A nagy erdőterületek fák teteje az ő területe. A fenyő nyest a legzseniálisabb akrobata az európai emlősök között. Ritkán csodálhatjuk meg mászóképességét, mert a félénk erdőlakó - a kőnyesttel ellentétben - kerüli az emberközelséget. Ez a profil lenyűgöző részletekkel ismerteti meg a nemes nyestről. Olvassa el itt, hogyan él a kis ragadozó, milyen táplálékot részesít előnyben, és milyen természetes ellenségekkel kell megküzdenie.
Profil: Fenyő nyest
- Igazi nyest nemzetség (Martes) a kutyaragadozók családján belül
- A faj neve: Fenyő nyest (Martes martes)
- További megnevezés: Nemes nyest
- Elosztási terület: összefüggő erdők Európában és Nyugat-Ázsiában egészen a fasorig
- Fejtől a törzs hosszáig: 45-58 cm (bozontos farok nélkül)
- Farok hossza: 16-28 cm
- Súly: 800-1800 gramm
- Kabát színe: gesztenyéstől sötétbarnáig
- Tipikus jellemzők: sárga, nem kettéágazó torokfolt (sárga torok)
- Fülek: rövid, háromszög alakú, vékony, sárga élekkel
- Rövid lábak nagyon szőrös mancsokkal
- Erős fogak 38 foggal
- Tevékenység: főleg krepuszkuláris és éjszakai
- Várható élettartam: vadonban 10 évig, fogságban 16 évig
A hosszú, bozontos farok egyensúlyi szervként szolgálja a nyest, amikor ágról ágra lendül akár 10 méteres magasságban is. A szőrös akrobata akár 4 méteres ugrásokat hajt végre. Az alacsony testzsírszázalék karcsú formával párosítva optimalizálja az agilis ragadozó mászó- és ugróképességét. Az erdőlakó a vastag zsírréteg hiányát hideg elleni szigetelésként egy extra vastag télikabáttal kompenzálja, aminek a nevét a nemes nyestnek köszönheti. A selymes téli bundája sokáig keresett prédává tette a fenyő nyest. Ezért a gyönyörű szőrmehordozó sok régióban megritkult. 2014-ben a nemes nyest lekerült a vadászható fajok listájáról.
Diéta és életmód
A fenyő nyest mindenevő, kifejezetten előszeretettel táplálja a kisemlősöket, madarakat és tojásokat. A magányosok a nap nagy részét az egyik fészkükben töltik, amely fák üregeiben található. Az okos erdőlakók néha egy elhagyott mókuscsutkát vagy egy üres ragadozómadárfészket is barlanggá alakítanak. Az alkonyat beálltával a rabló élelmet keres az erdőben a fákon és azok alatt, mindig biztonságos távolságban az emberektől. Ez a zsákmány szerepel az étlapján:
- Madarak és tojásaik
- Mindenféle egerek
- Békák és kis hüllők
- mókus
- Rovarok és csigák
- Gyümölcsök és diófélék
A nemes nyest célzott nyakharapással öli meg a prédát. A helyszínen ritkán eszi meg zsákmányát. Inkább a ragadozó szereti a táplálékát a következő fára szállítani, hogy ott nyugodtan elfogyassza, és a maradványait lerakja. A fenyő nyest a hideg évszakra különféle raktárakat épít fel, mert nem tart téli szünetet. Nem kell félnie a kemény téltől. A fagyos hőmérséklet csökkenti kedvenc zsákmányának repülési távolságát, így télen akár 50 százalékkal is csökkentheti területét anélkül, hogy megéhezne.
Természetes ellenségek
A nyest természetes ellensége az állatvilágból elsősorban a róka. A vadkutya széles körben elterjedt Európában, és a fenyő nyesttel osztozik élőhelyén. Mindkét rabló kint van a szürkületben és éjszaka is, így elkerülhetetlenek a találkozások, amelyeknek nincs jó vége a kisebb és könnyebb nyest számára.
A fenyő nyest a sasok és a baglyok keresett prédája. Az éjszakai vadászok a hiúzhoz hasonlóan szintén a gondatlan aranytorkot veszik célba. Ezek az ellenségek azonban éppolyan ritkák lettek, mint maga a nyest. Ezért az emberek vitathatatlanul a legfelső helyet foglalják el a végzetes ellenfelek dicstelen rangsorában. A korábbi időkben a vadászok az erdőlakó selymes bundáját keresték. Ma a nyestnek nincs élettere, mivel az összefüggő erdőterületeket ember pusztítja.
Szaporodás és szülői szabadság
A fenyő nyest területi magányosként él. A hímek illatjegyekkel jelölik meg területüket, és hevesen védik azt az azonos nemű versenytársakkal szemben. Egy hím területe azonban gyakran átfedi több nőstény területét. A párzási időszakban (Ranzzeit) a nyár közepén magasan van a fák tetején, amikor a versengő hímek sziszegnek és sikoltozó, hogy kitűnjön egy párzásra kész nőstény előtt, mint tökéletes producer a Utódok.
A nőstények vemhességi ideje körülbelül 8 hónapig tart, mert a peték pihentetése biztosítja, hogy tavasszal a 8-10 cm-es kölykök a napvilágot.
Tipp: A fenyőnyasták a sífutók az igazi nyestek között. Rövid lábukon 5-8 kilométert tesznek meg a földön egy éjszaka alatt, amikor a rablók a zsákmányukon vannak. Ha szűkös az élelmiszerkészlet, az aranytorkok lenyűgöző 15 kilométert tesznek meg étkezés után.
Megkülönböztetni a fenyő nyest és a kövi nyest
Szoros kapcsolatuk miatt a fenyő nyest és a kövi nyest nagyon hasonlítanak egymásra. Életmódjukat tekintve mindkét nyestfaj jelentősen eltér egymástól. A kövi nyest mindenekelőtt kifejezetten az emberközelséget keresi, ami számos konfliktushoz vezet. Sok költséges motorhiba a kövi nyestnek tudható be, mert szereti a kábeleket rágcsálni. Ezen kívül szeret a padlásokon ácsorogni, és éjszakai poltergeistként viselkedik, aki megfosztja az emberben lakókat az alvástól. A fenyő nyest és a nyest a következő jellemzők alapján különböztetheti meg:
Toroktapasz
- Fenyő nyest: sárga és nem villás
- Bükk nyest: fehér és két villára osztva
magasság és súly
- Fenyő nyest: 80-85 cm hosszú, 800-1800 gramm tömeg
- Bükk nyest: 40-75 cm hosszú, 1100-2300 gramm tömeg
orr
- Fenyő nyest: sötét
- Bükk nyest: világostól rózsaszínig
Mancsok
- Fenyő nyest: nagyon szőrös
- Bükk nyest: nincs szőr
Nyilvánvaló, hogy mindkét nyestfaj elkerüli egymást, mert keresztezés eddig nem történt. A fenyő nyest és a kövi nyest tehát ékes példái annak az evolúciónak, hogy a rokon ragadozók hogyan osztják fel élőhelyüket annak érdekében, hogy elkerüljék a pusztító versenyt a táplálékért.
