A korábban elsősorban alacsony költségű funkcionális épületek számára fenntartott lapostető az 1020-as évektől kezdődően a klasszikus modern kortól kezdve nagy népszerűségnek örvend lakó- és reprezentatív épületekben is. Szerkezete ugyanolyan változatos, mint a felhasználása. Itt bemutatjuk a legelterjedtebb lapostető-konstrukciókat, valamint bemutatjuk azok előnyeit és hátrányait.
Az általános szerkezet
Mint minden más tetőformának, a lapostetőnek is általában három alapvető követelménynek kell megfelelnie. Ezeket a szerkezeti tervezés egy és ugyanazon komponense biztosíthatja, de egyértelműen „útját is állhatják” egymásnak.
terhelhetőség
Minden lapostető szerkezetnek elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy felvegye a következő terheléseket, és biztonságosan átvigye azokat a tartóelemekbe, azaz falba vagy oszlopokba:
- Építkezés - azaz magának a tetőnek a súlya
- Csapadék - az esővíz és különösen a hó súlya
- Forgalmi terhelések - Tetőhasználattól függően vagy mesteremberek felülvizsgálatra, vagy - tetőteraszként használva - emberek, bútorok, növények stb.
Hőszigetelés
Fűtött épületeknél az ENEV energiatakarékossági rendelet minimális hőszigetelést ír elő a lapostetőre vonatkozóan, hogy korlátozza a tetőfelületeken keresztül eloszló energia mennyiségét. Fűtetlen épületekben erre nincs szükség, de - a felhasználástól függően - a páralecsapódást megakadályozó minimális szigetelés szükséges lehet a DIN4108 szerint.
fóka
Végül a lapostetőnek természetesen védenie kell a kedvezőtlen időjárási viszonyoktól, azaz a széltől és a csapadéktól. Ehhez a szerkezeti kialakításnak sűrű szintet kell biztosítania. Ezt általában úgy kell megtervezni, hogy a felmerülő problémák, mint például az eltömődött lefolyó vagy a meghibásodott esőcsatorna, ne vezessenek azonnal vízkárhoz az építményben.
Előnyök és hátrányok
Végül ezen a ponton világosan össze kell foglalni a lapostető fő előnyeit és hátrányait:
előnyeit
- Alacsony beépítési magasság
- Felül jól használható (pl. B. Tetőterasz)
- Visszafogott a láthatatlan megjelenéshez
- A szigetelés és tömítés vízszintes beépítésével történő gyártás meglehetősen egyszerűen megvalósítható
- Alul nincs elveszett padlástér, mivel a tér felülről vízszintesen záródik
hátrány
- Lassú vízelvezetés a nem ill. alacsony hajlásszög
- Szivárgás esetén a víz gyorsan behatol a szerkezetbe
- Belső vízelvezető komplex és meghibásodásra hajlamos
- A lejtő hiánya miatt nem csúszik a hó
- Nincs öntisztító hatása, mivel a lassan lefolyó esővíznek csekély öblítő hatása van
Döntés
Még ha a lapos tető lapos is, ez nem jelenti automatikusan azt, hogy egyáltalán nem lehet lejtős. Ellenkezőleg. Ha a lapostető építésénél betartja a lapostetőre vonatkozó irányelvet, akkor a tetőnek ilyennek kell lennie Legalább két százalékos lejtés a vízelvezető helyek irányában - tetőlefolyók vagy esőcsatornák - kiállítás. Vagy a teljes tető dönthető, vagy például csak a tömítési szint van vége kúpos lejtőszigetelés a lejtővel teljesen vízszintes építési síkon Hiba. Ez a tendencia oda vezet, hogy a csapadékvizet a lefolyó elemekhez irányítják. A meglehetősen nagynak tűnő dőlés mértéke azt is figyelembe veszi, hogy a végrehajtás során újra és újra előfordulhatnak eltérések. Túl alacsony lejtő esetén kis szintkülönbségek esetén is vízzsákok keletkeztek, amelyekben az esővíz tartósan megmarad, és megterheli a szerkezetet. Felül a lapostető lehatárolása a meredekebbekhez képest Tetőformák nincs egyértelműen meghatározva. Általában kb. három-öt fokos dőlésszög már nem az igazi lapostetőtől, hanem a lapostetőtől.
INFORMÁCIÓ: A megadott minimális dőlésszöget nem feltétlenül kell betartani. Valódi, nulla fokos dőlésszögű lapostetők mindig készülnek. A lejtésérték azonban a lapostető-építők tapasztalatait tükrözi, és célja a nedvesség okozta károk lehetőség szerinti elkerülése
Klasszikus építőanyagok
Különféle más tetőformákkal ellentétben a lapostető meglehetősen korlátozott a létrehozásához használt építőanyagok tekintetében. Ennek oka elsősorban a minimális dőlésszögből adódó szerkezeti kihívások, valamint a tetőfelület lehetséges kihasználása. A szerkezetnek, a szigetelésnek és a tömítésnek alkalmazkodnia kell ehhez és a kihívásokhoz
reagálni ezekre a sajátosságokra.Szerkezet
A következő tartószerkezeteket alakítják ki:
- Homogén vasbeton födém
- Acél vagy beton tartók, köztük felfüggesztett betonelemekkel
- Teherhordó szintként fagerendák fa deszkázattal
- Acél tartók fa vagy fém burkolattal (akkor többnyire trapézlemezzel)
szigetelés
A bevált szigetelési változatok a következők:
- Habosított műanyagok, mint klasszikus szigetelőanyagok lapos szinteken történő fektetéshez, pl. B. Vasbeton födém vagy fa burkolat
- Habüveg sík burkolatként, lásd fent
- Ásványgyapot, cellulóz szigetelés és egyéb puha szigetelőanyagok teherhordó elemek közötti üregekbe történő beépítéshez
KÜLÖNLEGES ESET: Szendvicselemek - itt a habosított műanyagokat közvetlenül trapézlemezzel használják a szigetelési szint és a lapos tartószerkezet kombinációjaként.
fóka
Ami a tömítést illeti, végső soron csak két általános változat létezik a lapostetőkre:
- fólia - Műanyag fólia sík felületek ragasztásához, pl. B. nyomásálló szigetelés
- bitumen - bitumenes vízszigetelő lemezek, amelyeket nem ragasztanak, hanem a bitumen lángolásával és cseppfolyósításával hegesztenek
Takarás
Általában nem szükséges a lapos tetőnek az épület burkolatának részeként való tiszta funkciójához, a tetőn lévő különböző burkolatok különféle előnyökkel járhatnak:
- Zöldítés: Az esővíz kibocsátásának késleltetése, ökológiai hozzáadott érték, vizuális javítás
- Kavics: tömítés mechanikai védelme, szélszívás elleni védelem, műanyag és bitumen tömítések UV védelme
- Járda: A tetőfelület teraszként, járólapként vagy fa rácsként történő felhasználásához ugyanúgy előállítható, mint egy sík talajon lévő terasz
Építési alapelvek
Ha most ismeri a lapostetővel szemben támasztott alapvető követelményeket, valamint a közös komponensek katalógusát, akkor fontos, hogy mindkettőt egy működőképes, átfogó konstrukcióban egyesítse. Annak ellenére, hogy a lehetséges kombinációk száma kezdetben nagyon magasnak tűnik, valójában csak néhány általános rendszer létezik, amelyek alapján általában működő lapostetőt hoznak létre:
1. Tető szigetelés
A lapostető klasszikus és egyszerű formájával az alkatrészek egyszerűen egymásra helyezhetők. Alul a tartószerkezet, azaz a betonlap, vagy tartószinten a faburkolat. Ezt követi most a szigetelőréteg. Ennek olyan nyomásállónak kell lennie, hogy el tudja fogadni a következő alkatrészeket, valamint az esetleges hóterhelést, és ha szükséges, elviselje a tető használatát. A tömítést most lapos alépítményként alkalmazzák a szigetelőrétegre. Védi a teljes építményt, és természetesen a lapostetővel fedett épületet is. A tömítésre most egyedi burkolatot lehet felvinni, vagy a tömítés maradhat a szerkezet legfelső funkcionális végeként.
1b. Fordított tető speciális esete
Az imént ismertetett lapostetőszerkezet speciális formája az úgynevezett fordított tető. Itt a szigetelést nem a védőtömítés alá szerelik be, hanem a tömítés tetejére. A tömítés ennek megfelelően közvetlenül a teherhordó szinten helyezkedik el. Ennél a tetőszerkezetnél a szigetelőréteget hézagok, hézagok nélkül kell lefektetni, hogy a hővezető csapadékvíz behatolása lehetőség szerint elkerülhető legyen.
Ezenkívül magának a szigetelésnek is ellenállnia kell az állandó nedvességnek. Ezt a konstrukciót általában egy védőlemez és egy kavicsréteg teszi teljessé, hogy a szigetelést a helyén rögzítse.JEGYZET: A múlt század 80-as és 90-es éveiben gyakran használt konstrukció még mindig megtalálható a meglévő épületekben. Másrészt a műszaki szigetelési nehézségek miatt ritkán építik át.
2. Tetőn belüli szigetelés
Ha a lapos tetőt hordozórétegből készítik, fedőlemezekkel, ez jó ötlet annak lehetősége, hogy a szigetelést ne a tetejére, hanem már a gerendák közé helyezzük behoz. Az előny a szigetelőréteg kihagyott mérete miatt jelentősen csökkentett beépítési magasságnál nyilvánvaló. Másrészt a szigetelést biztosítani kell a kiesés ellen, hogy ne lehessen elkerülni a csöpögésvédő fóliával és szorítólécekkel ellátott álmennyezetet. A tetőn belüli szigetelés általában csak faszerkezetekhez alkalmas, mivel maga a fa is rendelkezik bizonyos szigetelési értékkel. Az acél- vagy betongerendák viszont kirívó hőhidakat hoznának létre az egyes szigetelőcsomagok között, az ezekből adódó problémákkal együtt.
3. Tető alatti szigetelés
A teljesség kedvéért itt meg kell említeni a tető alatti szigetelést is. Itt egy meglévő tetőt alulról szigetelnek. Ez történhet akár lapos szigetelőanyagok ragasztásával és burkolásával, akár további lécek biztosításával, amelyek közé a szigetelést beépítik. Mivel a szigetelést csak a tartószerkezetet tartó falakig lehet felvinni, ez a lehető legrosszabb változat, és általában csak a régi épületek felújításánál található meg. Mert az előnye egyértelműen az, hogy a meglévő tető felnyitása vagy teljes szétszerelése nélkül is felszerelhető.
A tető széle
Lapos tetőkön különös figyelmet fordítanak a tető szélére. Mert a lapostető vagy tetőkinyúlással is ellátható, vagy mellvéd, azaz körbefalazás mögé rejtve. A kívánt megoldástól függően ez különleges követelményeket támaszt a tető élével szemben:
Tetőkinyúlással
- Külső vízelvezetés esőcsatornán keresztül az egyik oldalon vagy körös-körül
- A tető lejtése kifelé az ereszcsatorna felé hajlik
- Vezesse a tömítést a bemeneti lapon keresztül a csatornába
- Vízszigetelésre történő burkolat esetén vízáteresztő peremlécek, pl. B. Biztosítson kavicscsíkot
JEGYZET: Természetesen a tetőkinyúlású lapostető belső lefolyókon keresztül is leereszthető. Ezeket azonban ritkán használják, mert hajlamosabbak a meghibásodásra, mint egy ereszcsatorna, és számos tetőáttörést igényelnek. Az első választás ezért általában a külső ereszcsatorna, amelyen keresztül a víz egyszerűen kifolyik és lecsöpög az ejtőcső eltömődése esetén.
Attikában
- Vezesse felfelé a tömítést a mellvéd körül
- Tömítési magasság DIN szerint legalább 15 cm-rel a burkolat felső széle felett
- Jegyezze fel a vízszigetelés hajlítási sugarait a tetőfelület völgyében a mellvédhez, és készítsen szigetelő éket
- Felső tömítővég szorítóprofilon és túlnyúló lapon keresztül
- Igazítsa a belső vízelvezetést a tetőcsatornákon keresztül, a lejtőn a szelektív mélypontig
- Legalább két lefolyó szükséges, vagy egy vésztúlfolyó második lefolyóként
- Védje a mellvédet a víztől a tetején, pl. B. fémlemez által
