kell.
A nyeregtető eredete
A nyeregtető eredete tisztázatlan, már az őskorban elveszett. Feltehetően számos kultúrában, vagy inkább prekulturális szakaszokban keletkezett, egymástól függetlenül. Hogy ez miért van így, az könnyen megmagyarázható a legegyszerűbb konstrukciós formáival. Ha két oszlopot, ágat vagy egyéb teherhordó elemet egymásnak támaszt, akkor már van egy nyeregtetős szegmens. Sűrű anyaggal borított, az erőfeszítéshez képest meglepően sok helyet kínál, és egyben biztosítja az esővíz biztonságos elvezetését. Természetesen az anyagok és a méretek jelentősen változtak a történelem során, de az alapvető működési elvek a mai napig változatlanok maradtak. Könnyen érthető tehát, hogy ez a hatékony és gazdaságos tetőforma ma is megtalálható a legtöbb épült épületen.
Építés és statika
Szerkezeti szempontból két rendszer van a modern nyeregtetőben, hogy a szerkezet stabil legyen a belső térrel, teherbíró képességgel, valamint a hőszigeteléssel és tömítéssel szemben támasztott összes követelményt fel kell szerelni és teljesíteni emelés.
A szarufa tető
A szarufatető még nagyon közel áll a két egymásnak dőlő tartóelem formájához, amit már az alkotás kapcsán leírtunk. Mert a szarufatetőnél a szemközti szarufák támasztva vannak, és együtt alakulnak ki a Az alatta lévő tartóelem, azaz a mennyezet vagy a fal önmerevítő és tartóelem Háromszög. Szinte tetszőleges számban egymás mögé sorakozva ezek a teherhordó háromszögek nyeregtetőt eredményeznek. Az ilyen típusú nyeregtetővel a statikailag szükséges elemek száma szabályozható:
-
Küszöb:
képezi a szarufák alsó támasztékát, és egyben átmeneti pontot az alatta lévő falak vagy mennyezetek és a tetőszerkezet között -
Szarufák
teherhordó elemek, mindegyik párban, egymással ellentétes elrendezésben -
Frissítő
A gerinc hosszirányában szükséges, ma leginkább átlós szélsávként, vagy statikailag hatásos, lapos altetőként
JEGYZET: Statikai szempontból a szarufatetőhöz nem szükséges gerinc. Annak érdekében, hogy a tetőfelületek ezen felső illesztésénél szerkezetileg tisztán lehessen kialakítani az épületburkolatot, általában gerincgerendát vagy függőleges gerincdeszkát alakítanak ki. Ez hordozza például a cseréptetőn a gerinccserepet, vagy fólián, fémlemezen vagy zöldtetőn a gerinclemezt.
A szelementető
A szarufatetőhöz képest a szelementető kidolgozottabbnak tűnik a felépítésében, mivel még mindig jelen van Egyszerűség és alkalmazkodóképesség, de még mindig világosan felépített és egyszerű sok máshoz képest Tetőformák. Itt is a szarufák képezik a szerkezet alapelemét. Ezek azonban már nem támasztják meg egymást, hanem csak a tetőfelületről viszik a terheket a tartószerkezetre. A terhelések legalább két, de többnyire három teherhordó ponton haladnak át szarufánként: küszöbön vagy szelemen, középső szelemen és gerinc. A statikailag hatékony elemek áttekintése ezért hasonló, de valamivel hosszabb, mint a szarufatető esetében:
-
küszöb
A szarufák alapja és az alatta lévő épülethez való csatlakozás -
Középső szelemen
Közepes támaszték és teherátadás szükséges nagyméretű szarufákhoz, akár faszerkezetre, akár tömör belső falakra a tetőtérben -
Első
A szarufák felső támasz- és teherátadási pontja, általában oromfalakra és támasztékokra vagy a köztük elhelyezett belső falakra helyezve.
JEGYZET: Statikai szempontból a központi szelemen használata a szarufát két ponton egyfesztávú gerendából három ponton többnyílású gerendává alakítja. Nemcsak a terhelés oszlik el több támaszponton, hanem az egyes mezők kihajlása is csökken a szomszédos mező bevonása miatt. Központi szelemennel tehát jelentősen csökkenthető a szarufa a statikailag szükséges keresztmetszetben, és összességében még kevesebb anyagra van szükség, mint központi szelemen nélkül!
A vízszigetelés
A stabilitás mellett a tetőnek mindig az időjárás elleni védelmet is biztosítania kellett. Manapság ez az esőállóságon kívül a szél- és vízgőz-áteresztő képességet is magában foglalja, amely a helyiség levegőjéből behatol az építménybe és nedvesség- és penészkárosodáshoz vezet tud. A nyeregtetők ezért jellemzően két tömítési szintből állnak:
1. Belső
fóka- Feladat: Diffúziós tömítettség belülről kifelé, valamint légmentességi szint
- Általában a szarufaréteg belsejére alkalmazzák
- A fő szigetelési csomagba kell beépíteni
2. Külső tömítés
- Feladat: Vízszigetelés esővíz ellen
- A szigetelőrétegeken kívül készült
- Kombinálható szigeteléssel (pl. B. Puha farostlemez) vagy tetőfedés (pl. B. Fémlemez vagy fóliatető), vagy külön szintként (pl. B. Cserepezett tető)
- Ha a tetőfedés nem teljesen szoros (pl. B. Tégla) vízelvezető rétegként szükséges, ha esőt vagy havat nyom a tégla alá a szél
A hőszigetelés
Független valamitől Tetőforma a hőszigetelés témája ma óriási szerepet játszik. Ez egyrészt a törvényi előírásokból és a folyamatosan emelkedő energiaárakból adódik. A szigetelés viszont ma már csak szükséges, hiszen a padlásterek általában egyformák Tartalmazzon közös helyiségeket, ahol korábban legfeljebb fűtetlen tároló és tároló helyiségek voltak kialakítva.
A nyeregtető nagyon rugalmas és együttműködő a hőszigetelés szempontjából: A szükséges szigetelés nagy része a teherhordó szarufák között helyezhető el. Ahol a szarufák vannak, ott logikailag nem lehet szigetelés, csak a legtöbbnek a szigetelő hatása A szarufákhoz használt fa elegendő a megfelelő szigetelési teljesítmény eléréséhez. Ez a szigetelőcsomag kiegészíthető szigetelőrétegekkel a szarufákon vagy akár az alsó oldalon. A leggyakoribb szigetelőanyagok a következők:
A szarufák közötti szigeteléshez:
- Ásványgyapot (korábban üveggyapot, ma kőzetgyapot)
- Cellulóz szigetelés
- Ökológiailag érzékeny szigetelőanyagok, mint például juhgyapjú, kender stb.
- Puha farost lapok
JEGYZET: A szarufák közötti mérettartós, nem rugalmas szigetelés alkalmazása lehetséges lenne, de a A fa szarufák zsugorodása és elmozdulása által okozott illesztések a szigetelési hatás jelentős csökkenéséhez vezetnek vezetni.
Szarufa feletti és alatti szigeteléshez:
- Puha szigetelőanyagok, mint például a szarufák közötti szigetelés, majd a fa tetőszerkezethez ill belső burkolat szükséges
- Műanyag habok, mint mérettartó szigetelőrétegek, amelyekre szerkezeti tartószerkezet nélkül tetőfedések alkalmazhatók
- Mérettartó és nyomásálló puha farost lapok
A szarufák közötti szigetelés előnye, hogy a tetőszerkezet nagyon kicsi. Ha viszont a szarufák láthatóak maradnak, akkor a teljes szigetelés a tartószerkezetre is ráhelyezhető. A szigetelőanyagtól függően ilyenkor szükség lehet egy teherhordó szint kialakítására fa zsaluzat formájában, amelyen a szigetelőréteg felfekszik.
Tetőszerkezet
Nyomfalas tető szinte minden elterjedt tetőfedéssel kialakítható, amit a piac ma kínál. De a hagyományos építőanyagok továbbra is használhatók, figyelembe véve a modern tömítettségi és hőszigetelési követelményeket:
- Történelmi nád-, szalma- és nádburkolatok
- Tégla és beton tetőcserepek
- Lemez (alumínium, réz, titán-cink stb.)
- Sík lejtőkön kavicsos vagy zöldített fóliatetők
A modern speciális tetőfedési formák esetenként akár teherhordó, szigetelő és tömítő szempontokat is kombinálhatnak. Ha például szendvics elemet használunk burkolatként, akkor természetesen nincs alatta teherhordó elem Olyan elemek, mint a szarufák, mivel az elempanelek önhordóak a gerinc, a központi szegély és a küszöb között tud. Nincs szükség szigetelésre vagy tömítésre sem.
A tető hajlásszöge
A klasszikus nyeregtetős forma szimmetrikus, és mindkét tetőfelületen azonos dőlésszögű. A lehetséges dőlésszögek a használt tetőformától függenek, és a divattól és a divattól függően változhatnak.
A tetőtér kihasználása.Lejtők a tetőfedéstől függően:
-
Tégla és beton:
a téglától függően 15°-ig, egyes modelleknél akár 10° is lehetséges -
Fólia:
elméletileg 0° lehetséges, de legalább 2° a lapostető irányelv szerint (akkor már nem igazi nyeregtető) -
lap:
legalább 5° -
Történelmi építőanyagok:
nem áll rendelkezésre DIN szabvány szerinti minimális műszaki információ, de többnyire nagyon meredek lejtők az esővíz felé az anyagba való behatolás előtt - gyakran 45 ° és több, esetenként akár 60 vagy akár 70 ° megtalálható
Minél meredekebb a nyeregtető, annál nagyobb a hasznos tetőtér. A tetőmagasság növekedésével azonban egyre nagyobb a tetőcsúcs is, amely önmagában aligha használható újra. A modern lakóépületekben a tető hajlásszöge gyakran 25 és 35° között van, bár a tető nem közvetlenül a mennyezetre, de legfeljebb egy méter magas falra - a térdpálcára - pihen. Tervezési vagy városrendezési okokból azonban továbbra is rendszeresen alkalmaznak nagyobb vagy kisebb hajlásszögű tetőket.
A speciális követelmények vagy a helyi adottságok egyébként mindig azt jelenthetik, hogy egy nyeregtetőt nem szimmetrikusan építenek. Például egy domboldalon a hegyoldali tetőfelület laposabbá tehető, hogy az alatta lévő falnak olyan magasságot biztosítson, amely alkalmas nyílászárókra.
Kiegészítő felépítmények és berendezések
Amilyen egyszerűnek tűnik maga a nyeregtető, olyan sokféleképpen bővíthető vagy módosítható. Számos, a tetőtájtól ma már aligha elképzelhető elem bővíti vagy javítja a tetőtérben elhelyezkedő helyiségek használhatóságát.
Minden változás eredete
Függetlenül attól, hogy melyik elemet helyezzük be a nyeregtetőbe, ez mindig beavatkozást jelent a teherhordó szarufákba. Leggyakrabban egy vagy több szarufa alkatrészeit kell eltávolítani. A teherbíró képesség megőrzése érdekében ezután ún. A szarufák között futó cserélhető fadarabok megfogják a levágott szarufákat, és a terheket a szomszédos szarufákba terelik.
Tetőablak
- Lehetővé tegye a tetőn lévő társalgókat a kitettséggel és a szellőzéssel
- További teret kínáljon a szarufák és a szigetelőcsomag eltávolításával az ablak alatt
- Ma már padlótól a mennyezetig is elérhető, és mini erkélyként is kiállítható
- Az ablakok elterjedt formái
Tetőerkélyek
- Akár a tetőterületről, akár a tetőtérbe belépő loggiaként
- Nagyon meghitt, nehezen belátható külső rész, mivel a tetőterületek jó magánéletet biztosítanak
Dormers
- Hozzon létre további belmagasságot a tetőtérben
- Hozzon létre függőleges, könnyen bútorozható falakat a ferde mennyezetek helyett
- Sokféle kivitelben lehetséges, pl. B. Nyomfalu tető, szögesdrót, Lapos tetőtetőtér stb.
- Nagyon jó expozíció a normál homlokzati ablakok használatával tetőablakok helyett
Előnyök és hátrányok
A nyeregtetőnek számos előnye van, amelyek hátránya az egyik vagy másik hátrány. Ezek mindig visszatérnek:
előnyeit
- Egyszerű felépítés
- Az egyszerű szerkezet és a hatékony anyaghasználat miatt olcsón felállítható
- Sokoldalú kialakítású
- A számos kiegészítésnek köszönhetően könnyen bővíthető, cserélhető
- Jó vízelvezetés a tetőfelületek dőlésének köszönhetően, így kevésbé érzékeny a szerkezeti gyengeségek esetén
- A tető dőlésszögének beállításával a belső tér könnyen használhatóvá alakítható
hátrány
- Nehezen berendezhető ferde mennyezet
- Kiegészítő elemek esetén viszonylag magas ráfordítás a csatlakozásokra, átmenetekre
- Meredek lejtőn a tetőcsúcs aligha használható
