Ehető vagy csak dísz?

De a sztyeppei zsálya is (lat. Salvia nemorosa) meglehetősen ehető, és állítólag bizonyos gyógyító ereje is van. A hatás azonban nagyon eltérő a sztyeppei zsálya fajtájától függően. Nincs azzal semmi baj, ha például ehető dekorációként használjuk a virágokat. Gyógyítás céljából azonban érdemes a Salvia officinalis elismert gyógynövényt használni. A méhek és más rovarok nagyon szeretik ezt a dekoratív növényt.

A sztyeppei zsálya gondozása

A sztyeppei zsálya nagyon melegkedvelő. Adjunk neki világos és meglehetősen száraz helyet, lehetőleg teljes napsütésben. De még világos árnyékban is élvezheti a színes virágzást. A talaj legyen humuszos és vízáteresztő, vályogos-homokos, lehetőleg túlnyomórészt homokos. Ha túl nehéz és kemény, keverjen össze valamit humusz és/vagy homokot tegye alá, hogy meglazítsa.

Ha a sztyeppei zsálya jól érzi magát a helyén, akkor igaza van

könnyen gondozható és igénytelen. Évente csak kétszer van szüksége műtrágyára, és ezt a növényt csak a virágzási időszakban szabad öntözni, de akkor is csak mérsékelten. A sztyeppei zsálya jól bírja az időnkénti aszályt, de nagyon érzékeny a bevizesedésre. A sztyeppei zsálya sok fajtája többé-kevésbé szívós.

Gyógyító verseny: igazi zsálya

Az igazi bölcs (lat. Salvia officinalis) még ma is termesztik gyógynövényes kertekben gyógyászati ​​célokra. Sokféleképpen használható házi gyógymódként, de természetesen nem helyettesíti az orvosi látogatást. A Földközi-tengeren honos, a mi szélességi köreinken is elég jól terem. Gyulladáscsökkentő és összehúzó (összehúzó) hatásával torokfájás és torokgyulladás esetén az első számú választás.

A lényeg röviden:

• nem tévesztendő össze a Salvia officinalisszal
• ehető
• A virágok ehető dekorációként használhatók
• szereti a meleget és a fényt
• mérsékelten öntsük
• Kerülje a vizesedést