Ha a szitakötők a kertben lévő tavat használtak tojásrakásra, ez egyrészt előny. Mert a ragadozó rovarok például más rovarok lárváit használják fel zsákmányul. Táplálékuk azonban nemcsak kártevőkből áll, hanem hasznos rovarokat is tartalmazhatnak. Ennek ellenére minden kerttulajdonos örüljön a szitakötő lárváinak a kerti tóban, és a keletkezett vizet is megfelelően állítsa be.
Táplálkozás lárvaállapotban
A szitakötőlárvák fő tápláléka a szúnyoglárvák. Ezért a szitakötők rendkívül hasznosak még lárvaállapotban is. Megelőzheti a valódi szúnyogpestis a kertben, és a saját zöldjében kell fogadnia. A lárvaállapotú szitakötők étrendje a szúnyoglárvákon kívül más rovarokból és egyéb állatokból is áll. Ezek:
- kisebb halak
- A vízbe esett rovarok
- Ebihalak
- Más rovarok lárvái
- Vízibolhák
- Vízi lépegető
A szitakötők lárvái különösen a halak és az ebihalak esetében lehetnek károsak. Ez azonban csak a nagy fajok lárváit érinti, és akkor is csak a kifejlett - azaz kifejlett - állapot közelébe kerülve válnak potenciális veszélyforrássá. Azonban még ekkor is a szúnyoglárva az előnyben részesített táplálék, így nem lehet számítani arra, hogy más jótékony rovarok túlságosan megfogyatkoznak. Mivel egy tóban ritkán található sok szitakötő lárva, nem kell aggódni.
Vadászati viselkedés
A szitakötők lárvái lesben állnak a zsákmányukra, és megragadják őket az úgynevezett csapdamaszkkal. A fogó maszk egyfajta hosszúkás alsó ajak. Általában ez nem látható, mert üresjáratban be van hajtva. Csak evés közben lehet látni. Mivel a lárvák leselkedő vadászok, megfelelő környezetre van szükségük
Kerti tó. A tó kialakítása ezért fontos szerepet játszik.Felnőtt szitakötő táplálék
A szitakötők ragadozók. Ez azt jelenti, hogy más rovarokat is megesznek. Ilyenek például:
- Szúnyogok
- Gélek
- Repülni
- pillangó
- más szitakötők
Más szitakötők evése emberi szemszögből elsőre furcsának tűnhet. Ez azonban bizonyos előnyökkel jár a szitakötők számára. Egyrészt egyszerű táplálékforrás. Mivel az emberre ártalmatlan rovarok ismerik fajtársaik viselkedését, könnyebb a vadászat. Így kevesebb energiát kell felhasználnia önmaga táplálására. Másrészt a szitakötők ezáltal csökkentik a versenyt. Emiatt kedvezőbb feltételeket teremtenek maguknak, hiszen kevesebb a ragadozó - és egyben több zsákmányra is találnak.
A környezet számára hasznos a kifejlett szitakötők és lárváik ragadozó viselkedésében, hogy egyrészt egyensúly jön létre. Mert amíg a szitakötők például elég szúnyogot, legyet, zselét találnak, addig nem irányulnak a fajtársak ellen. Ezzel megelőzhető a pestis, és bár a kártevők nem pusztulnak ki, számuk csökken. Ez azt jelenti, hogy többek között a további, esetleg veszélyesebb védekezési intézkedésektől el lehet tekinteni. Ugyanakkor a szitakötők is megakadályozzák a sajátjukat
saját száma kedvezőtlen magasságokba emelkedik. Más rovarok megtizedelése is így védekezik, és egyensúlyt lehet teremteni.Szaporodás és peterakás
A kifejlett szitakötők fajtól függően eltérő szaporodási vagy peterakási móddal rendelkeznek. Ez azonban alapvetően csak két különböző változat.
Tojások a víz felszínén
A nőstény szitakötő közvetlenül a víz felszíne fölé rakja a megtermékenyített petéket. Előnyös tárolási hely a part- vagy vízinövények szárai és levelei. Egy másik változat az, hogy a szitakötők leejtik a tojásokat. A peték a tóba süllyednek, és a lárvák kikeléséig a fenéken maradnak.
Tojások a víz alatt
Egyes esetekben vagy a nőstény, vagy a nőstények és a hímek is víz alá merülnek, és itt rakják le a tojásokat. Az előnyben részesített tárolóhelyek ismét a növények.
Tipp: Mindkét esetben fontos, hogy a megfelelő növények rendelkezésre álljanak. Mert ezek tárolóhelyül, később a lárvák számára védelemként, illetve a leselkedő vadászat búvóhelyéül szolgálnak. Ideális különféle növényeket behozni a parttól a tó aljáig. Ez lehetővé teszi a különféle szitakötők számára, hogy megtelepedjenek a kerti tóban, elbújjanak itt és vadászhassanak. Ezenkívül a kifejlett szitakötők csak akkor raknak tojást, ha az élőhely megfelel az igényeiknek. Ezt a tó kialakítása is meghatározza.